
Fotó: Csibi Attila Zoltán/Facebook
A fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős minisztérium javaslatára döntött hétfői ülésén a kormány arról a jogszabály-tervezetről, amely az építkezési alapanyagok áremelkedése miatt előállt helyzetet hivatott hosszú távon kezelni.
2021. augusztus 30., 19:262021. augusztus 30., 19:26
2021. augusztus 30., 20:312021. augusztus 30., 20:31
Cseke Attila szaktárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az alapanyag-áremelkedés a közpénzből finanszírozott beruházásokat veszélyezteti, hiszen az előzetesen jóváhagyott összeg nem fedi a megemelkedett alapanyagok és bérek árát.
– idézi a minisztert a közlemény.
A dokumentum emlékeztet, hogy az elmúlt években növekedtek az építkezési iparra érvényes bérezések, a világjárvány ideje alatt pedig az iparág felhasználta a rendelkezésre álló alapanyagokat, az új alapanyagok ára rohamosan drágult, ezért sok, közpénzből finanszírozott, közösségi beruházás leállhat.
– hangsúlyozta Cseke Attila.
A miniszter rámutatott: az új jogszabály nem csak a pillanatnyi helyzetre kínál megoldást, hanem hosszú távú, egyszerűen és minden esetben alkalmazható módszertant ajánl. A jogszabály értelmében a Statisztikai Hivatal által megállapított hivatalos ármódosulást veszik figyelembe, így emelkedhet, vagy adott esetben csökkenhet a közberuházásokra odaítélt finanszírozás mértéke, amennyiben az építkezés ideje alatt változnak az alapanyagárak a szerződés aláírásának pillanatához képest.
– mondta a tárcavezető.
Ennek alapján a továbbiakban benyújtott számlákat kiigazíthatják, az önkormányzat pedig többletfinanszírozást kérhet a támogatást biztosító minisztériumtól.
A jogszabály hatálybalépése után kötött szerződések esetében a módszertan alkalmazása kötelező minden beruházás esetén, kivéve azokat, ahol a hatályos törvénykezés alapján is lehetőség volt kiigazításra. Az állami költségvetés kiegészítésekor a kormány elkülöníti a többletfinanszírozáshoz szükséges keretet – írja az Agerpres.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!