Eltérő vásárlási szokások jellemzőek a romániai és a más európai országokban élő fogyasztókra – mutatott rá a CBRE ingatlantanácsadó. Amint a cég felméréséből kiderült: tíz hazai lakos közül heten a nagy bevásárlóközpontokban szerzik be a termékeket, míg európai viszonylatban öt állampolgárból mindössze egy részesíti előnyben a mallokat.
2014. július 02., 16:262014. július 02., 16:26
A felmérés készítői szerint a romániai fogyasztók azért preferálják a bevásárlóközpontokat a kis sarki boltok helyett, mert egy helyen rendelkezésükre áll egy hiper-, illetve szupermarket, valamint többféle szórakozási lehetőség. „A vásárlók felismerték a központok előnyeit, azonban elengedhetetlen, hogy ezeket a létesítményeket és az általuk nyújtott szolgáltatásokat folyamatosan fejlesszék, mert csak így maradhat versenyképes a szegmens Romániában” – mutatott rá a CBRE jelentésében.
A felmérésből az is kiderült, hogy a hazai fogyasztók a belvárosi kisebb létesítmények közül inkább a vendéglőket látogatják – ellentétben az európaiakkal, akik gyakran vásárolnak utcai divatüzletekben, boltokban.
A fogyasztók többsége egyébként a tisztaság, a biztonság és az árak alapján választanak bevásárlóközpontot, meglepő módon főként abban az esetben, ha nem élelmiszer jellegű terméket kell beszerezniük.
Eltérés van aközött is, hogy a fogyasztók mekkora távolságot hajlandók utazni a bevásárlóközpontokig: a romániai lakosok 55 százaléka negyedóránál többet is vezetne vagy autóbuszozna, míg Európa más országaiban ennél jóval kevesebbet utaznának a vásárlók. Érdekes módon Romániában inkább az alacsonyabb jövedelmű lakosok látogatják a távolabb eső központokat a jól keresőkkel ellentétben.
Romániában a lakosság 55 százaléka véli úgy, hogy az elmúlt három évben korszerűsítették vagy bővítették a mallokat, míg az európaiaknak csak 40 százaléka ért egyet a javulással.
A hazai fogyasztóknak ugyanakkor 76 százaléka nyilatkozott úgy, hogy bevásárlás előtt az interneten tájékozódik az árakról és a beszerzendő termékekkel kapcsolatos más részletekről. „A jövőre nézve jó hír, hogy a megkérdezettek 66 százaléka gyakrabban kíván élni az online vásárlás lehetőségével, 40 százalékuk pedig csökkentené a katalógusokból történő megrendelések arányát” – mutattak rá a felmérés készítői.
A tanulmány során egyébként 21 országban összesen 21 ezer személy kérdeztek vásárlási szokásaikról. Romániából több mint ezren vettek részt a felmérésben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!