2012. január 05., 14:092012. január 05., 14:09
„A miniszterelnöktől jövök, ahol a az IMF-tárgyalásra felhatalmazó magyar mandátum kialakításáról tárgyaltunk a külügyminiszterrel, a nemzetgazdasági miniszterrel és Varga Mihály államtitkárral és megszülettek azok az alapdöntések, amelyek a jövő heti washingtoni tárgyalásokhoz szükségesek” – közölte Fellegi Tamás. Hozzátette, az elmúlt napok eseményei a kulcskérdésen nem változtattak, az alapprobléma továbbra is az államadósság, az ország devizában való kitettsége.
A miniszter többször megismételte: a kormány világossá tette, hogy kész feltételek nélkül leülni tárgyalni, és mindenről tárgyalni.
Kifejtette, minden észrevételt kész megfontolni a kormány, ha az a kormány eredeti szándékát nem változtatja meg.
Mindez nem jelenti azonban azt, hogy akármilyen feltételt elfogadna a kormány – hangsúlyozta.
Egy készenléti hitel fogadható el Magyarország számára, amely rögzíti, hogy van benne elővigyázatossági elem, tehát nem azonnali hitelfelvételt jelent – válaszolta kérdésre Fellegi Tamás.
Hozzátette: a kormány kész a kompromisszumra az IMF-EU megállapodás lehetséges formájáról. Mandátuma szerint tárgyalhat készenléti hitelről – mondta, hozzátéve, hogy ez soha nem volt kérdés. Hozzátette: a kormány azon az állásponton van, hogy Magyarországnak olyan megállapodás kell, amely jelen pillanatban biztonsági hálókét állhat rendelkezésre.
Elmondta, „ahogy az elmúlt másfél évben, a jövőben is komoly erőfeszítéseket fogunk tenni annak érdekében, hogy csökkentsük az államadósságot,... de a forint árfolyam alakulása is komoly problémát jelent, ezért ezt a kérdést nem lehet figyelmen kívül hagyni és nincs is szándékunkban ezt tenni”.
Közölte, „nem dugjuk a fejünket a homokba, látjuk az összefüggéseket”.
A forint árfolyamáról Giró-Szász András kormányszóvivő elmondta: az árfolyam alakulásában az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos találgatások mellett, a bankbetétekkel és banki szolgáltatásokkal kapcsolatos rémhírek is szerepet játszottak. Hozzátette: a nemzetgazdasági miniszter, a Bankszövetség, az MNB és a PSZÁF képviselői csütörtök délután találkoznak, hogy megtárgyalják, milyen lépéseket kell tenni a rémhírek eloszlatása érdekében.
Fellegi Tamás megerősítette, az ország finanszírozását mindenekelőtt a piacokról akarják megoldani. Ennek egyik feltétele, hogy minél előbb megállapodásra kell jutni az Nemzetközi Valutalappal és az Európai Bizottsággal.
„A kormány határozott szándéka, hogy gyors megállapodást érjünk el” – fogalmazott a tárgyalásokat vezető miniszter, aki idézte az IMF budapesti képviselőjét, Iryna Ivaschenkót, aki közölte, hogy IMF igazgatótanácsa január 18-án értékeli a magyar gazdaság helyzetét, megvizsgálja a novemberben elvégzett éves felülvizsgálatról és program utáni megfigyelésről készült jelentést, de nem foglalkozik a magyar kormánynak az új elővigyázatossági hitelkeretre vonatkozó kérésével.
„Bízunk benne, hogy ennek apropóján, az IMF-nél előrelépés lesz a tárgyalások idejét illetően is” –jelezte Fellegi, közölve, hogy ő a tárgyalásokra kizárólagos joggal felhatalmazott miniszter, ezért az ő véleménye a mértékadó, amikor kormányzati álláspont születik.
„Készek vagyunk, ahogy eddig is tettük, teljes mértékben tiszteletben tartani a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét, s úgy gondoljuk, hogy az Országgyűlés által elfogadott jogszabályi környezet nem rontja ezt a feltételt” – hangsúlyozta a miniszter, bejelentve, hogy Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke is részt vesz az IMF-egyeztetésen a jövő héten. Később kérdésre válaszolva elmondta: a jegybank alelnökeinek és a monetáris tanács a tagjainak számáról 2004 decemberében már lezajlott egy vita, és abban az időben Magyarország már az EU tagja volt. „Nem emlékszem, hogy akkor hasonló vihart kavart volna az alelnökök és monetáris tanács tagjai számának a változása, mint amilyen vihart most látunk” – tette hozzá.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.