A lakosság kis része rendelkezik megtakarítással

Dragoş Nichifor pénzügyi elemző ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a romániai állampolgároknak csak kis hányada tudja rendszeresen megtakarítani bére egy részét: elsősorban azok, akik már saját ingatlannal és autóval rendelkeznek, nincs bankhitelük vagy más pénzügyi kötelezettségük, és jövedelmük a családban legalább háromezer–négyezer lej. A havonta félretett összeg így egyénenként jóval nagyobb, mint 40 euró.

„A lakosság nagy részének nincs megtakarítása, viszont akik ezt megtehetik, azok igazán sokat tudnak félretenni” – magyarázta a szakember. A felmérésből az is kiderül, hogy augusztus végén a magánszemélyek banki megtakarítása elérte a 28 milliárd lejt, és noha ez 1,5 milliárd lejjel haladja meg a tavalyi év azonos időszakában közölt adatokat, az elemzők mégis borúlátók. Az elemzők rámutattak: a félretett összeg ilyen nagyfokú növekedése arra utal, hogy jelentősen visszaesett a fogyasztás, vagyis a kereslet, és ezzel egyidőben a termelés is csökkent. Az illetékesek szerint ugyanakkor a banki kamat tervezett csökkentése nyomán a félretett összegek növekedése lelassulhat a közeljövőben, a felszámolt illetékek és kezelési költségek miatt ugyanis már nem lesz kifizetődő bankban tartani a megtakarítást. Európában egyébként Ausztriában a legnagyobb a megtakarított összegek értéke: egy állampolgár havonta átlagosan 180 eurót tesz félre, valamivel többet, mint a romániai minimálbér.

Romániát csak Szerbia múlja alul: az ott megtakarított összeg alig 36 euró. Nemrég egyébként arról számoltunk be, hogy a brit YouGov közvélemény-kutató cég által a Provident Románia megrendelésére készített felmérés szerint a romániai lakosság alig 31 százaléka tesz félre pénzt, vagyis minden három lakosból alig egy személy, a bankbetétek átlagos értéke pedig 950 lej. A családi költségvetések számára ugyanakkor a legnagyobb fenyegetést a havi közköltség kifizetése jelenti. A szociológusok szerint a romániai lakosságot igen különös viszony fűzi a pénzhez: sokat dolgoznak, hogy azt megkeressék, így nagyon odafigyelnek arra, hogy mire költik el. A megkérdezettek fele ezzel szemben derűlátó a jövőt illetően: úgy vélik, a következő időszakban javulni fog az ország gazdasági helyzete vagy legalább nem lesz már ennél rosszabb.