Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
Elfogadta szerdán a bukaresti képviselőház az offshore-törvény tervezetét, amely immár megjelenhet a hivatalos közlönyben, ha Klaus Iohannis államfő kihirdeti.
2022. május 18., 12:182022. május 18., 12:18
2022. május 18., 12:412022. május 18., 12:41
A döntéshozó kamaraként eljáró alsóházban 248 képviselő támogatta szavazatával a tervezetet, 34-en szavaztak ellene. A 2018 óta hatályos offshore-törvény módosított változata a befektetők számára kedvezőbb feltételek bevezetésével utat nyithat a fekete-tengeri földgáz kitermelése előtt. A képviselőház tagjai egyetlen lényeges módosítást eszközöltek a jogszabály szövegében ahhoz a változathoz képest, amit egy héttel ezelőtt, május 11-én szavazott meg a szenátus.
Nicolae Ciucă kormányfő egy szerda délelőtti rendezvényen már megelőlegezte, hogy az alsóház is bizalmat szavaz az offshore-törvénynek. Elmondta, ennek köszönhetően az első beruházás júniusban útjára indul, amikor a Black Sea Oil and Gas társaság a román partok özeli Midia térségből megkezdi évi mintegy egymilliárd köbméternyi földgáz kitermelését (a kivitelező céget az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a Carlyle magántőke befektető csoport alapította). „Az OMV Petrom és Romgaz által megvalósítandó projektek révén megteremtjük a lehetőségét annak, hogy nem később, mint 2026-ban rendelkezzünk az ország energetikai függetlenségét biztosító földgázmennyiséggel. Ebbe belatartozik a lakossági fogyasztás és a petrolkémiai ipar által igényelt mennyiség, sőt miért ne exportálhatnánk is?” – nyilatkozta a liberális miniszterelnök.
A 2018-ban elfogadott, az „extrabevételeket” 70 százalékig terjedő progresszív adóval sújtó hatályos jogszabállyal a fekete-tengeri földgázlelőhelyeket felkutató befektetők elégedetlenek voltak, ezért a feltételek megváltoztatásától tették függővé a kitermelés megkezdését. A törvény „extrabevételnek” minősített minden olyan jövedelmet, amelyhez akkor jut a kitermelő cég, ha az energiahordozót a – 2012-es árszintet tükröző – megawattóránként 45,71 lejes referenciaárnál drágábban értékesíti.
Az extrabevételre kivetett különadó mértéke 30 százaléktól indul és megawattóránként 190 lej feletti értékesítési ár fölött éri el a legmagasabb, 70 százalékos szintet. Romániában jelenleg jóval magasabbak a gázárak. A bukaresti kormány márciusi energiaár-korlátozó rendelete szerint a lakossági fogyasztóknak 2023. március 31-ig 310, míg a jogi személyeknek 370 lejt kell fizetniük minden elhasznált megawattóráért. Az elfogadott tervezet adózási feltételei szerint a kitermelt gázból származó jövedelem 60 százaléka a román államé lesz, 40 százaléka a befektetőké.
Május elején a Romgaz román állami gáztársaság megvásárolta az amerikai ExxonMobiltól a fekete-tengeri Neptun Deep földgázmezőben lévő ötven százalékos részesedését és arra készül, hogy a másik ötven százalékos részesedéssel rendelkező OMV Petrommal közösen legkésőbb 2026-ra elvégzi azokat a beruházásokat, amelyek évi akár tízmilliárd köbméter gáz kitermelését teszik majd lehetővé a mélytengeri lelőhelyről. A legígéretesebb Neptun Deep gázmezőn kívül több kisebb lelőhelyet is felfedeztek a Fekete-tenger talapzata alatt.
A kormánykoalíció szerint a – tengeri (offshore) lelőhelyek mellett a szárazföldi (onshore) gázmezők kitermelését is szabályozó – törvény lehetővé teszi, hogy a Buzău megyében Caragele településen levő onshore mezőn is megkezdődjön 2024 elején a mély kitermelésű gáz felszínre hozatala.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!