Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Az év eleje óta megháromszorozódott és történelmi csúcsra emelkedett a földgáz világpiaci ára, ami erősen megviseli a német gazdaság több ágazatát és a lakossági fogyasztókat – írta a Handelsblatt című német üzleti lap keddi összeállításában.
2021. szeptember 21., 16:052021. szeptember 21., 16:05
2021. szeptember 21., 16:172021. szeptember 21., 16:17
A fosszilis energiahordozó ára az utóbbi években megawattóránként 15-20 euró között ingadozott, az idén viszont folyamatosan emelkedett és szeptemberben elérte a 65 eurót.
– mondta Fabian Huneke, az Energy Brainpool tanácsadó cég energiapiaci szakértője a Handelsblattnak. Kiemelte, hogy különösen az ipar szenvedheti meg a drágulást. Sok vállalat, különösen a vegyipar számára a földgáz nyersanyagként és üzemanyagként is nélkülözhetetlen, és a magas árszint nagymértékben befolyásolja a termelési költségeket.
Számos vállalat határidős szerződésekkel fedezi magát, de ez a védelem nem állandó, javulás pedig egyelőre nem várható.
– mondta Christian Seyfert, az ipari energia- és erőműipari szövetség (Verband der Industriellen Energie- und Kraftwirtschaft - VIK) elemzője.
A szervezetnek 300 tagvállalata van, amelyek együtt a németországi ipari energiafogyasztás nagyjából 80 százalékáért felelősek. Legtöbbjük csak rövid távon védett az energiaárak emelkedésével szemben. A földgázra azonban számtalan ipari folyamatban van szükség, akár fűtőanyagként a technológiai hő előállításához, akár úgynevezett redukáló anyagként az acélgyártásban – emelte ki a Handelsblatt, rámutatva, hogy Németország földgázfogyasztásának egyharmadát az ipar teszi ki.
Azonban az ágazat több szereplője már jó ideje készül arra, dekarbonizációs stratégiája részeként csökkentse a földgáz arányát energiafogyasztásában. A vegyipar mellett a fémipar az egyik legnagyobb földgázfogyasztó Németországban. Itt is sok vállalatot sújt a rekordmagas gázár, mivel számos technológiai lépés – például a fémhulladék olvasztása – igen energiaigényes. Ráadásul bizonyos esetekben a földgázra nem is energiahordozóként, hanem nyersanyagként van szükség, és egyelőre nincs alkalmas technológia a kiváltására.
A világ legnagyobb acélgyártója, az Arcelor-Mittal például a hamburgi üzemében csak fölgázzal tud előállítani a vasércből úgynevezett szivacsvasat, amelyet a következő lépésekben acéllá olvasztanak.
A piaci várakozások szerint a földgáz megawattóránkénti ára csak a hamarosan kezdődő fűtési szezon után, jövő tavasszal csökken majd 60 euró alá, a jelenlegi árrobbanás előtti szintre, 20 euró közelébe pedig legkorábban 2024-ben süllyedhet. Ez a lakossági fogyasztóknak is komoly terhet jelenthet a következő hónapokban. Hétfőn több szolgáltató jelentős, 12 százalékot meghaladó áremelést jelentett be szeptemberre és októberre. A Verivox összehasonlító portál szerint ez évi 188 eurós többletköltséget eredményez egy családi ház fűtésénél. Ezért a fogyasztóknak érdemes már most megfontolniuk a szolgáltatóváltást – tanácsolja a fogyasztóvédelmi szervezetek országos szövetsége (Bundesverband der Verbraucherzentrale – VZBV).
A drágulás okairól megoszlanak a vélemények. Az egyik nagy véleményáramlat szerint a Kreml áll a háttérben. A földgáz azért drágul, mert a Gazprom és Vlagyimir Putyin orosz elnök „csökkentette a Nyugatnak szánt gázszállításokat, hogy a szükségtelen Északi Áramlat-2 gázvezetéket gyorsabban üzembe helyezzék, és megkerüljék az európai játékszabályokat” – mondta a Handelsblattnak Oliver Krischer, az ellenzéki Zöldek szövetségi parlamenti (Bundestag) frakciójának helyettes vezetője.
Az egyik legtekintélyesebb német külpolitikai kutatóintézet, a berlini Tudomány és Politika Alapítvány - Német Nemzetközi Politikai és Biztonsági Intézet (Stiftung Wissenschaft und Politik - Deutsches Institut für Internationale Politik und Sicherheit, SWP) elemzője, Kirsten Westphal szerint inkább arról van szó, hogy „a piac pontosan úgy működik, ahogyan azt az Európai Bizottság mindig is akarta”.
Ez azt jelenti, hogy „nincsenek már hosszú távú szállítási szerződések és megszűnt a földgázár olajárhoz kötöttsége, így a gáz ára rövid távon alakul ki, és ingadozóvá vált”. Ezért ha hiány lép fel, az rögtön tükröződik az árban – mondta Westphal.
„Orosz szempontból ez egy tökéletes helyzet” – mondta az elemző, rámutatva: Oroszország azzal érvelhet, hogy feltétlenül szükséges az Északi Áramlat 2. Azonban a Moszkvának kedvező helyzet nem a Kreml és a Gazprom műve, hanem több tényező összhatása.
Ez a keresletet és ezáltal az árakat is magasabbra hajtja, mint a korábbi években. Ugyancsak fontos, hogy nemcsak Európában, hanem Ázsiában is erősen növekedik a kereslet, cseppfolyósított földgáz (LNG) pedig egyelőre nem érkezik Európába számottevő mértékben.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Az év végéig 250 lejes élelmiszer-utalványokban részesülnek az alacsony jövedelmű személyek és 500 lejes szociális utalványokban a hátrányos helyzetű iskolások – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru.
Várhatóan a jövő héten indul az idei roncsautóprogram – jelentette be Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Idén augusztusban 15 043 új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, 52,6 százalékkal többet, mint a tavalyi nyolcadik hónapban – közölte a Gépkocsigyártók és -importőrök Egyesülete (APIA).
Az elmúlt egy évben az elektromos energia, a friss gyümölcsök, valamint a higiéniai és kozmetikai szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai szerint.
szóljon hozzá!