Rendkívül magas kamatot számolnak fel a hazai bankok a magánszemélyeknek a lej alapú fogyasztói hitelek után ahhoz képest, hogy mekkora kamatot biztosítanak az ügyfelek bankbetétei esetében – hívták fel a figyelmet pénzügyi elemzők.
2014. július 30., 17:462014. július 30., 17:46
Amint a Ziarul Financiar gazdasági napilap összeállításából kiderült: a pénzintézetek már egy ideje lej alapú fogyasztói hitelek igénylésére ösztönzik a lakosságot, mivel ettől várják bevételeik növelését, a kölcsönök után azonban továbbra is évi több mint 10 százalékos kamatot számolnak fel. A magánszemélyek bankbetétei esetében biztosított éves kamat értéke eközben alig 2 százalék.
„A lej alapú bankkölcsönök kamatja február óta rendkívül kis mértékben csökkent, így ez a típusú lakossági hitelezés továbbra is a vörös zónában mozog, hiszen nem tudja kiegyenlíteni a valutában felvett kölcsönök mértékét. A banki részletek miatt jelentős nyomás nehezedik a lakosságra” – hívta fel a figyelmet Dumitru Dulgheru, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) vezető elemzője.
A szakértők hangsúlyozták: a hitelek és a bankbetétek közötti nyolc százalékos különbség azért is indokolatlanul magas, mert az Országos Statisztikai Intézet beszámolója szerint az infláció júniusban történelmi mélypontra – 0,66 százalékra – csökkent.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2013 júliusa és ez év februárja között 1,75 százalékkal csökkentette az alapkamatot, ennek nyomán a háromhavi ROBOR – a bankközi piacon nyújtott lejhitelek átlagkamata, amelyhez igazodniuk kell a pénzintézeteknek – évi 6-ról 2 százalékra mérséklődött.
A lej alapú hitelek után felszámított éves szintű kamatok átlagértéke ehhez képest a tavaly májusban jegyzett 15 százalékról idén nyárra mindössze 12 százalékra csökkent a BNR adatai szerint, így a jövedelem-rés tulajdonképpen változatlan maradt.
A Ziarul Financiar összeállítása szerint a pénzintézetek azt remélik, hogy a díjak szinten tartásával kárpótolhatják a kamatokból származó bevételeiknek az elmúlt években történt visszaesését, egyúttal pedig fedezhetik a – felvett kölcsönök mintegy 22 százalékát kitevő – rosszul teljesítő hitelek miatt jegyzett veszteségeiket.
Az viszont már a jelzáloghitelek esetében bebizonyosodott, hogy a magas kamatráta a kölcsönfelvétel visszaesését eredményezi: az igénylések mértéke az elmúlt hónapokban jelentősen megugrott, miután a kamatot az euró alapú hitelhez hasonlóan a lej alapú kölcsönök esetében is évi 5–6 százalékra csökkentették a bankok.
A magánszemélyek esetében egyébként a fogyasztói hitelek aránya a bankkölcsönök 80 százalékát teszi ki, a pénzintézetek portfoliójában pedig jelenleg összesen mintegy hárommillió fogyasztói hitel szerepel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!