
Hargita megye vezetőit sem keresték meg a Brassó megyei illetékesek, hogy részt vegyenek a Brassó–Vidombák-repülőtér megépítésében – közölte a Krónika érdeklődésére Borboly Csaba.
2014. október 03., 11:452014. október 03., 11:45
2014. október 03., 11:452014. október 03., 11:45
A Hargita megyei közgyűlés RMDSZ-es elnöke egyébként úgy véli, a repülőterek, ha visznek is közpénzt, sok magánpénzt hoznak, ezért érdemes támogatni a fejlesztésüket. A székelyföldi politikus ugyanakkor emlékeztetett, hogy Hargita és Kovászna megye önkormányzata korábban egyaránt kisrészvényes volt a Brassói Nemzetközi Repülőtér cégben, erről tanácshatározatot is elfogadtak, azonban nincs információjuk arról, hogy mi történt menet közben a közös céggel.
„Akkor is vállaltuk az együttműködést, a lehetőségek függvényében most is lehet erről beszélni. Ha új döntésre van szükség, akkor azt elemeznünk kell, de azt gondolom, a repülőtér ügyében sajtón keresztül üzenni, hogy »hé, kellene fizetni«, nem a komoly és hosszú távú gondolkodásról tesz tanúbizonyságot Brassó megye részéről” – szögezte le Borboly Csaba.
A Hargita megyei önkormányzat elnöke szerint több kérdést át kell beszélni, többek között, hogy mi lett a közösen létrehozott céggel, miért kellett azt felszámolni, mi a pontos elképzelés, milyen hatástanulmányok születtek, és ezek alapján döntenek majd a további együttműködésről. Borboly ugyanakkor rámutatott, többször felajánlották, hogy szükség esetén a marosvásárhelyi repülőtér üzemeltetésébe is beszállnak, hiszen Hargita megyéből sokan veszik igénybe annak szolgáltatásait.
„Hargita megyének nincs sok pénze, de a keveset úgy kell elkölteni, hogy azzal munkahelyeket teremtsünk, a repülőterek pedig sok magánpénzt hozhatnak” – hangsúlyozta Borboly Csaba, aki szerint a repülőterek ügye is azt bizonyítja, hogy szükség van a Maros, Hargita és Kovászna megyéből létrehozott fejlesztési régióra, hiszen a központi régió túl nagy, nem lehet megfelelően fejleszteni.
Amint arról beszámoltunk, megkeresésünkre a hétvégén Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke is arról beszélt, prioritás számukra a Sepsiszentgyörgytől húsz kilométerre lévő vidombáki reptér, ám az együttműködés sajtón keresztüli üzengetéssel nem valósulhat meg. Kérdésünknek akkor az adott apropót, hogy elkészült a brassói repülőtér kifutópályája, ezt pénteken egy közepes méretű repülőgép elindításával fel is avatják.
Azonban a munkálatok folytatásához további mintegy 20 millió euróra lenne szüksége a Brassó Megyei Tanácsnak, a testület pedig a hivatalos bejelentések mellett arra is számít, hogy a további beruházásokat a Repülőterek Országos Társasága, vagyis az otopeni-i nemzetközi repülőtér üzemeltetője fedezné, illetve hogy Hargita és Kovászna megye önkormányzata is társulna.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
szóljon hozzá!