Megváltozott hozzáállás. A fiataloknak más elvárásaik vannak egy munkahellyel szemben
Fotó: Pixabay.com
Jelentősen megugrott tavaly azoknak az alkalmazottaknak a száma, akik önként felmondtak munkahelyükön. Veres Valér szociológus szerint nálunk is tetten érhető a Nyugaton „nagy felmondásnak” nevezett jelenség. Kutatásaik kimutatták, hogy megváltozott a fiatalabb generációk munkakultúrája, fontosabbak számukra a munkakörülmények, mint a stabilitás, könnyebben felmondanak, mások az elvárásaik, ám ezzel egy időben a munkaerőpiac is átalakult, már ott sem jellemző a kiszámíthatóság.
2022. február 05., 21:382022. február 05., 21:38
Megközelítette a félmilliót a felmondások száma Romániában: a 450 ezret meghaladó szám ugrásszerű növekedést jelent, hiszen 2020-ban még csak 300 ezren döntöttek úgy, hogy otthagyják a munkahelyüket. Az állásközvetítő cégeknek a Hotnews.ro portál által idézett elemzése szerint azok közül, akik felmondtak,
A hivatalos statisztikai adatok szerint tavaly decemberben 0,2 százalékponttal növekedett a munkanélküliségi mutató, elérte az 5,4 százalékot, a férfiak körében 0,5 százalékponttal volt magasabb, mint a nők körében. A növekedés számszerűen azt jelenti, hogy egyetlen hónap alatt százezer fővel nőtt meg a munkanélküliek száma. A fiatalok körében kiemelkedően magas a munkanélküliségi ráta, a 15 és 24 év közöttieknél ez a mutató 20,3 százalékon áll, vagyis egyötödük nem tanul, és nem is dolgozik.
A „nagy felmondást” nemzetközi szinten azzal magyarázza a szakma, hogy a fiatalabb nemzedékeknek megváltozott a munkakultúrája, azt figyelték meg, hogy
– jelentette ki a Krónika megkeresésére Veres Valér szociológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem dékánhelyettese. A társadalomkutató kifejtette, a fiatalok sok esetben nem maradnak meg a munkahelyükön, ha azt nem tartják megfelelőnek, vagy nem érzik ott jól magukat, inkább felmondanak akkor is, ha ez egyfajta létbizonytalansággal jár.
„Ezek a sajátosságok nagy vonalakban globálisak, nyilván vannak kivételek, olyan országok, ahol nem jellemző a fiatalok körében a felmondás, de Romániában megfigyeltük a különböző kutatásokban, hogy a generációk között különbségek vannak e tekintetben” – mutatott rá a szakértő. Hozzátette: nálunk eltolódás tapasztalható, a generációs váltások öt-hat évvel később történnek meg, mint ahogy Nyugaton jelzi a szakirodalom. Azt viszont már korábbi kutatások során is megfigyelték, hogy a fiataloknak más elvárásaik vannak, könnyebben felmondanak – ez amúgy csak egy tünete a generációk közötti különbségeknek.
Fotó: Pixabay
Kérdésünkre Veres Valér kifejtette: a fiatalok hozzáállását nem lehet és nem is kell minősíteni, hiszen különbözőek a megközelítési szempontok.
„Romániában a munkahelyek mintegy 40 százaléka kapcsolódik valamilyen multinacionális vállalathoz, ennek következményeként a munkahelyi kultúra és az elvárások is hasonlóak a nyugatihoz. Másrészt ez azzal is jár, hogy a munkahelyi stabilitás a munkaadói oldalon sem túl magas, változik a cégek alkalmazási politikája, egyik országból a másikba költöznek, ennek megfelelően egyik helyen elbocsátanak, a másik helyen alkalmaznak” – részletezte a szakember.
Hozzáfűzte: mivel mind a két oldalon nagy a volatilitás, a fiatalokban megerősödhet az érzés, hogy nincs miért ragaszkodni a munkahelyhez csak azért, hogy „legyen”, mert az amúgy sem annyira biztos, más okból is megszűnhet, az új akár jobb is lehet.
„Azok a cégek, melyek ezt megtehetik, próbálják a jó alkalmazottaikat megtartani, általában úgy, hogy javítják a munkahelyi körülményeket, mert a béreket nem lehet az »égig srófolni«, a fizetés mértékének országonként, ágazatonként vannak meghatározói” – húzta alá a szociológus. Mint mondta,
Ugyanakkor a vállalaton belül a szervezeti kultúra is növelheti a lojalitást. Veres Valér leszögezte, egyértelműen nehezebb megtartani a fiatalokat, mint azt a generációt, amely ahhoz szokott, hogy kevés a lehetőség a változtatásra, a stabil munkahelyet meg kell „becsülni”. Különben a mobilitás minden területen, minden társadalmi rétegnél megfigyelhető, sőt a magasabb pozíciókban kisebb, mert ott jobbak a körülmények. A szakképzetlen, szolgáltatásban dolgozó fiatalok pedig nagyon könnyen odébbállnak.
A szociológus tapasztalatai szerint a kisebb cégeknél gyakori, hogy a cégvezető a vállalkozás profiljához ért, a menedzsmenthez, a humán erőforráshoz kevésbé, nem képzettek ezen a téren, nem ismerik a szakmai fogásokat. Az ilyen cégeknél inkább elégedetlenek az alkalmazottak, mert
Gyakran az egyetlen ösztönző elem az időszakonkénti kisebb béremelés, ám az is előfordul, hogy a fizetésemelést, a jutalékokat is olyan logika alapján osztják, ami inkább rombolja a szervezeti kultúrát. Az idősebb generációk tagjai ilyen körülmények között is maradnak, de közben is folyamatosan el akarnak menni, csak mégsem teszik meg – mondta Veres Valér.
Fotó: 123RF
„Kimutatható, hogy amikor nagy a munkanélküliség, kevesebb a felmondás, tehát a jelenség tompul, de akkor sem tűnik el teljesen” – magyarázta a szociológus. Arra is kitért, hogy az ifjúsági munkanélküliség egy külön mutató, azokban az országokban is, ahol az általános munkanélküliség jellemzően alacsony, az ifjúsági meghaladja a tíz százalékot. Ennek hátterében gyakran az áll, a fiataloknak gondot jelent, hogy bekerüljenek a munkaerőpiacra, tehát az első belépés. Vannak területek, ahol ez még inkább nehezített, például a közigazgatásban.
kénytelenek olyan munkakört betölteni, olyan állást elvállalni, amihez túlképzettek, és csak később kapnak esélyt arra, hogy olyan munkához jussanak, ami megfelel a képzettségüknek, az elvárásaiknak. Ez növeli a frusztrációjukat, és könnyebben felmondanak egy olyan munkahelyen, amit amúgy sem tartanak megfelelőnek” – összegezte Veres Valér.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!