Fotó: Mediafax
2012. április 04., 07:342012. április 04., 07:34
Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) érdek-képviseleti tömörülés elnöke a közelmúltban arról beszélt: Románia az egyetlen olyan ország, ahol a munkavállalók közel fele minimálbért kap, számuk csupán az elmúlt egy évben, az új munkatörvénykönyv elfogadása óta több mint 200 ezer fővel nőtt. Costin szerint a közel 25 százalékos arány kiemelkedően magas, más európai országban ugyanis a minimálbérrel bejelentett munkavállalók aránya 8 és 10 százalék közötti.
A szakszervezeti vezető szerint ezek az adatok aggasztóak a jövőre nézve, mivel sem a nyugdíj-, sem a társadalombiztosítási, sem a munkanélkülisegély-rendszer nem tartható fenn hosszú távon, ha ilyen nagy a minimális fizetést kapók aránya. „Mindezen tényezők, amelyeket a munkáltatók és a munkavállalók közötti konfliktusok is súlyosbítanak, olyan ellenséges környezetet teremtenek, amely tovább ösztönzi a munkaerő elvándorlását” – szögezte le Costin. Romániában a minimálbér összege jelenleg havi 700 lej. 2011-ben 5 millió 589 ezer nyugdíjast tartottak nyilván, az átlagos havi nyugdíj 753 lej volt.
Nem valószínű, hogy hatékonynak bizonyul a nyugdíjrendszer egyensúlyba hozatalának szempontjából, hogy a román kormány a férfiak esetében 65, a nők esetében pedig 63 évre emelte a nyugdíjkorhatárt – vélik a The Independent című brit lap elemzői. A lap emlékeztet: az országnak a legutóbbi népszámlálás szerint 19 millió lakosa van, ebből kevesebb mint ötmillió adófizető munkavállaló, a többi nyugdíjas, gyerek, földműves vagy illegális munkás. A román kormány ezért azt fontolgatja, hogy adókedvezményeket nyújt azon cégeknek, amelyek idős személyeket alkalmaznak.
Az országot nem csupán az elöregedés sújtja, hanem a munkaerő elvándorlása is: egy évtized alatt népességének mintegy 12 százalékát veszítette el. Az újság ugyanakkor megjegyzi, hogy az elvándorlásnak nem csupán negatív következményei vannak: a külföldön dolgozó romániaiak 2011-ben 2,6 milliárd eurót küldtek haza, ami az ország bruttó hazai termékének közel 2 százaléka.
Az Európai Munkaadók Szövetségének kimutatásai szerint – amelyek 32 ország adatait összesítik – Románia azon országok közé tartozik, ahol igencsak alacsony a minimálbér összege. A legalacsonyabb a Moldovai Köztársaságban ez a juttatás, átszámolva csupán 72 euró. Moldovát Fehéroroszország követi (90 euró), míg a harmadik helyen Ukrajna áll 95 euróval. Oroszországban is csupán 113 euró a minimálbér, Macedóniában 130, Bulgáriában 147, de Romániában is csak 162. A legmagasabb minimálbért a luxemburgi munkavállalók kapják: 1801 eurót keresnek. A második helyen Belgium áll (1498 euró), a harmadik Hollandia (1447). A sorban Franciaország (1398) és Nagy-Britannia (1259) következik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Látogatottsági adatok