
Elfogadta a szenátus azt a törvénytervezetet, miszerint a kormány kötelezheti a bankokat, hogy a devizahiteleket az ügyfél kérésére más valutára váltsák át, ezért pedig semmilyen plusz illetéket, kezelési költséget vagy jótállást ne számítsanak fel. A dokumentumot a továbbiakban a képviselőháznak is el kell fogadnia döntéshozó kamaraként.
2014. június 19., 15:572014. június 19., 15:57
A tervezet szerint a hitelszerződésekbe – azokba is, amelyeket már megkötöttek – belefoglalnának egy záradékot, amely felhatalmazná a módosításra a kölcsönt igénylő ügyfelet.
A kliens gyakorlatilag bármilyen pénznembe átválthatná devizáját: a tervezetet beterjesztők javaslata szerint például választhatja azt a valutát, amelyben jövedelme nagy részét kapja, de dönthet egy olyan európai uniós tagállam valutája mellett is, amelyben állandó lakhelye van, vagy volt a hitelszerződés megkötésekor. A módosításnál az átváltás napján érvényes árfolyamát kellene figyelmbe venniük a hitelintézeteknek.
A tervezet azt is előírja, hogy a bankoknak írásban kell figyelmeztetniük az ügyfelet, ha az átváltás következtében a hátralévő kamatok összege 20 százalékkal vagy annál nagyobb mértékben haladná meg az eredeti devizában kifizetendő összeget.
A pénzintézeteknek ugyanakkor a szerződésmódosítás előtt grafikont kellene készíteniük az ügyfelek számára a hátralévő kamatokról mind az igényelt valuta, mind a lej tekintetében, ha a kliens nem hazai valutában igényli az átváltást. Az előírást a törvény hatályba lépésétől számítva legfeljebb 90 napon belül kellene alkalmazniuk a bankoknak.
Noha a tervezet látszólag jelentős segítséget nyújtana az adósoknak, szakértők szerint nem valószínű, hogy az intézkedésnek a kliensek szempontjából hatékony következményei lesznek. Dragoş Nichifor pénzügyi elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy a devizahitelek más valutába való átváltása a gyakorlatban nem könnyíti meg az ügyfelek dolgát.
„A hitelesre nehezedő nyomás egyáltalán nem csökken, ha az euróban felvett kölcsönét átváltja mondjuk lejre, ezért nem is gondolom, hogy túl sokan élnének a lehetőséggel. A szerződésmódosítást legfeljebb azok igényelnék, akik nem vettek fel sok hitelt, és már kevés van hátra a teljes kölcsön visszfizetéséig” – magyarázta a szakértő.
A Nichifor által kifejtett példa szerint ha egy ügyfél 2008 őszén 165 ezer svájci frankos – akkori árfolyamon körülbelül 100 ezer eurós – hitelt igényelt, mostanáig a havi törlesztőrészletekkel alig 14 ezer svájci frankot fizetett vissza. A továbbiakban így még 151 ezer svájci frankot kellene lerónia, ez 124 ezer euróval (545 ezer lejjel) lenne egyenlő, ami még az eredetileg kölcsönzött összeget is meghaladja.
„Gyakorlatilag lenullázódna az elmúlt hat évben kifizetett összeg, az ügyfélnek pedig hatalmas kárral kellene számolnia” – hívta fel a figyelmet a szakértő. Hozzátette: az átváltás csak akkor lenne előnyös, ha a választott valuta gyengébb, mint a kölcsönfelvétel időpontjában, vagy kedvezőbbek a kamatfeltételek.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
szóljon hozzá!