Számolgatnak. Több pénzügyi és gazdaságpolitikai intézkedést is tervez a PNL-t, a deficitcél betartását azonban nem garantálják
Fotó: Pixabay.com
Messzemenő következtetéseket nem lehet levonni a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormányprogramjának gazdasági és pénzügyi vonatkozásairól a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint, túl nagy hatást pedig nem is várhatunk, hiszen jövőre parlamenti választások lesznek.
2019. október 28., 08:162019. október 28., 08:16
2019. október 28., 08:212019. október 28., 08:21
Felpörgetné a beruházásokat, hatékonyabbá tenné az adóbegyűjtést, támogatná a vállalkozói formát a parlament bizalmi szavazására váró Orban-kormány a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által kidolgozott kormányprogram szerint. A döntéshozók elé beterjesztett dokumentum túl sok konkrétumot amúgy nem tartalmaz, inkább általános elvekben határozza meg, hogy milyen pénzügyi és gazdaságpolitikai intézkedésekre számíthatunk, amennyiben a honatyák többsége bizalmat szavaz a PNL-kormánynak.
Régi és új elemeket is találunk amúgy a kiemeltként kezelt tervek között. A PNL például leszögezi, hogy meg akarja tartani a 16 százalékos egységes adókulcsot, amit amúgy jelenleg csak a nyereség esetében alkalmaznak, miután a jövedelemadó jelenleg 10 százalékos. Eltörölnék viszont az üzemanyagok extra jövedéki adóját, és a hírhedt 2018/114-es sürgősségi kormányrendeleten is módosítani kívánnak – a sajtóba kiszivárgott kormányprogram azonban arra nem tér ki, hogy milyen konkrét intézkedéseket terveznek módosítani, holott a jogszabály számos területen vezetett be vitatott lépéseket.
A PNL emellett szeretné visszaszorítani az előrehozott nyugdíjba vonulók számát, a fizetések terén pedig tervezik, hogy csökkentik a magán- és a közszférában nyújtott bérek közötti különbséget. Szó van ugyanakkor privatizációkról és az állami beruházások felgyorsításáról is. Az üzleti szférát eközben a Start-up Nation és a Romania Tech Nation programokkal egyaránt támogatni kívánja. A magánszemélyek és a vállalkozók számára egyaránt jó hír ugyanakkor, hogy a hatóságokat arra kényszerítenék, hogy valamennyi űrlapot, kérést, nyilatkozatot lehessen benyújtani online is. Szintén jó hír lehet továbbá, hogy
valamint konzultációt a vállalkozókkal és a civil társadalom képviselőivel, illetve hatástanulmányokat a döntések meghozatala előtt.
Azt azonban, hogy január elsejétől nő-e a minimálbér, ahogyan azt a szociáldemokraták által közvitára bocsátott kormányhatározat-tervezet előírná, nehéz lenne most megmondani. A témában viszont az elmúlt napokban is folytatódott a politikai csörte és egymásra mutogatás. Ludovic Orban kijelölt miniszterelnök például ezúttal határozottan leszögezte, hogy
„Nincs már joguk elfogadni egy ilyen határozatot, amelynek komoly gazdasági következménye van, kihat az üzleti szférára és a büdzsére is. Amennyiben mégis megteszi, mi módosítani fogjuk” – szögezte le Orban. Hozzáfűzte: a minimálbért objektív és előrelátható mechanizmus alapján kell kiszámítani, mivel az Európai Bizottság 2014-ben így rendelkezett. „Az országos minimálbér az egész piacot szabályozó eszköz, és értékének bármely, szubjektív módon történő megállapítása veszélyezteti az egész üzleti szférát és hátrányosan hathat magukra az alkalmazottakra is, akik ebben részesültek” – fogalmazott a kijelölt kormányfő.
Marius Budăi munkaügyi miniszter viszont határozottan állítja, hogy a minimálbér emelése nem opcionális, ugyanakkor egy ügyvivő kormány dönthet a kérdésben. Mint Facebook-bejegyzésében érvelt,
„A PNL ezzel szemben bejelentette, hogy eltöröli a minimálbért – katasztrofális intézkedés, ami porrá zúzná az ország teljes bérezési rendszerét, és súlyos gazdasági, valamit társadalmi zavart okozna” – szögezte le a munkaügyi tárca vezetője.
Mint ismeretes, a munkaügyi minisztérium a minimálbér emeléséről szóló határozattervezetet tett közzé szerdán. A dokumentum értelmében 2020. január elsejétől 2262 lejre nő a havi bruttó minimálbér, a felsőfokú végzettséggel és legalább egyéves munkaviszonnyal rendelkező munkavállalók esetében pedig 2620 lejre emelkedik a kormány által garantált legkisebb fizetés.
A nyugdíjak terén valamennyivel világosabb a helyzet, hiszen Orban a napokban úgy nyilatkozott, hogy a nyugdíjtörvény érvényben van, és ennek megfelelően az új kormány tiszteletben fogja tartani azt. „Nem jellemző ránk, hogy elsőként szegjük meg a törvényt, ez a korábbi, főleg az utóbbi három évben hatalmon lévő kormányra volt jellemző” – felelte újságírói kérdésre a kijelölt miniszterelnök. Mint mondta,
Ígéret már van. Orban szerint a meghatározott menetrend szerint emelik a nyugdíjakat
Fotó: Gecse Noémi
A miniszterelnök-jelölt a minap beszélt ugyanakkor arról is: leendő kormánya nem tudja megígérni, hogy sikerül 3 százalék alatt tartani a költségvetési hiánycélt, figyelembe véve, hogy az első 9 havi költségvetés-végrehajtás 2,7 százalékos költségvetési hiányt mutat. „A kormányprogramban azt vállaltuk, hogy a lehető legalacsonyabb szinten tartjuk a deficitet, minél közelebb a 3 százalékos hiánycélhoz, de kimondom tisztán: az első 9 havi költségvetés-végrehajtás után, ami 2,7 százalékos költségvetési hiányt mutat, egyértelműen nem tudjuk megígérni, hogy 3 százalék alatt tartjuk a költségvetési hiánycélt. Minden intézkedést meghozunk, hogy csökkentsük azokat a költségeket, amelyekre nincs feltétlen szükség, javítani fogunk a begyűjtésen, és közép-, illetve hosszú távon vissza fogjuk nyerni a befektetők bizalmát, fellendítjük a gazdaságot” – idézte az Agerpres hírügynökség Orbant.
A PNL elnöke ugyanakkor úgy látja: a költségvetési hiány valószínűleg nem tükrözi a valós deficitet. Orban közölte,
Elmondta, a lehető legalacsonyabb szinten fogják tartani a hiányt, hogy ne kerüljenek nehéz helyzetbe a partnereikkel ápolt kapcsolatok terén.
Ludovic Orban egyúttal ígéretet tett arra, hogy folytatódni fog az országos területfejlesztési program (PNDL 1 és 2).
Politikai programot tett közzé a beiktatásra váró Orban-kormány, sok konkrétumot nem lehet belőle kiolvasni, általános, szépen megfogalmazott elveket tartalmaz – értékelt a Krónika megkeresésére Králik Loránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Rámutatott, nyilatkozatok szintjén több minden megfogalmazódott, viszont továbbra is kérdés, hogy miként tudná a kormány a költségvetési hiányt csökkenteni, olyan körülmények között, hogy inkább lazító intézkedéseket helyez kilátásba, például, hogy megszünteti az üzemanyagokra kivetett extra jövedéki adót.
Králik Loránd szerint mindenképpen üdvözlendő, hogy azt ígérik, első lépésként hozzálátnak a jövő évi költségvetési törvény kidolgozásához, hiszen az elmúlt években mindig problémát jelentett, hogy késett a büdzsé, ami nemcsak az állami apparátus, hanem az önkormányzatok működését is megnehezítette. A szakértő szerint szintén jó lépés, hogy a magánnyugdíjalap rendszerét megszilárdítják, hiszen ehhez korábban folyamatosan hozzá akart nyúlni a pénzügyminisztérium, és csak jó lesz a társadalomnak, ha az alap rombolását célzó intézkedéseket visszafogják.
– szögezte le Králik Loránd. Felidézte, nyilatkozat szintjén elhangzott, hogy tervezik a Hidroelectrica energetikai vállalat részleges privatizációját, mint ahogy a bukaresti repülőtereket, melyekben az állam az egyedüli tulajdonos, bevezetnék a tőzsdére. Az mindenképpen kedvező, ha ezekkel lesz magánosítási bevétel – véli a gazdasági szakember, azonban hangsúlyozta, amennyiben megszavazzák a kormányt, akkor derül ki, valósan milyen lépéseket tesz, hogy a költségvetési hiányt csökkenteni tudja.
Králik kitért ugyanakkor arra is, hogy kormányprogramban ugyan szerepel, hogy kiegyenlítik a magán- és az állami szférában levő bérek közötti különbségeket, ám az a gond ezzel, hogy jelenleg az állami szférában magasabbak a fizetések, és
„Olcsóbb államot kisebb struktúrával, kevesebb közalkalmazotti bérköltséggel nem lehet egyik hónapról a másikra létrehozni, különösen nem tudja ezt meglépni egy tíz–tizenkét hónapig hivatalban levő kormány, hiszen jövő ősszel általános választások lesznek” – mutatott rá a szakember. Hozzátette: a liberálisok azt is ígérik, hogy javítani fogják az adóbeszedés rendszerét, de ez sem történik meg néhány hónap alatt, jövő év közepéig ezen a téren sem lehet látványos eredményeket produkálni. „Ezek mind folyamatok, amelyeket be kell indítani, ám a költségvetési hatásuk csak egy év vagy éppen évek múlva lesz valóban érzékelhető” – összegzett Králik Loránd.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!