Rendkívül magas kamatot számolnak fel a hazai bankok a magánszemélyeknek a lej alapú fogyasztói hitelek után ahhoz képest, hogy mekkora kamatot biztosítanak az ügyfelek bankbetétei esetében – hívták fel a figyelmet pénzügyi elemzők.
2014. július 30., 17:462014. július 30., 17:46
Amint a Ziarul Financiar gazdasági napilap összeállításából kiderült: a pénzintézetek már egy ideje lej alapú fogyasztói hitelek igénylésére ösztönzik a lakosságot, mivel ettől várják bevételeik növelését, a kölcsönök után azonban továbbra is évi több mint 10 százalékos kamatot számolnak fel. A magánszemélyek bankbetétei esetében biztosított éves kamat értéke eközben alig 2 százalék.
„A lej alapú bankkölcsönök kamatja február óta rendkívül kis mértékben csökkent, így ez a típusú lakossági hitelezés továbbra is a vörös zónában mozog, hiszen nem tudja kiegyenlíteni a valutában felvett kölcsönök mértékét. A banki részletek miatt jelentős nyomás nehezedik a lakosságra” – hívta fel a figyelmet Dumitru Dulgheru, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) vezető elemzője.
A szakértők hangsúlyozták: a hitelek és a bankbetétek közötti nyolc százalékos különbség azért is indokolatlanul magas, mert az Országos Statisztikai Intézet beszámolója szerint az infláció júniusban történelmi mélypontra – 0,66 százalékra – csökkent.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2013 júliusa és ez év februárja között 1,75 százalékkal csökkentette az alapkamatot, ennek nyomán a háromhavi ROBOR – a bankközi piacon nyújtott lejhitelek átlagkamata, amelyhez igazodniuk kell a pénzintézeteknek – évi 6-ról 2 százalékra mérséklődött.
A lej alapú hitelek után felszámított éves szintű kamatok átlagértéke ehhez képest a tavaly májusban jegyzett 15 százalékról idén nyárra mindössze 12 százalékra csökkent a BNR adatai szerint, így a jövedelem-rés tulajdonképpen változatlan maradt.
A Ziarul Financiar összeállítása szerint a pénzintézetek azt remélik, hogy a díjak szinten tartásával kárpótolhatják a kamatokból származó bevételeiknek az elmúlt években történt visszaesését, egyúttal pedig fedezhetik a – felvett kölcsönök mintegy 22 százalékát kitevő – rosszul teljesítő hitelek miatt jegyzett veszteségeiket.
Az viszont már a jelzáloghitelek esetében bebizonyosodott, hogy a magas kamatráta a kölcsönfelvétel visszaesését eredményezi: az igénylések mértéke az elmúlt hónapokban jelentősen megugrott, miután a kamatot az euró alapú hitelhez hasonlóan a lej alapú kölcsönök esetében is évi 5–6 százalékra csökkentették a bankok.
A magánszemélyek esetében egyébként a fogyasztói hitelek aránya a bankkölcsönök 80 százalékát teszi ki, a pénzintézetek portfoliójában pedig jelenleg összesen mintegy hárommillió fogyasztói hitel szerepel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!