Megváltozott hozzáállás. A fiataloknak más elvárásaik vannak egy munkahellyel szemben
Fotó: Pixabay.com
Jelentősen megugrott tavaly azoknak az alkalmazottaknak a száma, akik önként felmondtak munkahelyükön. Veres Valér szociológus szerint nálunk is tetten érhető a Nyugaton „nagy felmondásnak” nevezett jelenség. Kutatásaik kimutatták, hogy megváltozott a fiatalabb generációk munkakultúrája, fontosabbak számukra a munkakörülmények, mint a stabilitás, könnyebben felmondanak, mások az elvárásaik, ám ezzel egy időben a munkaerőpiac is átalakult, már ott sem jellemző a kiszámíthatóság.
2022. február 05., 21:382022. február 05., 21:38
Megközelítette a félmilliót a felmondások száma Romániában: a 450 ezret meghaladó szám ugrásszerű növekedést jelent, hiszen 2020-ban még csak 300 ezren döntöttek úgy, hogy otthagyják a munkahelyüket. Az állásközvetítő cégeknek a Hotnews.ro portál által idézett elemzése szerint azok közül, akik felmondtak,
A hivatalos statisztikai adatok szerint tavaly decemberben 0,2 százalékponttal növekedett a munkanélküliségi mutató, elérte az 5,4 százalékot, a férfiak körében 0,5 százalékponttal volt magasabb, mint a nők körében. A növekedés számszerűen azt jelenti, hogy egyetlen hónap alatt százezer fővel nőtt meg a munkanélküliek száma. A fiatalok körében kiemelkedően magas a munkanélküliségi ráta, a 15 és 24 év közöttieknél ez a mutató 20,3 százalékon áll, vagyis egyötödük nem tanul, és nem is dolgozik.
A „nagy felmondást” nemzetközi szinten azzal magyarázza a szakma, hogy a fiatalabb nemzedékeknek megváltozott a munkakultúrája, azt figyelték meg, hogy
– jelentette ki a Krónika megkeresésére Veres Valér szociológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem dékánhelyettese. A társadalomkutató kifejtette, a fiatalok sok esetben nem maradnak meg a munkahelyükön, ha azt nem tartják megfelelőnek, vagy nem érzik ott jól magukat, inkább felmondanak akkor is, ha ez egyfajta létbizonytalansággal jár.
„Ezek a sajátosságok nagy vonalakban globálisak, nyilván vannak kivételek, olyan országok, ahol nem jellemző a fiatalok körében a felmondás, de Romániában megfigyeltük a különböző kutatásokban, hogy a generációk között különbségek vannak e tekintetben” – mutatott rá a szakértő. Hozzátette: nálunk eltolódás tapasztalható, a generációs váltások öt-hat évvel később történnek meg, mint ahogy Nyugaton jelzi a szakirodalom. Azt viszont már korábbi kutatások során is megfigyelték, hogy a fiataloknak más elvárásaik vannak, könnyebben felmondanak – ez amúgy csak egy tünete a generációk közötti különbségeknek.
Fotó: Pixabay
Kérdésünkre Veres Valér kifejtette: a fiatalok hozzáállását nem lehet és nem is kell minősíteni, hiszen különbözőek a megközelítési szempontok.
„Romániában a munkahelyek mintegy 40 százaléka kapcsolódik valamilyen multinacionális vállalathoz, ennek következményeként a munkahelyi kultúra és az elvárások is hasonlóak a nyugatihoz. Másrészt ez azzal is jár, hogy a munkahelyi stabilitás a munkaadói oldalon sem túl magas, változik a cégek alkalmazási politikája, egyik országból a másikba költöznek, ennek megfelelően egyik helyen elbocsátanak, a másik helyen alkalmaznak” – részletezte a szakember.
Hozzáfűzte: mivel mind a két oldalon nagy a volatilitás, a fiatalokban megerősödhet az érzés, hogy nincs miért ragaszkodni a munkahelyhez csak azért, hogy „legyen”, mert az amúgy sem annyira biztos, más okból is megszűnhet, az új akár jobb is lehet.
„Azok a cégek, melyek ezt megtehetik, próbálják a jó alkalmazottaikat megtartani, általában úgy, hogy javítják a munkahelyi körülményeket, mert a béreket nem lehet az »égig srófolni«, a fizetés mértékének országonként, ágazatonként vannak meghatározói” – húzta alá a szociológus. Mint mondta,
Ugyanakkor a vállalaton belül a szervezeti kultúra is növelheti a lojalitást. Veres Valér leszögezte, egyértelműen nehezebb megtartani a fiatalokat, mint azt a generációt, amely ahhoz szokott, hogy kevés a lehetőség a változtatásra, a stabil munkahelyet meg kell „becsülni”. Különben a mobilitás minden területen, minden társadalmi rétegnél megfigyelhető, sőt a magasabb pozíciókban kisebb, mert ott jobbak a körülmények. A szakképzetlen, szolgáltatásban dolgozó fiatalok pedig nagyon könnyen odébbállnak.
A szociológus tapasztalatai szerint a kisebb cégeknél gyakori, hogy a cégvezető a vállalkozás profiljához ért, a menedzsmenthez, a humán erőforráshoz kevésbé, nem képzettek ezen a téren, nem ismerik a szakmai fogásokat. Az ilyen cégeknél inkább elégedetlenek az alkalmazottak, mert
Gyakran az egyetlen ösztönző elem az időszakonkénti kisebb béremelés, ám az is előfordul, hogy a fizetésemelést, a jutalékokat is olyan logika alapján osztják, ami inkább rombolja a szervezeti kultúrát. Az idősebb generációk tagjai ilyen körülmények között is maradnak, de közben is folyamatosan el akarnak menni, csak mégsem teszik meg – mondta Veres Valér.
Fotó: 123RF
„Kimutatható, hogy amikor nagy a munkanélküliség, kevesebb a felmondás, tehát a jelenség tompul, de akkor sem tűnik el teljesen” – magyarázta a szociológus. Arra is kitért, hogy az ifjúsági munkanélküliség egy külön mutató, azokban az országokban is, ahol az általános munkanélküliség jellemzően alacsony, az ifjúsági meghaladja a tíz százalékot. Ennek hátterében gyakran az áll, a fiataloknak gondot jelent, hogy bekerüljenek a munkaerőpiacra, tehát az első belépés. Vannak területek, ahol ez még inkább nehezített, például a közigazgatásban.
kénytelenek olyan munkakört betölteni, olyan állást elvállalni, amihez túlképzettek, és csak később kapnak esélyt arra, hogy olyan munkához jussanak, ami megfelel a képzettségüknek, az elvárásaiknak. Ez növeli a frusztrációjukat, és könnyebben felmondanak egy olyan munkahelyen, amit amúgy sem tartanak megfelelőnek” – összegezte Veres Valér.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!