Megváltozott hozzáállás. A fiataloknak más elvárásaik vannak egy munkahellyel szemben
Fotó: Pixabay.com
Jelentősen megugrott tavaly azoknak az alkalmazottaknak a száma, akik önként felmondtak munkahelyükön. Veres Valér szociológus szerint nálunk is tetten érhető a Nyugaton „nagy felmondásnak” nevezett jelenség. Kutatásaik kimutatták, hogy megváltozott a fiatalabb generációk munkakultúrája, fontosabbak számukra a munkakörülmények, mint a stabilitás, könnyebben felmondanak, mások az elvárásaik, ám ezzel egy időben a munkaerőpiac is átalakult, már ott sem jellemző a kiszámíthatóság.
2022. február 05., 21:382022. február 05., 21:38
Megközelítette a félmilliót a felmondások száma Romániában: a 450 ezret meghaladó szám ugrásszerű növekedést jelent, hiszen 2020-ban még csak 300 ezren döntöttek úgy, hogy otthagyják a munkahelyüket. Az állásközvetítő cégeknek a Hotnews.ro portál által idézett elemzése szerint azok közül, akik felmondtak,
A hivatalos statisztikai adatok szerint tavaly decemberben 0,2 százalékponttal növekedett a munkanélküliségi mutató, elérte az 5,4 százalékot, a férfiak körében 0,5 százalékponttal volt magasabb, mint a nők körében. A növekedés számszerűen azt jelenti, hogy egyetlen hónap alatt százezer fővel nőtt meg a munkanélküliek száma. A fiatalok körében kiemelkedően magas a munkanélküliségi ráta, a 15 és 24 év közöttieknél ez a mutató 20,3 százalékon áll, vagyis egyötödük nem tanul, és nem is dolgozik.
A „nagy felmondást” nemzetközi szinten azzal magyarázza a szakma, hogy a fiatalabb nemzedékeknek megváltozott a munkakultúrája, azt figyelték meg, hogy
– jelentette ki a Krónika megkeresésére Veres Valér szociológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem dékánhelyettese. A társadalomkutató kifejtette, a fiatalok sok esetben nem maradnak meg a munkahelyükön, ha azt nem tartják megfelelőnek, vagy nem érzik ott jól magukat, inkább felmondanak akkor is, ha ez egyfajta létbizonytalansággal jár.
„Ezek a sajátosságok nagy vonalakban globálisak, nyilván vannak kivételek, olyan országok, ahol nem jellemző a fiatalok körében a felmondás, de Romániában megfigyeltük a különböző kutatásokban, hogy a generációk között különbségek vannak e tekintetben” – mutatott rá a szakértő. Hozzátette: nálunk eltolódás tapasztalható, a generációs váltások öt-hat évvel később történnek meg, mint ahogy Nyugaton jelzi a szakirodalom. Azt viszont már korábbi kutatások során is megfigyelték, hogy a fiataloknak más elvárásaik vannak, könnyebben felmondanak – ez amúgy csak egy tünete a generációk közötti különbségeknek.
Fotó: Pixabay
Kérdésünkre Veres Valér kifejtette: a fiatalok hozzáállását nem lehet és nem is kell minősíteni, hiszen különbözőek a megközelítési szempontok.
„Romániában a munkahelyek mintegy 40 százaléka kapcsolódik valamilyen multinacionális vállalathoz, ennek következményeként a munkahelyi kultúra és az elvárások is hasonlóak a nyugatihoz. Másrészt ez azzal is jár, hogy a munkahelyi stabilitás a munkaadói oldalon sem túl magas, változik a cégek alkalmazási politikája, egyik országból a másikba költöznek, ennek megfelelően egyik helyen elbocsátanak, a másik helyen alkalmaznak” – részletezte a szakember.
Hozzáfűzte: mivel mind a két oldalon nagy a volatilitás, a fiatalokban megerősödhet az érzés, hogy nincs miért ragaszkodni a munkahelyhez csak azért, hogy „legyen”, mert az amúgy sem annyira biztos, más okból is megszűnhet, az új akár jobb is lehet.
„Azok a cégek, melyek ezt megtehetik, próbálják a jó alkalmazottaikat megtartani, általában úgy, hogy javítják a munkahelyi körülményeket, mert a béreket nem lehet az »égig srófolni«, a fizetés mértékének országonként, ágazatonként vannak meghatározói” – húzta alá a szociológus. Mint mondta,
Ugyanakkor a vállalaton belül a szervezeti kultúra is növelheti a lojalitást. Veres Valér leszögezte, egyértelműen nehezebb megtartani a fiatalokat, mint azt a generációt, amely ahhoz szokott, hogy kevés a lehetőség a változtatásra, a stabil munkahelyet meg kell „becsülni”. Különben a mobilitás minden területen, minden társadalmi rétegnél megfigyelhető, sőt a magasabb pozíciókban kisebb, mert ott jobbak a körülmények. A szakképzetlen, szolgáltatásban dolgozó fiatalok pedig nagyon könnyen odébbállnak.
A szociológus tapasztalatai szerint a kisebb cégeknél gyakori, hogy a cégvezető a vállalkozás profiljához ért, a menedzsmenthez, a humán erőforráshoz kevésbé, nem képzettek ezen a téren, nem ismerik a szakmai fogásokat. Az ilyen cégeknél inkább elégedetlenek az alkalmazottak, mert
Gyakran az egyetlen ösztönző elem az időszakonkénti kisebb béremelés, ám az is előfordul, hogy a fizetésemelést, a jutalékokat is olyan logika alapján osztják, ami inkább rombolja a szervezeti kultúrát. Az idősebb generációk tagjai ilyen körülmények között is maradnak, de közben is folyamatosan el akarnak menni, csak mégsem teszik meg – mondta Veres Valér.
Fotó: 123RF
„Kimutatható, hogy amikor nagy a munkanélküliség, kevesebb a felmondás, tehát a jelenség tompul, de akkor sem tűnik el teljesen” – magyarázta a szociológus. Arra is kitért, hogy az ifjúsági munkanélküliség egy külön mutató, azokban az országokban is, ahol az általános munkanélküliség jellemzően alacsony, az ifjúsági meghaladja a tíz százalékot. Ennek hátterében gyakran az áll, a fiataloknak gondot jelent, hogy bekerüljenek a munkaerőpiacra, tehát az első belépés. Vannak területek, ahol ez még inkább nehezített, például a közigazgatásban.
kénytelenek olyan munkakört betölteni, olyan állást elvállalni, amihez túlképzettek, és csak később kapnak esélyt arra, hogy olyan munkához jussanak, ami megfelel a képzettségüknek, az elvárásaiknak. Ez növeli a frusztrációjukat, és könnyebben felmondanak egy olyan munkahelyen, amit amúgy sem tartanak megfelelőnek” – összegezte Veres Valér.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!