Fotó: Pixabay.com
A magyar-román gazdasági és üzleti együttműködés, a partnerségi kapcsolatok időszerű kérdéseit tekintették át a szakemberek a határ menti kamarai vezetők találkozóján szerdán Debrecenben, a hajdú-bihari kereskedelmi és iparkamara székházában.
2022. június 15., 16:112022. június 15., 16:11
A találkozón a vendéglátó Hajdú-Bihar mellett a Békés, a Csongrád-Csanád és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei iparkamarák elnökei, illetve a romániai Arad, Bihar, Szatmár és Temes megyék kamarai vezetői vettek részt.
– idézi a haon.hu helyi hírportál a hajdú-bihari kamara elnökét. Miklóssy Ferenc a találkozó megnyitóján gratulált Románia gazdasági eredményeihez, utalva az utóbbi időkben tapasztalható nagyon dinamikus fejlődésre. A Románia nyugati részén tapasztalható dinamikusabb növekedést, a határ menti magyar megyék vállalkozásai jól ki tudják használni – tette hozzá.
Gabriel Şopandă, Románia budapesti nagykövete az együttműködés jelentőségét méltatva kiemelte: a gazdasági kapcsolatokra az utóbbi időkben rányomta bélyegét a világjárvány, az orosz invázió pedig mindkét országnak újabb problémát jelent. Ebben a helyzetben a hatékony párbeszéd nagyon fontos.
Hozzátette: a kétoldalú gazdasági együttműködés növekedőben van,
Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára a magyar kormány és a kamara együttműködési rendszerét ismertetve egyebek mellett rámutatott: jövőre a költségvetés ugyanakkora nagyságrendű forrást ad a kamarának, mint amennyit a szervezet a vállalkozásoktól hozzájárulásként beszed.
A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HBKIK) erősíteni kívánja a négymilliós, dinamikusan fejlődő, magyar-román határ menti térség gazdasági és innovációs együttműködését – tudatta a szervezet a kamarai összefogás hátteréről.
illetve harmadik piacon való kooperációjának elősegítése, hogy a két oldal vállalkozásai minél szélesebb körű, közvetlen üzleti kapcsolatokat alakítsanak ki, közös vállalkozásokat hozzanak létre, közös pályázatokat valósítsanak meg, és minél több hozzáadott érték maradjon a térségben.
Stratégiai céljuk az eredményes és intenzív, vállalkozások közötti gyakorlati együttműködés megvalósítása. Ezen célok elérésének elősegítésére 2019. június 26-án együttműködési megállapodást írtak alá az érintett magyar-román határ menti kamarák, amelyet most aktualizálnak – hangzott el a tanácskozáson.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!