
Elfogadta a szenátus azt a törvénytervezetet, miszerint a kormány kötelezheti a bankokat, hogy a devizahiteleket az ügyfél kérésére más valutára váltsák át, ezért pedig semmilyen plusz illetéket, kezelési költséget vagy jótállást ne számítsanak fel. A dokumentumot a továbbiakban a képviselőháznak is el kell fogadnia döntéshozó kamaraként.
2014. június 19., 15:572014. június 19., 15:57
A tervezet szerint a hitelszerződésekbe – azokba is, amelyeket már megkötöttek – belefoglalnának egy záradékot, amely felhatalmazná a módosításra a kölcsönt igénylő ügyfelet.
A kliens gyakorlatilag bármilyen pénznembe átválthatná devizáját: a tervezetet beterjesztők javaslata szerint például választhatja azt a valutát, amelyben jövedelme nagy részét kapja, de dönthet egy olyan európai uniós tagállam valutája mellett is, amelyben állandó lakhelye van, vagy volt a hitelszerződés megkötésekor. A módosításnál az átváltás napján érvényes árfolyamát kellene figyelmbe venniük a hitelintézeteknek.
A tervezet azt is előírja, hogy a bankoknak írásban kell figyelmeztetniük az ügyfelet, ha az átváltás következtében a hátralévő kamatok összege 20 százalékkal vagy annál nagyobb mértékben haladná meg az eredeti devizában kifizetendő összeget.
A pénzintézeteknek ugyanakkor a szerződésmódosítás előtt grafikont kellene készíteniük az ügyfelek számára a hátralévő kamatokról mind az igényelt valuta, mind a lej tekintetében, ha a kliens nem hazai valutában igényli az átváltást. Az előírást a törvény hatályba lépésétől számítva legfeljebb 90 napon belül kellene alkalmazniuk a bankoknak.
Noha a tervezet látszólag jelentős segítséget nyújtana az adósoknak, szakértők szerint nem valószínű, hogy az intézkedésnek a kliensek szempontjából hatékony következményei lesznek. Dragoş Nichifor pénzügyi elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy a devizahitelek más valutába való átváltása a gyakorlatban nem könnyíti meg az ügyfelek dolgát.
„A hitelesre nehezedő nyomás egyáltalán nem csökken, ha az euróban felvett kölcsönét átváltja mondjuk lejre, ezért nem is gondolom, hogy túl sokan élnének a lehetőséggel. A szerződésmódosítást legfeljebb azok igényelnék, akik nem vettek fel sok hitelt, és már kevés van hátra a teljes kölcsön visszfizetéséig” – magyarázta a szakértő.
A Nichifor által kifejtett példa szerint ha egy ügyfél 2008 őszén 165 ezer svájci frankos – akkori árfolyamon körülbelül 100 ezer eurós – hitelt igényelt, mostanáig a havi törlesztőrészletekkel alig 14 ezer svájci frankot fizetett vissza. A továbbiakban így még 151 ezer svájci frankot kellene lerónia, ez 124 ezer euróval (545 ezer lejjel) lenne egyenlő, ami még az eredetileg kölcsönzött összeget is meghaladja.
„Gyakorlatilag lenullázódna az elmúlt hat évben kifizetett összeg, az ügyfélnek pedig hatalmas kárral kellene számolnia” – hívta fel a figyelmet a szakértő. Hozzátette: az átváltás csak akkor lenne előnyös, ha a választott valuta gyengébb, mint a kölcsönfelvétel időpontjában, vagy kedvezőbbek a kamatfeltételek.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
szóljon hozzá!