Az állampolgárokat is bevonná a csomagolóanyag-újrahasznosítási folyamatba a kormány, amelynek új sürgősségirendelet-tervezete szerint a fogyasztóknak vissza kellene vinniük a boltokba az újra felhasználható csomagolást, ellenkező esetben pluszilletéket fizetnének.
2016. június 29., 13:422016. június 29., 13:42
Az Economica.net gazdasági hírportál szerint ugyan az előírás a jelenleg hatályban lévő, 2015/249-es számú törvényben már szerepel, a mostani vonatkozó jogszabály egyes részeit azonban szinte lehetetlen a gyakorlatban megvalósítani.
A hatályos törvény és a kormány honlapján közölt rendelettervezet is előírja, hogy a kereskedelmi egységeknek kötelességük elfogadni a vásárlóktól az újrahasznosítható csomagolóeszközöket, illetve visszaadniuk azt a pluszilletéket, amit a fogyasztó akkor ró le, amikor például csereüveg nélkül vásárol üvegben kínált terméket. A 2015/249-es számú jogszabály azonban előírja, hogy az üzletek csak az általuk forgalmazott csomagolóeszközt fogadhatják el, tehát a vásárló nem adhat olyan üveget, ami nem kapható a boltban.
A kormány által javasolt változatban eltörlik ezt az előírást, az indoklás szerint ugyanis az újrahasznosításra kell helyezni a hangsúlyt, nem arra, hogy melyik bolthálózatnál hatékonyabb a begyűjtés. A termelők egyébként korábban többször is jelezték, hogy a szabályozás kivitelezhetetlen, hiszen szinte lehetetlen azonosítani, hogy az egyes csomagolóeszközök melyik üzlethez tartoznak – példaként a konzerveket hozták fel. A tervezetben az is szerepel, hogy az alkalmazási normát a környezetvédelmi minisztérium fogja kidolgozni.
A csomagolóanyagok újrahasznosításának kérdésével februárban kezdtek el komolyabban foglalkozni kormányzati szinten, a környezetvédelmi alap tavalyi ellenőrzései során ugyanis kiderült: az újrahasznosítás kötelezettségét átvállaló szervezetek (Organizaţiile de Transfer de Responsabilitate – OTR), amelyeket a termelők megfizettek, hogy a csomagolóanyagaikat visszaintegrálják a gazdasági körforgásba, valójában nem gyűjtötték be azt a mennyiséget, amit bejelentettek, és amit begyűjtöttek, azt sem hasznosították mind újra. Az ügyben az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) is vizsgálódott – tavaly decemberben számos ilyen szervezetre és újrahasznosító cégre lecsapott, miután 11 megyében több tucat házkutatást tartottak, és fény derült a 120 ezer tonna hulladék újrahasznosításából származó 54 millió eurós adócsalásra.
Eközben a Környezetvédelmi Alap arra kötelezte a gyártókat, hogy kilogrammonként 2 lejt fizessenek az újra nem hasznosított hulladék után, a termelők azonban az általuk jogtalannak ítélt, visszamenőleg felszámolt illeték miatt nagyszabású tüntetéseket és a termékek 30 százalékos drágulását helyezték kilátásba. Az akciót végül elhalasztották, mert a kormány, illetve a környezetvédelmi minisztérium ígéretet tett arra, hogy a felekkel közösen fognak megoldást találni a problémára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!