
Havonta átlagosan 40 eurót, mintegy 180 lejt takarítanak meg a romániai állampolgárok – derült ki az Erste Bank felméréséből, amely arra is rámutat, hogy a lakosoknak tavaly nagyjából ugyanekkora összeget sikerült félretenniük.
2013. november 04., 19:192013. november 04., 19:19
Dragoş Nichifor pénzügyi elemző ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a romániai állampolgároknak csak kis hányada tudja rendszeresen megtakarítani bére egy részét: elsősorban azok, akik már saját ingatlannal és autóval rendelkeznek, nincs bankhitelük vagy más pénzügyi kötelezettségük, és jövedelmük a családban legalább háromezer–négyezer lej. A havonta félretett összeg így egyénenként jóval nagyobb, mint 40 euró.
„A lakosság nagy részének nincs megtakarítása, viszont akik ezt megtehetik, azok igazán sokat tudnak félretenni” – magyarázta a szakember. A felmérésből az is kiderül, hogy augusztus végén a magánszemélyek banki megtakarítása elérte a 28 milliárd lejt, és noha ez 1,5 milliárd lejjel haladja meg a tavalyi év azonos időszakában közölt adatokat, az elemzők mégis borúlátók. Az elemzők rámutattak: a félretett összeg ilyen nagyfokú növekedése arra utal, hogy jelentősen visszaesett a fogyasztás, vagyis a kereslet, és ezzel egyidőben a termelés is csökkent. Az illetékesek szerint ugyanakkor a banki kamat tervezett csökkentése nyomán a félretett összegek növekedése lelassulhat a közeljövőben, a felszámolt illetékek és kezelési költségek miatt ugyanis már nem lesz kifizetődő bankban tartani a megtakarítást. Európában egyébként Ausztriában a legnagyobb a megtakarított összegek értéke: egy állampolgár havonta átlagosan 180 eurót tesz félre, valamivel többet, mint a romániai minimálbér.
Romániát csak Szerbia múlja alul: az ott megtakarított összeg alig 36 euró. Nemrég egyébként arról számoltunk be, hogy a brit YouGov közvélemény-kutató cég által a Provident Románia megrendelésére készített felmérés szerint a romániai lakosság alig 31 százaléka tesz félre pénzt, vagyis minden három lakosból alig egy személy, a bankbetétek átlagos értéke pedig 950 lej. A családi költségvetések számára ugyanakkor a legnagyobb fenyegetést a havi közköltség kifizetése jelenti. A szociológusok szerint a romániai lakosságot igen különös viszony fűzi a pénzhez: sokat dolgoznak, hogy azt megkeressék, így nagyon odafigyelnek arra, hogy mire költik el. A megkérdezettek fele ezzel szemben derűlátó a jövőt illetően: úgy vélik, a következő időszakban javulni fog az ország gazdasági helyzete vagy legalább nem lesz már ennél rosszabb.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
szóljon hozzá!