
Az infláció várható, 0,3 százalékpontos növekedését a jelentés szerint elsősorban az év elejétől bekövetkezett drágulások magyarázzák
Fotó: Orbán Orsolya
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 3,5 százalékról 3,8 százalékra módosította a 2025 végére vonatkozó inflációs előrejelzését.
2025. február 17., 21:272025. február 17., 21:27
2025. február 17., 21:302025. február 17., 21:30
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2026 végére pedig 3,1 százalékos inflációra számít – nyilatkozta a legfrissebb inflációs jelentést ismertető hétfői sajtótájékoztatóján Mugur Isărescu.
A BNR kormányzója elmondta, hogy az idei év folyamán ingadozni fog, de csökkenő pályán marad az éves inflációs ráta, 2026-tól pedig a jegybanki célsáv felső tartományában stabilizálódik – írta az Agerpres.
Az előbbi érték magasabb, utóbbi pedig alacsonyabb a 2024. novemberi inflációs jelentésben közzétett prognózisnál.
Korábban a jegybank 3,5 százalékos inflációt prognosztizált 2025 decemberére.
Ugyanakkor 2026 harmadik negyedévében a korábban előrejelzettnél 0,1 százalékkal alacsonyabb inflációra számít a jegybank a maginfláció várható csökkenése miatt.

Az idei év folyamán csökkenő pályán marad az éves inflációs ráta, 2026-tól pedig az inflációs célsáv felső határának közelében stabilizálódik – jelentette ki hétfői tájékoztatóján Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke.
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
szóljon hozzá!