A fogyasztókat is bevonnák az újrahasznosításba

Az Economica.net gazdasági hírportál szerint ugyan az előírás a jelenleg hatályban lévő, 2015/249-es számú törvényben már szerepel, a mostani vonatkozó jogszabály egyes részeit azonban szinte lehetetlen a gyakorlatban megvalósítani.

A hatályos törvény és a kormány honlapján közölt rendelettervezet is előírja, hogy a kereskedelmi egységeknek kötelességük elfogadni a vásárlóktól az újrahasznosítható csomagolóeszközöket, illetve visszaadniuk azt a pluszilletéket, amit a fogyasztó akkor ró le, amikor például csereüveg nélkül vásárol üvegben kínált terméket. A 2015/249-es számú jogszabály azonban előírja, hogy az üzletek csak az általuk forgalmazott csomagolóeszközt fogadhatják el, tehát a vásárló nem adhat olyan üveget, ami nem kapható a boltban.

A kormány által javasolt változatban eltörlik ezt az előírást, az indoklás szerint ugyanis az újrahasznosításra kell helyezni a hangsúlyt, nem arra, hogy melyik bolthálózatnál hatékonyabb a begyűjtés. A termelők egyébként korábban többször is jelezték, hogy a szabályozás kivitelezhetetlen, hiszen szinte lehetetlen azonosítani, hogy az egyes csomagolóeszközök melyik üzlethez tartoznak – példaként a konzerveket hozták fel. A tervezetben az is szerepel, hogy az alkalmazási normát a környezetvédelmi minisztérium fogja kidolgozni.

A csomagolóanyagok újrahasznosításának kérdésével februárban kezdtek el komolyabban foglalkozni kormányzati szinten, a környezetvédelmi alap tavalyi ellenőrzései során ugyanis kiderült: az újrahasznosítás kötelezettségét átvállaló szervezetek (Organizaţiile de Transfer de Responsabilitate – OTR), amelyeket a termelők megfizettek, hogy a csomagolóanyagaikat visszaintegrálják a gazdasági körforgásba, valójában nem gyűjtötték be azt a mennyiséget, amit bejelentettek, és amit begyűjtöttek, azt sem hasznosították mind újra. Az ügyben az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) is vizsgálódott – tavaly decemberben számos ilyen szervezetre és újrahasznosító cégre lecsapott, miután 11 megyében több tucat házkutatást tartottak, és fény derült a 120 ezer tonna hulladék újrahasznosításából származó 54 millió eurós adócsalásra.

Eközben a Környezetvédelmi Alap arra kötelezte a gyártókat, hogy kilogrammonként 2 lejt fizessenek az újra nem hasznosított hulladék után, a termelők azonban az általuk jogtalannak ítélt, visszamenőleg felszámolt illeték miatt nagyszabású tüntetéseket és a termékek 30 százalékos drágulását helyezték kilátásba. Az akciót végül elhalasztották, mert a kormány, illetve a környezetvédelmi minisztérium ígéretet tett arra, hogy a felekkel közösen fognak megoldást találni a problémára.