Az átlagkeresettel rendelkező romániai polgárok fognak többet fizetni jövőre az állam működőképességéért – ismerte el kedd este Daniel Chiţoiu nemzeti liberális párti pénzügyminiszter a kisebbik kormánypárt állandó biztossági ülése után, szerinte egyébként ez a tény nem mond ellen a Szociálliberális Unió (USL) kormányprogramjában foglaltaknak.
2013. november 06., 18:102013. november 06., 18:10
Közvetett módon fog az átlagpolgár egyébként többet fizetni a költségvetési űr pótolásáért, hiszen minél több termékre, szolgáltatásra költ, annál nagyobb lesz az állami költségvetés bevétele az új adók nyomán. Chiţoiu azonban bízik abban, hogy az év második felétől csökkenni fog a társadalombiztosítási hozzájárulás, elmondása szerint az ügyben várhatóan áprilisban születik majd döntés. Crin Antonescu pártelnök is derűlátó egyébként, kedd este ő is úgy nyilatkozott, hogy a tb-csökkentés ügyében sikerült legalább fél sikert elérniük a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel folytatott tárgyalásokon. Mint fogalmazott, ugyan nem sikerült elérniük, hogy már január elsejétől 3 százalékra csökkenjen a munkáltatók által fizetett tb-hozzájárulás, ám határozott vállalásuk, hogy júliustól 5 százalékos csökkentést hajthatnak majd végre. Antonescu azt mondja, hogy ha ez csak részeredmény is, de ez az első hasonló kaliberű sikere a mindenkori román kormánynak. Elmondása szerint a tb-csökkentés lehetőségét rögzítették az IMF-nek megküldendő szándéknyilatkozatban.
Amint arról beszámoltunk, hétfő este Victor Ponta miniszterelnök is arról beszélt, hogy a második félévtől csökken a hozzájárulás, másnapi sajtótájékoztatóján viszont Andrea Schaechter, a valutaalap romániai küldöttségvezetője leszögezte, a tb lefaragása nincs benne a 2014-es költségvetés tervezetében. Mint fogalmazott, a büdzsé kidolgozásakor prioritásként kezelték a béreket, a nyugdíjakat, valamint a beruházásokat, míg a tb-csökkentésneek az adóalap bővítését kellene magával vonnia, illetve kompenzáló intézkedésekre is szükség lenne. „Ne feledkezzünk meg a fő célkitűzésről. A kormány vállalta, hogy a költségvetési hiányt a bruttó hazai termék (GDP) 2,2 százaléka környékén tartja. A bevételek gyengébbek, plusz költségeink vannak a bérekkel, nyugdíjakkal, illetve beruházásokat tervezünk” – sorolta a washingtoni intézmény képviselője, aki szerint a jelen körülmények között túl korai lenne a tb-csökkentés. Schaechter egyébként magát az intézkedést nem ellenzi, hiszen szerinte is „túl nagy adóteher hárul a munkára”, azonban szerinte később, s kellő megfontolással kell hasonló lépéseket tenni, hogy elkerülhető legyen a költségvetési űr.
Palotaközi adok-kapok
Traian Băsescu államelnök bírálta szerdán az IMF és a kormány által közösen tető hozott jövő évi költségvetést, mondván, ez a stagnálás büdzséje. Egy üzleti fórum keretében mondott beszédében Băsescu úgy vélekedett, a költségvetési bevételeket az adóalap kiszélesítésével lehet rendezni, nem pedig új adók és illetékek kivetésével. „Miután a híres 2010-es esztendőben, amikor támogattam a kormányt az általuk meghozott igen kegyetlen megszorításokban, amelyekről tudtam, hogy hatalmas politikai árat követelnek, azt reméltem, hogy amint stabilizálódik a gazdaság, 2011-ben egy olyan kormány jön, amely lehetővé teszi a gazdaság fellendülését. Ahogy most kinéz, nem teremtették meg az ehhez szükséges körülményeket” – fogalmazott az államfő, hozzátéve, abban bízik, hogy nem lesz a jövőben még a jelenleginél is rosszabb. Nem hagyhatta szó nélkül az államelnöki bírálatokat Victor Ponta sem, aki a kormányülésen azzal vágott vissza, hogy – mint hangoztatta – éppen Băsescu volt az, aki az IMF-hez hasonlóan a szerzői jogdíjak és az egyéni vállalkozók megadóztatása mellett foglalt állást, a kormány pedig nem ment bele egy hasonló intézkedésbe.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
szóljon hozzá!