Fotó: Pexels.com
Egy friss felmérés szerint a megkérdezett munkavállalók negyedének duplájára nőtt a stressz-szintje a koronavírus okozta világjárvány idején; az alkalmazottak kimerültek, félnek, bizonytalanok és elszigeteltnek érzik magukat.
2020. december 17., 18:382020. december 17., 18:38
A BestJobs november 20. és december 5. között készített felmérése 1421 internethasználó válaszain alapszik. Közel tíz hónappal a járvány kitörése után a romániai munkavállalók fáradtnak, leterheltnek, bizonytalannak érzik magukat: 10-ből 3 válaszadó az mondta, hogy eljutott a kiégés szintjére.
A megkérdezettek visszatérő fáradságra panaszkodtak, és közel 20 százalékuk úgy véli, hogy maximum fél év alatt teljesen ki fog merülni, ha nem csökken a stressz és a feszültség, amellyel jelenleg küzd. A megkérdezettek 16 százaléka mondta azt, hogy még egy évig bírja ilyen körülmények között.
A válaszadók 31,6 százaléka úgy érzi, hogy a munkakörnyezete kaotikus és rendezetlen, 26,6 százalékuk alaposan túlterhelt, 24,6 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, olyan feladatokat kell elvégezniük, amelyek nem tartoznak a hatáskörükbe. Ez a három fő faktor, amelyek miatt a dolgozók stresszesnek érzik a munkájukat. A válaszadók 23,8 százaléka azért érzi magát stresszesnek, mert nem tudja megteremteni az egyensúlyt a szakmai és a magánélete között, 21 százalékuk pedig arra panaszkodott, hogy a kollégáik feladatait kell átvállalniuk, elvégezniük.
A stresszfaktorok között szerepelnek az állás elvesztésétől való félelem (14,8 százalék), a túl hosszú online meetingek, megbeszélések (8,6 százalék). A megkérdezettek 13,7 százalékát ugyanakkor a menedzserekkel, munkáltatókkal és a kollégákkal történő közvetlen interakciók hiánya zavarja. Sokan panaszkodtak a feletteseikre is: 15,6 százalék azt nehezményezte, hogy a vezető beosztású kollégák halogatják a döntések meghozatalát.
A világjárvány nagy változásokat hozott – egyesek gyorsan alkalmazkodtak ezekhez, mások még mindig problémákkal küszködnek emiatt. A megkérdezettek 24 százaléka mondta azt, hogy jól alkalmazkodott az otthoni munkához, míg 35 százalékuk szeretne visszatérni az irodába. 30 százalék szeretne valamilyen hibrid megoldást, például, hogy minden hónapban 5 napot otthonról dolgozhassanak.
A felmérésben részt vevők szeretnének továbbképzéseken részt venni, fejlődni. 53,5 százalékuk a saját szakmájuk eddig még ismeretlen szakterületeit szeretné megismerni, 34,8 százalékuk szakmai átképző tanfolyamokon szeretne részt venni, 26,6 százalékuk pedig változásmenedzsmentet tanulna. Kissé meglepő, hogy bár egy válságos időszakban vagyunk, a megkérdezettek több mint fele (56,3 százalék) fontolgatja, hogy esetleg munkahelyet váltson a következő hat hónapban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!