2012. december 19., 07:252012. december 19., 07:25
A német kancellár külföldi újságíróknak tartott hétfői berlini évzáró sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az EU egységes belső piaca mellett a közös munkaerőpiacot is létre kell hozni. Ehhez mindenekelőtt az idegen nyelvek oktatására és a szociális ellátórendszerek összehangolására kell nagyobb hangsúlyt helyezni.
További elem a kutatásfejlesztésre fordított források növelése, hiszen például Németországban az is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy történelmi mélypontra csökkent a munkanélküliség, és minden korábbinál magasabbra emelkedett a foglalkoztatottság, hogy évente 4 milliárd euróval növelik a kutatásfejlesztési tevékenység állami támogatását.
Angela Merkel kiemelte: a fiatal munkanélküliek a válság vétlen áldozatai, az előző nemzedékek hibái miatt nem jutnak álláshoz. „Ez az EU legnagyobb problémája” – szögezte le a német kancellár. Hozzátette: az EU a világ népességének csupán 7 százalékát adja, a globális hazai összterméknek (GDP) pedig ugyan a 25 százalékát állítja elő, de a globális szociális kiadások 40-50 százalékát is az EU lakossága kapja.
„Ezt kell mindennap megtermelni, ami nem sikerülhet, ha a pénzügyi piacok nem bíznak az EU-ban. Ezért a válságkezelést és az integráció elmélyítését célzó reformokat folytatni kell” – fogalmazott Merkel, aki a reformlépéseket a fiskális paktumtól a közös euróövezeti bankfelügyeleti rendszerig sorolva megállapította: az utóbbi két és fél évben „nagyon-nagyon sokat értünk el Európában, de még nem tartunk az út végén”. Kérdésre válaszolva ugyanakkor visszautasította az európai elköteleződése gyengeségét kifogásoló ellenzéki felvetéseket.
„Bennem nincs hiány az EU iránti gondoskodásból és szeretetből” – hangsúlyozta, hozzátéve egyebek között, hogy a görög válság kezelése személyes ügy is számára. „Életemben nem gondolkodtam még ilyen sokat Görögországról” – fogalmazott Angela Merkel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok