Az állampolgárokat is bevonná a csomagolóanyag-újrahasznosítási folyamatba a kormány, amelynek új sürgősségirendelet-tervezete szerint a fogyasztóknak vissza kellene vinniük a boltokba az újra felhasználható csomagolást, ellenkező esetben pluszilletéket fizetnének.
2016. június 29., 13:422016. június 29., 13:42
Az Economica.net gazdasági hírportál szerint ugyan az előírás a jelenleg hatályban lévő, 2015/249-es számú törvényben már szerepel, a mostani vonatkozó jogszabály egyes részeit azonban szinte lehetetlen a gyakorlatban megvalósítani.
A hatályos törvény és a kormány honlapján közölt rendelettervezet is előírja, hogy a kereskedelmi egységeknek kötelességük elfogadni a vásárlóktól az újrahasznosítható csomagolóeszközöket, illetve visszaadniuk azt a pluszilletéket, amit a fogyasztó akkor ró le, amikor például csereüveg nélkül vásárol üvegben kínált terméket. A 2015/249-es számú jogszabály azonban előírja, hogy az üzletek csak az általuk forgalmazott csomagolóeszközt fogadhatják el, tehát a vásárló nem adhat olyan üveget, ami nem kapható a boltban.
A kormány által javasolt változatban eltörlik ezt az előírást, az indoklás szerint ugyanis az újrahasznosításra kell helyezni a hangsúlyt, nem arra, hogy melyik bolthálózatnál hatékonyabb a begyűjtés. A termelők egyébként korábban többször is jelezték, hogy a szabályozás kivitelezhetetlen, hiszen szinte lehetetlen azonosítani, hogy az egyes csomagolóeszközök melyik üzlethez tartoznak – példaként a konzerveket hozták fel. A tervezetben az is szerepel, hogy az alkalmazási normát a környezetvédelmi minisztérium fogja kidolgozni.
A csomagolóanyagok újrahasznosításának kérdésével februárban kezdtek el komolyabban foglalkozni kormányzati szinten, a környezetvédelmi alap tavalyi ellenőrzései során ugyanis kiderült: az újrahasznosítás kötelezettségét átvállaló szervezetek (Organizaţiile de Transfer de Responsabilitate – OTR), amelyeket a termelők megfizettek, hogy a csomagolóanyagaikat visszaintegrálják a gazdasági körforgásba, valójában nem gyűjtötték be azt a mennyiséget, amit bejelentettek, és amit begyűjtöttek, azt sem hasznosították mind újra. Az ügyben az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) is vizsgálódott – tavaly decemberben számos ilyen szervezetre és újrahasznosító cégre lecsapott, miután 11 megyében több tucat házkutatást tartottak, és fény derült a 120 ezer tonna hulladék újrahasznosításából származó 54 millió eurós adócsalásra.
Eközben a Környezetvédelmi Alap arra kötelezte a gyártókat, hogy kilogrammonként 2 lejt fizessenek az újra nem hasznosított hulladék után, a termelők azonban az általuk jogtalannak ítélt, visszamenőleg felszámolt illeték miatt nagyszabású tüntetéseket és a termékek 30 százalékos drágulását helyezték kilátásba. Az akciót végül elhalasztották, mert a kormány, illetve a környezetvédelmi minisztérium ígéretet tett arra, hogy a felekkel közösen fognak megoldást találni a problémára.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
szóljon hozzá!