Az átlagkeresettel rendelkező romániai polgárok fognak többet fizetni jövőre az állam működőképességéért – ismerte el kedd este Daniel Chiţoiu nemzeti liberális párti pénzügyminiszter a kisebbik kormánypárt állandó biztossági ülése után, szerinte egyébként ez a tény nem mond ellen a Szociálliberális Unió (USL) kormányprogramjában foglaltaknak.
2013. november 06., 18:102013. november 06., 18:10
Közvetett módon fog az átlagpolgár egyébként többet fizetni a költségvetési űr pótolásáért, hiszen minél több termékre, szolgáltatásra költ, annál nagyobb lesz az állami költségvetés bevétele az új adók nyomán. Chiţoiu azonban bízik abban, hogy az év második felétől csökkenni fog a társadalombiztosítási hozzájárulás, elmondása szerint az ügyben várhatóan áprilisban születik majd döntés. Crin Antonescu pártelnök is derűlátó egyébként, kedd este ő is úgy nyilatkozott, hogy a tb-csökkentés ügyében sikerült legalább fél sikert elérniük a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel folytatott tárgyalásokon. Mint fogalmazott, ugyan nem sikerült elérniük, hogy már január elsejétől 3 százalékra csökkenjen a munkáltatók által fizetett tb-hozzájárulás, ám határozott vállalásuk, hogy júliustól 5 százalékos csökkentést hajthatnak majd végre. Antonescu azt mondja, hogy ha ez csak részeredmény is, de ez az első hasonló kaliberű sikere a mindenkori román kormánynak. Elmondása szerint a tb-csökkentés lehetőségét rögzítették az IMF-nek megküldendő szándéknyilatkozatban.
Amint arról beszámoltunk, hétfő este Victor Ponta miniszterelnök is arról beszélt, hogy a második félévtől csökken a hozzájárulás, másnapi sajtótájékoztatóján viszont Andrea Schaechter, a valutaalap romániai küldöttségvezetője leszögezte, a tb lefaragása nincs benne a 2014-es költségvetés tervezetében. Mint fogalmazott, a büdzsé kidolgozásakor prioritásként kezelték a béreket, a nyugdíjakat, valamint a beruházásokat, míg a tb-csökkentésneek az adóalap bővítését kellene magával vonnia, illetve kompenzáló intézkedésekre is szükség lenne. „Ne feledkezzünk meg a fő célkitűzésről. A kormány vállalta, hogy a költségvetési hiányt a bruttó hazai termék (GDP) 2,2 százaléka környékén tartja. A bevételek gyengébbek, plusz költségeink vannak a bérekkel, nyugdíjakkal, illetve beruházásokat tervezünk” – sorolta a washingtoni intézmény képviselője, aki szerint a jelen körülmények között túl korai lenne a tb-csökkentés. Schaechter egyébként magát az intézkedést nem ellenzi, hiszen szerinte is „túl nagy adóteher hárul a munkára”, azonban szerinte később, s kellő megfontolással kell hasonló lépéseket tenni, hogy elkerülhető legyen a költségvetési űr.
Palotaközi adok-kapok
Traian Băsescu államelnök bírálta szerdán az IMF és a kormány által közösen tető hozott jövő évi költségvetést, mondván, ez a stagnálás büdzséje. Egy üzleti fórum keretében mondott beszédében Băsescu úgy vélekedett, a költségvetési bevételeket az adóalap kiszélesítésével lehet rendezni, nem pedig új adók és illetékek kivetésével. „Miután a híres 2010-es esztendőben, amikor támogattam a kormányt az általuk meghozott igen kegyetlen megszorításokban, amelyekről tudtam, hogy hatalmas politikai árat követelnek, azt reméltem, hogy amint stabilizálódik a gazdaság, 2011-ben egy olyan kormány jön, amely lehetővé teszi a gazdaság fellendülését. Ahogy most kinéz, nem teremtették meg az ehhez szükséges körülményeket” – fogalmazott az államfő, hozzátéve, abban bízik, hogy nem lesz a jövőben még a jelenleginél is rosszabb. Nem hagyhatta szó nélkül az államelnöki bírálatokat Victor Ponta sem, aki a kormányülésen azzal vágott vissza, hogy – mint hangoztatta – éppen Băsescu volt az, aki az IMF-hez hasonlóan a szerzői jogdíjak és az egyéni vállalkozók megadóztatása mellett foglalt állást, a kormány pedig nem ment bele egy hasonló intézkedésbe.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!