2012. január 05., 14:092012. január 05., 14:09
„A miniszterelnöktől jövök, ahol a az IMF-tárgyalásra felhatalmazó magyar mandátum kialakításáról tárgyaltunk a külügyminiszterrel, a nemzetgazdasági miniszterrel és Varga Mihály államtitkárral és megszülettek azok az alapdöntések, amelyek a jövő heti washingtoni tárgyalásokhoz szükségesek” – közölte Fellegi Tamás. Hozzátette, az elmúlt napok eseményei a kulcskérdésen nem változtattak, az alapprobléma továbbra is az államadósság, az ország devizában való kitettsége.
A miniszter többször megismételte: a kormány világossá tette, hogy kész feltételek nélkül leülni tárgyalni, és mindenről tárgyalni.
Kifejtette, minden észrevételt kész megfontolni a kormány, ha az a kormány eredeti szándékát nem változtatja meg.
Mindez nem jelenti azonban azt, hogy akármilyen feltételt elfogadna a kormány – hangsúlyozta.
Egy készenléti hitel fogadható el Magyarország számára, amely rögzíti, hogy van benne elővigyázatossági elem, tehát nem azonnali hitelfelvételt jelent – válaszolta kérdésre Fellegi Tamás.
Hozzátette: a kormány kész a kompromisszumra az IMF-EU megállapodás lehetséges formájáról. Mandátuma szerint tárgyalhat készenléti hitelről – mondta, hozzátéve, hogy ez soha nem volt kérdés. Hozzátette: a kormány azon az állásponton van, hogy Magyarországnak olyan megállapodás kell, amely jelen pillanatban biztonsági hálókét állhat rendelkezésre.
Elmondta, „ahogy az elmúlt másfél évben, a jövőben is komoly erőfeszítéseket fogunk tenni annak érdekében, hogy csökkentsük az államadósságot,... de a forint árfolyam alakulása is komoly problémát jelent, ezért ezt a kérdést nem lehet figyelmen kívül hagyni és nincs is szándékunkban ezt tenni”.
Közölte, „nem dugjuk a fejünket a homokba, látjuk az összefüggéseket”.
A forint árfolyamáról Giró-Szász András kormányszóvivő elmondta: az árfolyam alakulásában az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos találgatások mellett, a bankbetétekkel és banki szolgáltatásokkal kapcsolatos rémhírek is szerepet játszottak. Hozzátette: a nemzetgazdasági miniszter, a Bankszövetség, az MNB és a PSZÁF képviselői csütörtök délután találkoznak, hogy megtárgyalják, milyen lépéseket kell tenni a rémhírek eloszlatása érdekében.
Fellegi Tamás megerősítette, az ország finanszírozását mindenekelőtt a piacokról akarják megoldani. Ennek egyik feltétele, hogy minél előbb megállapodásra kell jutni az Nemzetközi Valutalappal és az Európai Bizottsággal.
„A kormány határozott szándéka, hogy gyors megállapodást érjünk el” – fogalmazott a tárgyalásokat vezető miniszter, aki idézte az IMF budapesti képviselőjét, Iryna Ivaschenkót, aki közölte, hogy IMF igazgatótanácsa január 18-án értékeli a magyar gazdaság helyzetét, megvizsgálja a novemberben elvégzett éves felülvizsgálatról és program utáni megfigyelésről készült jelentést, de nem foglalkozik a magyar kormánynak az új elővigyázatossági hitelkeretre vonatkozó kérésével.
„Bízunk benne, hogy ennek apropóján, az IMF-nél előrelépés lesz a tárgyalások idejét illetően is” –jelezte Fellegi, közölve, hogy ő a tárgyalásokra kizárólagos joggal felhatalmazott miniszter, ezért az ő véleménye a mértékadó, amikor kormányzati álláspont születik.
„Készek vagyunk, ahogy eddig is tettük, teljes mértékben tiszteletben tartani a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét, s úgy gondoljuk, hogy az Országgyűlés által elfogadott jogszabályi környezet nem rontja ezt a feltételt” – hangsúlyozta a miniszter, bejelentve, hogy Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke is részt vesz az IMF-egyeztetésen a jövő héten. Később kérdésre válaszolva elmondta: a jegybank alelnökeinek és a monetáris tanács a tagjainak számáról 2004 decemberében már lezajlott egy vita, és abban az időben Magyarország már az EU tagja volt. „Nem emlékszem, hogy akkor hasonló vihart kavart volna az alelnökök és monetáris tanács tagjai számának a változása, mint amilyen vihart most látunk” – tette hozzá.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.