
Fotó: Pixabay.com
Az oltáskampány gyors végrehajtása a legmegfelelőbb világjárvány elleni gazdaságpolitika a román hatóságok számára a következő időszakban – olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szombaton nyilvánosságra hozott jelentésében, amelyet csütörtökön fogadott el a pénzintézet igazgatótanácsa.
2021. augusztus 28., 15:012021. augusztus 28., 15:01
Az IMF szakértői úgy vélik, hogy Romániának sikerült a vállalatoknak nyújtott különböző adó- és pénzügyi támogatásokkal korlátoznia a pandémia negatív gazdasági következményeit, de
Az IMF az Agerpres beszámolója szerint azt tanácsolja a bukaresti döntéshozóknak, hogy a gazdaság talpraállítása után a pénzügyi és adópolitikájuk a költségvetési hiány csökkentését célozza meg. A pénzintézet szakértői úgy vélik, középtávon további erőfeszítésekre lesz szükség a GDP-arányos deficit 3 százalék alá szorításához. Szerintük az adóalap kiszélesítésére és a bevételekkel való hatékonyabb gazdálkodásra van szükség az adóterhek méltányosabb elosztásához és az adóbehajtás hatékonyságának növeléséhez.
Az IMF becslése szerint Románia idei gazdasági növekedése elérheti a GDP 7 százalékát, szakértői azonban megjegyzik, hogy a világjárvány kedvezőtlen alakulása negatívan befolyásolhatja ezt a prognózist.
A nemzetközi pénzintézet 6,8 százalékosra becsüli az idei GDP-arányos költségvetési hiányt, ami kisebb a kormány által célként kitűzött 7,13 százaléknál. Az IMF ugyanakkor idén 3,6 százalékos éves román inflációval és 5,4 százalékos folyó fizetésimérleg-hiánnyal számol, prognózisa szerint az államadósság az év végére el fogja érni a GDP 57,7 százalékát. Romániának jelenleg nincs hitel-megállapodása az IMF-fel, ám a nemzetközi pénzintézet évente felméri az ország gazdasági helyzetét.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!