A megkérdezett cégek több mint fele igénybe venné a brassói nemzetközi repülőtér teherszállítási szolgáltatását. A Brassó megyei önkormányzat megbízásából a Transilvania Egyetem Gazdaságtudomány Kara készített megvalósíthatósági tanulmányt a légi teherszállítás szükségességéről: több Brassó, Kovászna és Hargita megyei vállalkozót kérdeztek meg, hogy igénybe venné-e ezt a szolgáltatást.
2014. július 01., 17:332014. július 01., 17:33
„Az eredmények túlszárnyalták a várakozásokat, a három megyéből a megkérdezett cégek 54 százaléka használná a légi teherszállítást, amint átadjuk a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőteret” – fejtette ki Mihai Pascu, a Brassó megyei önkormányzat alelnöke.
Elmondása szerint egyébként a hargitai cégek visszafogottabbak voltak, arra hivatkoztak, hogy a Csíkszereda és Brassó közötti több mint 100 kilométeres táv miatt nem érné meg nekik, hogy légi úton jutassák külföldre az árujukat. A Brassó és Kovászna megyei vállalkozók által megfogalmazott igény alapján azonban a tanulmány készítői optimisták, szerintük 2017-től a teherszállítás egyik fontos eleme lehet a vidombáki reptér működésének.
A Transilvania Egyetem munkatársai Brassó megyében 80, Kovászna megyében 23, míg Hargita megyében 8 gazdasági egység képviselőjével álltak szóba, egyeztettek a három megye kereskedelmi és iparkamaráinak vezetőivel is, összesen 119 interjút készítettek.
A Brassó megyei önkormányzat az utasszállításra vonatkozó felmérést is megismételtette, mivel a legutóbbi ilyen tanulmány 2007-ben, még a gazdasági válság előtt készült, azóta pedig alaposan megváltoztak a körülmények. Az új felmérést az amerikai KPMG tanácsadói cég készítette.
Mint a dokumentumból kiderül, a repülőtér szolgáltatásait a működés első évében mintegy 540 ezer utas venné igénybe, ez a számadat 24 év alatt évi 860 ezer utasra nőhet. Jelenleg egyébként Vidombákon a kifutópálya építése zajlik, a 2850 méter hosszú és 45 méter széles pályának a tavaly fogtak neki, és a várakozások szerint augusztus végére, legkésőbb szeptember elejére elkészül.
Pascu emlékeztetett, a légi kikötő megépítésének ötéves határideje idén júniusban lejárt, de kérték a meghosszabbítását. Erre a kérésre a mezőgazdasági minisztériumnak is rá kell bólintania, mivel a területből 209 hektár a burgonya- és cukorrépakutató intézet tulajdonában van, amit azzal a feltétellel adtak át az önkormányzatnak, hogy ha öt év alatt nem épül meg a reptér, visszaveszik.
Azonban ahhoz, hogy a beruházás megvalósuljon, még 30 millió euróra lenne szükség, ekkora összeggel viszont az önkormányzat nem rendelkezik. Mint beszámoltunk, június elején a Constantin Niţă gazdasági miniszter által vezetett küldöttség Kínában többek között a vidombáki terminál és irányítótorony megépítésére is keresett befektetőket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!