Bajban a bútorgyártás. Nem elég, hogy drága a fűrészáru, nincs is elég fa a piacon (képünk illusztráció)
Fotó: Barabás Ákos
Egy hónap alatt megkétszereződött a faanyag ára, az árrobbanás hátterében a világszinten megnövekedett kereslet és a csökkenő kitermelés áll, vélik az érintettek. A drágulásnak komoly következményei lehetnek: nemcsak a bútor drágulását vetítik előre, hanem a lakossági tűzifa is többe kerül majd, és a feldolgozóipar is válságba kerülhet. A Krónika által megkérdezett szakember jelezte, az ágazatban tevékenykedő erdélyi cégek is érzik már a negatív hatásokat.
2021. június 05., 09:032021. június 05., 09:03
Kétszeresére emelkedett a faanyag ára áprilistól májusig, a bútorgyártók nem jutnak hozzá az alapanyagokhoz, több gyártósort kénytelenek voltak leállítani, nem tudnak eleget tenni a megrendeléseknek, mert nem tudják tartani a leszerződött árakat – panaszolták el az ágazatban tevékenykedő vállalkozók az Economica.net gazdasági portálnak.
Tőke István, a Romániai Erdő- és Legelőtulajdonosok Szövetségének elnöke a portál szerint kifejtette, a tíz évre kiadott erdőgazdálkodási tervek egy része lejárt, hogy ezeket megújítsák környezeti tanulmányokra van szükség, amelyek elkészítése egy-másfél évig is elhúzódhat.
Ugyanakkor a faanyag útjának nyomon követését biztosító rendszer a SUMAL 0.2 beindítása csökkentette ugyan a törvénytelen fakivágást, de a törvényes kitermelés is visszaesett.
Cătălin Tobescu, a faipari egyesület elnöke szerint a bürokrácia és a túlszabályozás miatt „rohad a fa az erdőkben”, nem tudják a széldöntéseket kitermelni, a kártevők által megtámadott fákat kivágni, ez az erdők állapotát is veszélyezteti. Hasonlata szerint olyan állapotok uralkodnak, mintha a mezőgazdaságban megtiltanák a növénygondozást, hagynák, hogy a gyom felvegye a termést, nem aratnák le a búzát, hogy az egerek egyék meg a lehullott magokat. „Kiegyensúlyozott, fenntartható erdőgazdálkodásra van szükség” – szögezte le a szakember.
A törvénytelen fakivágás mértékéről az elmúlt években különböző adatok láttak napvilágot: az ellenőrző hatóságok évi 150–200 ezer köbméterről jelentenek, 2015-ben az akkori környezetvédelmi miniszter, Graţiela Gavrilescu 8,8 millió köbméternyi törvénytelen fakivágásról számolt be a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) előtt, 2019-ben Costel Alexe akkori környezetvédelmi miniszter már évi 38 millió köbméterről beszélt. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter azt ígérte, a következő hetekben a tudományos körök bevonásával szerveznek vitafórumokat a témában.
Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
„A nagyobb vállalatok, amelyek sorozatgyártással foglalkoznak, előre egy évre leszerződték a megrendeléseket, leszögezték az árakat, és most kétségbeesve keresik a megoldást, mert a faanyag drágulása miatt nem tudják tartani az árat” – illusztrálta a kialakult helyzetet a Krónika megkeresésére Kádár Rezső, a székelyföldi Prowood faipari klaszter ügyvezetője.
– osztotta meg velünk tapasztalatait a klaszter képviselője. Hozzátette: egy hónappal ezelőtt még 1000 lejért vett egy köbméter deszkát, a napokban már 1400 lejért vásárolt.
„Nem elég, hogy robbanásszerű a drágulás, de még így sem tudják sokan megvenni a nyersanyagot, mert nincs elég fa a piacon. A tízévente lejáró erdőgazdálkodási terveket meg kell újítani, emiatt késnek a kitermelések, elmaradnak az egészségügyi vágások” – részletezte Kádár Rezső.
Arra is kitért, hogy látványosan megnőtt a kereslet, az amerikai kormány az építőipar felpörgetésével próbálja helyreállítani a járvány miatt válságba került gazdaságot, így rengeteg faanyagra van szükségük.
„A bútorgyártók kénytelenek voltak leállítani a megrendelések gyártását, nem tudják lenyelni a nyersanyag drágulást, oda jutunk, hogy németországi árakon tudunk bútort előállítani, így csökken a versenyképességünk” – sorolta Kádár Rezső. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az új SUMAL nem kezeli az ágak kitermelését, így azt nem tudják lehozni az erdőről, holott kész- vagy mellékterméket, aprítékot tudnának belőle előállítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Az év végéig 250 lejes élelmiszer-utalványokban részesülnek az alacsony jövedelmű személyek és 500 lejes szociális utalványokban a hátrányos helyzetű iskolások – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru.
Várhatóan a jövő héten indul az idei roncsautóprogram – jelentette be Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Idén augusztusban 15 043 új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, 52,6 százalékkal többet, mint a tavalyi nyolcadik hónapban – közölte a Gépkocsigyártók és -importőrök Egyesülete (APIA).
Az elmúlt egy évben az elektromos energia, a friss gyümölcsök, valamint a higiéniai és kozmetikai szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai szerint.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás