Hirdetés

Fókuszban a megújuló energiaforrások: a gázhálózat-fejlesztés logikus lépés, de nem minden beruházásra jut uniós pénz

Vannak tartalékok. Romániában leglább 10–15 évig még biztosan fontos szerepet fog játszani a földgáz •  Fotó: Pixabay.com

Vannak tartalékok. Romániában leglább 10–15 évig még biztosan fontos szerepet fog játszani a földgáz

Fotó: Pixabay.com

Finanszírozzuk a földgázhálózat-fejlesztési beruházásokat, ám nem mindent, magántőkét is be kell vonni – üzeni az Európai Bizottság a kelet-európai térségnek, így Romániának is. A cél az alternatív energiaforrások felhasználása. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint a gyakorlatban nem gátolja a helyi gázelosztó hálózatok kiépítését a brüsszeli levél, hanem arra ösztönöz, hogy emellett a villamos hálózatok fejlesztésére, a megújuló energiaforrások kiaknázására is legyenek beruházások.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2020. november 07., 15:072020. november 07., 15:07

Hatalmas földgázhálózat-fejlesztési beruházásokra készülnek a romániai önkormányzatok, a bejelentések értelmében pedig többnyire európai uniós forrásokból tervezik kialakítani vagy bővíteni a rendszereket. Az Economica.net gazdasági portál birtokába jutott, Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke által aláírt levél viszont nem szolgál jó hírekkel. Ennek értelmében ugyanis a brüsszeli hatóságok azt üzenik a kelet-európai – így többek között a romániai – hatóságoknak is, hogy nem kapnak uniós forrást valamennyi beruházási tervükre, igyekezzenek a fejlesztésekbe magántőkét is bevonni. Ugyanakkor

azt várják, hogy az országok egyre inkább térjenek át az alternatív, kevésbé szennyező energiaforrásokra egy klímasemleges EU érdekében.

Hirdetés

Mint Timmermans hangsúlyozza, a földgáz valóban jó megoldást jelent ott, ahol a szénalapú energiatermelést váltja fel, viszont csak „átmeneti” szerepet kell iránymutatása szerint a gáznak szánni, és fokozatosan át kell térni a megújuló energiaforrásokra, növelni kell továbbá az energiahatékonyságot.

Idézet
Ami a szállítást illeti, a földgázra való áttérés jótékony hatása egyre kevésbé nyilvánvaló az üvegház hatású gázkibocsátás szempontjából, ráadásul növeli az EU függőségét a földgázimporttól”

– áll egyebek mellett a kiszivárgott levélben.

Eszerint főként a központi fűtés terén támogatható a földgázhasználat, a villanyáram előállítása terén viszont nem feltétlenül. A hangsúly pedig egy „zöldebb jövőre” tevődik. A dokumentum szerint 2030-tól fokozatosan kellene csökkenteni a tagállamok által felhasznált gázmennyiséget, hogy 2050-re megvalósuljon a klímasemlegesség. Így

a brüsszeli hatóságok azt tanácsolják, hogy ahol elérhető opciót jelentenek a megújuló energiaforrások, és versenyképesek is, ott már ma is prioritást kellene hogy jelentsenek.

Timmermans azokról az uniós programokról is említést tesz ugyanakkor, amelyekből anyagi forrásokra lehet pályázni a fenntartható, környezetbarát energiarendszerekre. A levélben az EB alelnöke amúgy abbéli reményének ad hangot, hogy az elkövetkező hónapokban döntés születik arról, hogy milyen földgázprojekteket fognak finanszírozni, és milyen módon.

•  Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI Galéria

Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI

Még 10–15 évre biztosan
vannak tartalékok

„A gyakorlatban nem gátolja a helyi gázelosztó hálózatok kiépítését Frans Timmermans üzenete” – értékelt a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Mint kérdésünkre részletezte,

egyértelmű alapelv az Európai Unióban a megújuló energiaforrások minél nagyobb mértékű használata, a földgázt átmeneti megoldásnak tekintik.

Ugyanakkor – tette hozzá – figyelembe kell venni, hogy vannak olyan tagállamok, ahol a helyi sajátosságok rányomják a bélyegüket a közpolitikára, Románia ebben a helyzetben van a földgázkihasználás terén. Az országnak ugyanis nagy földgáztartalékai vannak, így a következő 10–15 évben biztos fontos szerepet játszik ez az energiahordozó.

„Ez nem azt jelenti, hogy nem lesznek beruházások a megújuló energia terén, vagy Románia nem költ a villamosításra, de az ország földgázpotenciálját vétek lenne nem kihasználni” – húzta alá az ANRE alelnöke. Ezt meglátása szerint valószínűleg az Unió is így látja, erre bizonyíték lehet, hogy jóváhagyták Romániának a helyi gázelosztó hálózatok kiépítésére az uniós finanszírozást, amit az Európai Alapok Minisztériumán keresztül hívhatnak le az önkormányzatok.

Nagy-Bege Zoltán értelmezése szerint az üzenet nem arról szól, hogy ne történjen meg a gázhálózatok bővítése, hanem arra ösztönöz, hogy emellett a villamos hálózatok fejlesztésére, a megújuló energiaforrások kiaknázására is legyenek beruházások.

„Figyelembe kell venni Románia esetében, hogy a számottevő tartalékok mellett a fogyasztás terén is hatalmas a potenciál” – hívta fel a figyelmet a szakértő. Hiszen még mindig vannak gázlelőhelyek, ahol nem indult el a termelés – például a fekete-tengeri gázmezőkön –, ugyanakkor az ország több régiójában még mindig nincs kiépített gázhálózat, holott lennének lakossági és ipari fogyasztók.

Idézet
A gázhálózatok fejlesztése nemcsak energetikai szempontból logikus lépés, hanem az ország gazdaságára is jótékony hatással van, hiszen ha helyi cégekre bízzák a kivitelezését, azáltal munkahelyek jönnek létre, a beruházásnak hozzáadott értéke van, különösen hogy közép- és hosszú távon legalább 15 évre biztosított a helyi földgázellátás. A fejlesztés ellen semmilyen érv nem szól, megvan rá az európai engedély és finanszírozás”

– összegezte Nagy-Bege Zoltán.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

Kell a magántőke is

A magántőke bevonásáról kifejtette, az érvényben lévő gázszolgáltatói koncessziós szerződések most is előírnak fejlesztéseket az elosztócégek számára, amelyek vállalták ezekben a szerződésekben az új hálózatok kiépítését, a meglévők karbantartását, fejlesztését, korszerűsítését. „Az viszont megkérdőjelezhetetlen, hogy a megújuló energiaforrások kiaknázására magántőkét kell bevonni – hazai és külföldi befektetőket – erre meg kell teremteni a jogi környezetet, hogy a romániai beruházást vonzónak találják” – emelte ki Nagy-Bege Zoltán, aki arra is kitért, hogy a kisebb települések összefogva pályázhatnak a gázhálózat kiépítésére, mert az uniós feltételek között szerepel, hogy egy projektben legkevesebb ezer fogyasztási pont legyen. Ilyen körülmények között a kisebb falvaknak, községeknek esélyük sincs, hiszen nem reális, hogy egy településen minden háztartás rácsatlakozik a hálózatra.

Valójában akkor számíthatnak legalább ezer csatlakozóra, ha a pályázó településeken van 2000–2500 háztartás.

„A fejlesztési minisztériumnak vissza kell utasítania azokat a projekteket, ahol nincs legalább ezer fogyasztó, ezért megoldás az önkormányzatok szövetkezése” – fogalmazta meg az ANRE elnöke.

Hozzáfűzte: a projekt második szakaszában, amikor üzembe kell helyezni és működtetni kell a rendszert, előnyt jelent, ha minél több a fogyasztó. Az önkormányzatok létrehozhatnak egy céget, amely felvállalja a beindítást és a működtetést, vagy kiírják ezt licitre, és minél nagyobb a hálózat, annál könnyebb lesz meggyőzni egy tapasztalt céget, hogy ezt átvállalja.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 14., vasárnap

Válságban a román agrárium: a gazdák 70 százaléka idén sem jutott támogatáshoz

A romániai mikro-, kis- és középvállalkozások érdekeit képviselő IMM Románia a napokban tette közzé a 2025-ös Mezőgazdasági Fehér Könyvet, amely kiemeli, hogy idén a gazdálkodók mindössze 30%-ának sikerült európai vagy nemzeti támogatást szereznie, m&

Válságban a román agrárium: a gazdák 70 százaléka idén sem jutott támogatáshoz
Hirdetés
2025. december 14., vasárnap

Banki jogviták: erdélyi hitelesek élnek a leginkább a békéltetés előnyeivel

Az elmúlt években mintegy 800, bíróság előtt megindult per zárult le peren kívüli egyezséggel a Banki Szektor Alternatív Vitarendezési Központja (CSALB) közreműködésével – közölte a banki jogvitákra szakosodott intézmény.

Banki jogviták: erdélyi hitelesek élnek a leginkább a békéltetés előnyeivel
2025. december 13., szombat

Egyre kevesebbet ér a pénzünk, tovább romlik az új évben

Technikai recesszió 2025 utolsó két negyedévében, a vagyoni jellegű adók emelése 2026-ban, fogyasztáscsökkenés, a nettó bérek emelésére vonatkozó negatív kilátások azok a fő érvek, amelyek szerint tovább fog romlani a romániai lakosság vásárlóereje.

Egyre kevesebbet ér a pénzünk, tovább romlik az új évben
2025. december 12., péntek

Elárverezik egy svéd autóipari cég romániai gyárát

A közelmúltban több autóipari beszállító jelentette be gyárainak bezárását vagy a termelés áthelyezését az Európai Unión kívülre, ugyanis az ágazat világszerte küzd a zöld átállás, a konkurencia és a vásárlóerő csökkenése jelentette kihívással.

Elárverezik egy svéd autóipari cég romániai gyárát
Hirdetés
2025. december 12., péntek

„Bezzegmagyarországoznak” Romániában a vasútfejlesztések láttán

Miközben Magyarország egységes stratégia alapján, integrált projektekkel és kiszámítható ütemterv szerint valósít meg vasútfejlesztéseket, Románia elaprózott beruházásokkal, újra és újra kiírt pályázatokkal, elnyúló határidőkkel dolgozik.

„Bezzegmagyarországoznak” Romániában a vasútfejlesztések láttán
2025. december 12., péntek

Nem javult az áfabegyűjtés hatékonysága, Románia továbbra is az utolsó helyen áll az EU-ban

Továbbra is Romániában a leggyengébb az általános forgalmi adó (áfa/TVA) begyűjtésének a hatékonysága – irányította rá a figyelmet az Európai Bizottság által a héten közzétett, Áfarés Európában című jelentés.

Nem javult az áfabegyűjtés hatékonysága, Románia továbbra is az utolsó helyen áll az EU-ban
2025. december 12., péntek

Enyhén nőtt az átlagbér októberben

Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén nőtt az átlagbér októberben
Enyhén nőtt az átlagbér októberben
2025. december 12., péntek

Enyhén nőtt az átlagbér októberben

Hirdetés
2025. december 12., péntek

Továbbra is alulról súrolja a 10 százalékot az infláció, az áram drágult a legnagyobb mértékben

Novemberben 9,8 százalékon stagnált az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Továbbra is alulról súrolja a 10 százalékot az infláció, az áram drágult a legnagyobb mértékben
2025. december 11., csütörtök

Megfizetünk az autóért: tudnivalók a gépjárműadó emeléséről

Az alkotmánybíróság rábólintásával véglegessé vált az a fiskális csomag, amely 2026-tól gyökeresen átalakítja többek között a gépjárművek adózását Romániában.

Megfizetünk az autóért: tudnivalók a gépjárműadó emeléséről
2025. december 11., csütörtök

Bolojan: nem lesz szükség újabb adóemelésekre

A kormány várhatóan január végén fogadja el a jövő évi állami költségvetést – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy szerda esti televíziós interjúban.

Bolojan: nem lesz szükség újabb adóemelésekre
Bolojan: nem lesz szükség újabb adóemelésekre
2025. december 11., csütörtök

Bolojan: nem lesz szükség újabb adóemelésekre

Hirdetés
Hirdetés