A jobboldali kormányzás kedvez a gazdaságnak

A központi jegybank több mutatót vett figyelembe: a szakemberek többek között a belső fogyasztás, az import és export, az alkalmazottak aránya, illetve a munkanélküliségi ráta, a termelékenység, az árak módosulásának, valamint a bruttó hazai termék (GDP) értékét vizsgálták.

Az elemzők kiderítették, hogy a baloldali kormányok alatt jóval többször fordult elő visszaesés az egyes mutatók esetében – mindez ugyanakkor a 2008-as globális pénzügyi válsággal is összefüggésben van.

A hőtérképen három nagyobb hanyatlási periódus szerepel: a Tăriceanu-éra végén, illetve a Boc-kormány alatt tomboló gazdasági krízis nagyjából mindegyik mutató esetében visszaesést eredményezett, míg a Năstase- és Ponta-kabinet irányítása során csak bizonyos szektorok zsugorodtak.

A BNR elemzése szerint az első ilyen időszak 2001 második negyedévében kezdődött: a gazdasági visszaesést főként az üzemanyag árának, az eurózóna ipari termelésének, valamint az Unió importjának csökkenése okozta – mindez nemzetközi szinten már néhány hónappal korábban éreztette hatását.

A hanyatlás a romániai gazdaságban az export és import fogyatkozását és az ipari termelés mérséklődését eredményezte, a tőkepiac pedig ennek következtében a következő három negyedévben csökkent. Ennek ellenére nem módosult jelentősen a GDP, a belső fogyasztás – mivel ebben az időszakban nőtt mintegy 15 százalékkal az átlagnyugdíj – és a beruházások mértéke sem.

Ebben a periódusban elsősorban a mezőgazdaságban és az építőiparban eszközöltek beruházásokat a vállalkozók, de mivel akkor újítottak fel egyes vasúti szakaszokat, és megépült a cernavodai atomerőmű második reaktora, az állami szektornak is kedvezett 2001 második negyedéve.

A szakemberek rámutattak: 2002 végén – a Năstase-éra második felében – hosszabb gazdasági növekedés kezdődött, amelynek hat évvel később a pénzügyi krízis vetett véget – ekkor még rövid ideig Tăriceanu volt a miniszterelnök. A hőtérképről az is kiderül, hogy a progresszív adózásról való lemondás, illetve az egységes adókulcs bevezetése 2005 januárjában jelentős mértékben kedvezett a hazai gazdaságnak, amely minden tekintetben fejlődésnek indult.

2008 második negyedévében rohamos visszaesés kezdődött globális és EU-s szinten is, és annak ellenére, hogy a romániai hatóságok egy ideig folyamatosan azt bizonygatták, hogy mindez nem lesz kihatással a hazai pénzügyi helyzetre, a válságból Románia is jócskán kivette a részét.

Első körben visszaesett az ipari termelés, és csökkent a szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások üzleti forgalma, ezt követően pedig rohamosan emelkedni kezdett a munkanélküli ráta. A GDP visszaesésével egyidőben minden ágazatban mérséklődött a forgalom, 2009 elejétől pedig a külföldi beruházók is visszavonultak az országból.

Nemzetközi szinten valamikor 2009 második felében kezdett „magához térni” a gazdaság: egyrészt növekedésnek indult az eurózónában az ipari termelés, illetve az Európai Unióban az import, ugyanakkor az állampolgárok EU-ba vetett bizalma is emelkedett.

Mindez kedvezően hatott a romániai ipari termelésre, valamint az import és export fejlődésére is, 2010-től pedig a belső fogyasztás is gyarapodásnak indult. A bruttó hazai termék, a vállalkozói szféra és szolgáltatói szektor, valamint a munkaerőpiac tekintetében ehhez képest csak 2010 végén, 2011 elején jelentkeztek az első optimizmusra okot adó jelek.

A harmadik hanyatló periódus Ponta miniszterelnökké való kinevezésével kezdődött: 2012 közepétől a belső termelés, az import és export, az építőipar, a szolgáltatások piaca és az EU-ba vetett bizalom is csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig növekedésnek indult.