Hargita megye vezetőit sem keresték meg a Brassó megyei illetékesek, hogy részt vegyenek a Brassó–Vidombák-repülőtér megépítésében – közölte a Krónika érdeklődésére Borboly Csaba.
2014. október 03., 11:452014. október 03., 11:45
A Hargita megyei közgyűlés RMDSZ-es elnöke egyébként úgy véli, a repülőterek, ha visznek is közpénzt, sok magánpénzt hoznak, ezért érdemes támogatni a fejlesztésüket. A székelyföldi politikus ugyanakkor emlékeztetett, hogy Hargita és Kovászna megye önkormányzata korábban egyaránt kisrészvényes volt a Brassói Nemzetközi Repülőtér cégben, erről tanácshatározatot is elfogadtak, azonban nincs információjuk arról, hogy mi történt menet közben a közös céggel.
„Akkor is vállaltuk az együttműködést, a lehetőségek függvényében most is lehet erről beszélni. Ha új döntésre van szükség, akkor azt elemeznünk kell, de azt gondolom, a repülőtér ügyében sajtón keresztül üzenni, hogy »hé, kellene fizetni«, nem a komoly és hosszú távú gondolkodásról tesz tanúbizonyságot Brassó megye részéről” – szögezte le Borboly Csaba.
A Hargita megyei önkormányzat elnöke szerint több kérdést át kell beszélni, többek között, hogy mi lett a közösen létrehozott céggel, miért kellett azt felszámolni, mi a pontos elképzelés, milyen hatástanulmányok születtek, és ezek alapján döntenek majd a további együttműködésről. Borboly ugyanakkor rámutatott, többször felajánlották, hogy szükség esetén a marosvásárhelyi repülőtér üzemeltetésébe is beszállnak, hiszen Hargita megyéből sokan veszik igénybe annak szolgáltatásait.
„Hargita megyének nincs sok pénze, de a keveset úgy kell elkölteni, hogy azzal munkahelyeket teremtsünk, a repülőterek pedig sok magánpénzt hozhatnak” – hangsúlyozta Borboly Csaba, aki szerint a repülőterek ügye is azt bizonyítja, hogy szükség van a Maros, Hargita és Kovászna megyéből létrehozott fejlesztési régióra, hiszen a központi régió túl nagy, nem lehet megfelelően fejleszteni.
Amint arról beszámoltunk, megkeresésünkre a hétvégén Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke is arról beszélt, prioritás számukra a Sepsiszentgyörgytől húsz kilométerre lévő vidombáki reptér, ám az együttműködés sajtón keresztüli üzengetéssel nem valósulhat meg. Kérdésünknek akkor az adott apropót, hogy elkészült a brassói repülőtér kifutópályája, ezt pénteken egy közepes méretű repülőgép elindításával fel is avatják.
Azonban a munkálatok folytatásához további mintegy 20 millió euróra lenne szüksége a Brassó Megyei Tanácsnak, a testület pedig a hivatalos bejelentések mellett arra is számít, hogy a további beruházásokat a Repülőterek Országos Társasága, vagyis az otopeni-i nemzetközi repülőtér üzemeltetője fedezné, illetve hogy Hargita és Kovászna megye önkormányzata is társulna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!