Bajban a bútorgyártás. Nem elég, hogy drága a fűrészáru, nincs is elég fa a piacon (képünk illusztráció)
Fotó: Barabás Ákos
Egy hónap alatt megkétszereződött a faanyag ára, az árrobbanás hátterében a világszinten megnövekedett kereslet és a csökkenő kitermelés áll, vélik az érintettek. A drágulásnak komoly következményei lehetnek: nemcsak a bútor drágulását vetítik előre, hanem a lakossági tűzifa is többe kerül majd, és a feldolgozóipar is válságba kerülhet. A Krónika által megkérdezett szakember jelezte, az ágazatban tevékenykedő erdélyi cégek is érzik már a negatív hatásokat.
2021. június 05., 09:032021. június 05., 09:03
Kétszeresére emelkedett a faanyag ára áprilistól májusig, a bútorgyártók nem jutnak hozzá az alapanyagokhoz, több gyártósort kénytelenek voltak leállítani, nem tudnak eleget tenni a megrendeléseknek, mert nem tudják tartani a leszerződött árakat – panaszolták el az ágazatban tevékenykedő vállalkozók az Economica.net gazdasági portálnak.
Tőke István, a Romániai Erdő- és Legelőtulajdonosok Szövetségének elnöke a portál szerint kifejtette, a tíz évre kiadott erdőgazdálkodási tervek egy része lejárt, hogy ezeket megújítsák környezeti tanulmányokra van szükség, amelyek elkészítése egy-másfél évig is elhúzódhat.
Ugyanakkor a faanyag útjának nyomon követését biztosító rendszer a SUMAL 0.2 beindítása csökkentette ugyan a törvénytelen fakivágást, de a törvényes kitermelés is visszaesett.
Cătălin Tobescu, a faipari egyesület elnöke szerint a bürokrácia és a túlszabályozás miatt „rohad a fa az erdőkben”, nem tudják a széldöntéseket kitermelni, a kártevők által megtámadott fákat kivágni, ez az erdők állapotát is veszélyezteti. Hasonlata szerint olyan állapotok uralkodnak, mintha a mezőgazdaságban megtiltanák a növénygondozást, hagynák, hogy a gyom felvegye a termést, nem aratnák le a búzát, hogy az egerek egyék meg a lehullott magokat. „Kiegyensúlyozott, fenntartható erdőgazdálkodásra van szükség” – szögezte le a szakember.
A törvénytelen fakivágás mértékéről az elmúlt években különböző adatok láttak napvilágot: az ellenőrző hatóságok évi 150–200 ezer köbméterről jelentenek, 2015-ben az akkori környezetvédelmi miniszter, Graţiela Gavrilescu 8,8 millió köbméternyi törvénytelen fakivágásról számolt be a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) előtt, 2019-ben Costel Alexe akkori környezetvédelmi miniszter már évi 38 millió köbméterről beszélt. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter azt ígérte, a következő hetekben a tudományos körök bevonásával szerveznek vitafórumokat a témában.
Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
„A nagyobb vállalatok, amelyek sorozatgyártással foglalkoznak, előre egy évre leszerződték a megrendeléseket, leszögezték az árakat, és most kétségbeesve keresik a megoldást, mert a faanyag drágulása miatt nem tudják tartani az árat” – illusztrálta a kialakult helyzetet a Krónika megkeresésére Kádár Rezső, a székelyföldi Prowood faipari klaszter ügyvezetője.
– osztotta meg velünk tapasztalatait a klaszter képviselője. Hozzátette: egy hónappal ezelőtt még 1000 lejért vett egy köbméter deszkát, a napokban már 1400 lejért vásárolt.
„Nem elég, hogy robbanásszerű a drágulás, de még így sem tudják sokan megvenni a nyersanyagot, mert nincs elég fa a piacon. A tízévente lejáró erdőgazdálkodási terveket meg kell újítani, emiatt késnek a kitermelések, elmaradnak az egészségügyi vágások” – részletezte Kádár Rezső.
Arra is kitért, hogy látványosan megnőtt a kereslet, az amerikai kormány az építőipar felpörgetésével próbálja helyreállítani a járvány miatt válságba került gazdaságot, így rengeteg faanyagra van szükségük.
„A bútorgyártók kénytelenek voltak leállítani a megrendelések gyártását, nem tudják lenyelni a nyersanyag drágulást, oda jutunk, hogy németországi árakon tudunk bútort előállítani, így csökken a versenyképességünk” – sorolta Kádár Rezső. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az új SUMAL nem kezeli az ágak kitermelését, így azt nem tudják lehozni az erdőről, holott kész- vagy mellékterméket, aprítékot tudnának belőle előállítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás