Vannak tartalékok. Romániában leglább 10–15 évig még biztosan fontos szerepet fog játszani a földgáz
Fotó: Pixabay.com
Finanszírozzuk a földgázhálózat-fejlesztési beruházásokat, ám nem mindent, magántőkét is be kell vonni – üzeni az Európai Bizottság a kelet-európai térségnek, így Romániának is. A cél az alternatív energiaforrások felhasználása. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint a gyakorlatban nem gátolja a helyi gázelosztó hálózatok kiépítését a brüsszeli levél, hanem arra ösztönöz, hogy emellett a villamos hálózatok fejlesztésére, a megújuló energiaforrások kiaknázására is legyenek beruházások.
Hatalmas földgázhálózat-fejlesztési beruházásokra készülnek a romániai önkormányzatok, a bejelentések értelmében pedig többnyire európai uniós forrásokból tervezik kialakítani vagy bővíteni a rendszereket. Az Economica.net gazdasági portál birtokába jutott, Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke által aláírt levél viszont nem szolgál jó hírekkel. Ennek értelmében ugyanis a brüsszeli hatóságok azt üzenik a kelet-európai – így többek között a romániai – hatóságoknak is, hogy nem kapnak uniós forrást valamennyi beruházási tervükre, igyekezzenek a fejlesztésekbe magántőkét is bevonni. Ugyanakkor
Mint Timmermans hangsúlyozza, a földgáz valóban jó megoldást jelent ott, ahol a szénalapú energiatermelést váltja fel, viszont csak „átmeneti” szerepet kell iránymutatása szerint a gáznak szánni, és fokozatosan át kell térni a megújuló energiaforrásokra, növelni kell továbbá az energiahatékonyságot.
– áll egyebek mellett a kiszivárgott levélben.
Eszerint főként a központi fűtés terén támogatható a földgázhasználat, a villanyáram előállítása terén viszont nem feltétlenül. A hangsúly pedig egy „zöldebb jövőre” tevődik. A dokumentum szerint 2030-tól fokozatosan kellene csökkenteni a tagállamok által felhasznált gázmennyiséget, hogy 2050-re megvalósuljon a klímasemlegesség. Így
Timmermans azokról az uniós programokról is említést tesz ugyanakkor, amelyekből anyagi forrásokra lehet pályázni a fenntartható, környezetbarát energiarendszerekre. A levélben az EB alelnöke amúgy abbéli reményének ad hangot, hogy az elkövetkező hónapokban döntés születik arról, hogy milyen földgázprojekteket fognak finanszírozni, és milyen módon.
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
„A gyakorlatban nem gátolja a helyi gázelosztó hálózatok kiépítését Frans Timmermans üzenete” – értékelt a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Mint kérdésünkre részletezte,
Ugyanakkor – tette hozzá – figyelembe kell venni, hogy vannak olyan tagállamok, ahol a helyi sajátosságok rányomják a bélyegüket a közpolitikára, Románia ebben a helyzetben van a földgázkihasználás terén. Az országnak ugyanis nagy földgáztartalékai vannak, így a következő 10–15 évben biztos fontos szerepet játszik ez az energiahordozó.
„Ez nem azt jelenti, hogy nem lesznek beruházások a megújuló energia terén, vagy Románia nem költ a villamosításra, de az ország földgázpotenciálját vétek lenne nem kihasználni” – húzta alá az ANRE alelnöke. Ezt meglátása szerint valószínűleg az Unió is így látja, erre bizonyíték lehet, hogy jóváhagyták Romániának a helyi gázelosztó hálózatok kiépítésére az uniós finanszírozást, amit az Európai Alapok Minisztériumán keresztül hívhatnak le az önkormányzatok.
Nagy-Bege Zoltán értelmezése szerint az üzenet nem arról szól, hogy ne történjen meg a gázhálózatok bővítése, hanem arra ösztönöz, hogy emellett a villamos hálózatok fejlesztésére, a megújuló energiaforrások kiaknázására is legyenek beruházások.
„Figyelembe kell venni Románia esetében, hogy a számottevő tartalékok mellett a fogyasztás terén is hatalmas a potenciál” – hívta fel a figyelmet a szakértő. Hiszen még mindig vannak gázlelőhelyek, ahol nem indult el a termelés – például a fekete-tengeri gázmezőkön –, ugyanakkor az ország több régiójában még mindig nincs kiépített gázhálózat, holott lennének lakossági és ipari fogyasztók.
– összegezte Nagy-Bege Zoltán.
Fotó: Pixabay
A magántőke bevonásáról kifejtette, az érvényben lévő gázszolgáltatói koncessziós szerződések most is előírnak fejlesztéseket az elosztócégek számára, amelyek vállalták ezekben a szerződésekben az új hálózatok kiépítését, a meglévők karbantartását, fejlesztését, korszerűsítését. „Az viszont megkérdőjelezhetetlen, hogy a megújuló energiaforrások kiaknázására magántőkét kell bevonni – hazai és külföldi befektetőket – erre meg kell teremteni a jogi környezetet, hogy a romániai beruházást vonzónak találják” – emelte ki Nagy-Bege Zoltán, aki arra is kitért, hogy a kisebb települések összefogva pályázhatnak a gázhálózat kiépítésére, mert az uniós feltételek között szerepel, hogy egy projektben legkevesebb ezer fogyasztási pont legyen. Ilyen körülmények között a kisebb falvaknak, községeknek esélyük sincs, hiszen nem reális, hogy egy településen minden háztartás rácsatlakozik a hálózatra.
„A fejlesztési minisztériumnak vissza kell utasítania azokat a projekteket, ahol nincs legalább ezer fogyasztó, ezért megoldás az önkormányzatok szövetkezése” – fogalmazta meg az ANRE elnöke.
Hozzáfűzte: a projekt második szakaszában, amikor üzembe kell helyezni és működtetni kell a rendszert, előnyt jelent, ha minél több a fogyasztó. Az önkormányzatok létrehozhatnak egy céget, amely felvállalja a beindítást és a működtetést, vagy kiírják ezt licitre, és minél nagyobb a hálózat, annál könnyebb lesz meggyőzni egy tapasztalt céget, hogy ezt átvállalja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!