Fotó: Pexels.com
Egy friss felmérés szerint a megkérdezett munkavállalók negyedének duplájára nőtt a stressz-szintje a koronavírus okozta világjárvány idején; az alkalmazottak kimerültek, félnek, bizonytalanok és elszigeteltnek érzik magukat.
2020. december 17., 18:382020. december 17., 18:38
A BestJobs november 20. és december 5. között készített felmérése 1421 internethasználó válaszain alapszik. Közel tíz hónappal a járvány kitörése után a romániai munkavállalók fáradtnak, leterheltnek, bizonytalannak érzik magukat: 10-ből 3 válaszadó az mondta, hogy eljutott a kiégés szintjére.
A megkérdezettek visszatérő fáradságra panaszkodtak, és közel 20 százalékuk úgy véli, hogy maximum fél év alatt teljesen ki fog merülni, ha nem csökken a stressz és a feszültség, amellyel jelenleg küzd. A megkérdezettek 16 százaléka mondta azt, hogy még egy évig bírja ilyen körülmények között.
A válaszadók 31,6 százaléka úgy érzi, hogy a munkakörnyezete kaotikus és rendezetlen, 26,6 százalékuk alaposan túlterhelt, 24,6 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, olyan feladatokat kell elvégezniük, amelyek nem tartoznak a hatáskörükbe. Ez a három fő faktor, amelyek miatt a dolgozók stresszesnek érzik a munkájukat. A válaszadók 23,8 százaléka azért érzi magát stresszesnek, mert nem tudja megteremteni az egyensúlyt a szakmai és a magánélete között, 21 százalékuk pedig arra panaszkodott, hogy a kollégáik feladatait kell átvállalniuk, elvégezniük.
A stresszfaktorok között szerepelnek az állás elvesztésétől való félelem (14,8 százalék), a túl hosszú online meetingek, megbeszélések (8,6 százalék). A megkérdezettek 13,7 százalékát ugyanakkor a menedzserekkel, munkáltatókkal és a kollégákkal történő közvetlen interakciók hiánya zavarja. Sokan panaszkodtak a feletteseikre is: 15,6 százalék azt nehezményezte, hogy a vezető beosztású kollégák halogatják a döntések meghozatalát.
A világjárvány nagy változásokat hozott – egyesek gyorsan alkalmazkodtak ezekhez, mások még mindig problémákkal küszködnek emiatt. A megkérdezettek 24 százaléka mondta azt, hogy jól alkalmazkodott az otthoni munkához, míg 35 százalékuk szeretne visszatérni az irodába. 30 százalék szeretne valamilyen hibrid megoldást, például, hogy minden hónapban 5 napot otthonról dolgozhassanak.
A felmérésben részt vevők szeretnének továbbképzéseken részt venni, fejlődni. 53,5 százalékuk a saját szakmájuk eddig még ismeretlen szakterületeit szeretné megismerni, 34,8 százalékuk szakmai átképző tanfolyamokon szeretne részt venni, 26,6 százalékuk pedig változásmenedzsmentet tanulna. Kissé meglepő, hogy bár egy válságos időszakban vagyunk, a megkérdezettek több mint fele (56,3 százalék) fontolgatja, hogy esetleg munkahelyet váltson a következő hat hónapban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!