
A megkérdezett cégek több mint fele igénybe venné a brassói nemzetközi repülőtér teherszállítási szolgáltatását. A Brassó megyei önkormányzat megbízásából a Transilvania Egyetem Gazdaságtudomány Kara készített megvalósíthatósági tanulmányt a légi teherszállítás szükségességéről: több Brassó, Kovászna és Hargita megyei vállalkozót kérdeztek meg, hogy igénybe venné-e ezt a szolgáltatást.
2014. július 01., 17:332014. július 01., 17:33
„Az eredmények túlszárnyalták a várakozásokat, a három megyéből a megkérdezett cégek 54 százaléka használná a légi teherszállítást, amint átadjuk a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőteret” – fejtette ki Mihai Pascu, a Brassó megyei önkormányzat alelnöke.
Elmondása szerint egyébként a hargitai cégek visszafogottabbak voltak, arra hivatkoztak, hogy a Csíkszereda és Brassó közötti több mint 100 kilométeres táv miatt nem érné meg nekik, hogy légi úton jutassák külföldre az árujukat. A Brassó és Kovászna megyei vállalkozók által megfogalmazott igény alapján azonban a tanulmány készítői optimisták, szerintük 2017-től a teherszállítás egyik fontos eleme lehet a vidombáki reptér működésének.
A Transilvania Egyetem munkatársai Brassó megyében 80, Kovászna megyében 23, míg Hargita megyében 8 gazdasági egység képviselőjével álltak szóba, egyeztettek a három megye kereskedelmi és iparkamaráinak vezetőivel is, összesen 119 interjút készítettek.
A Brassó megyei önkormányzat az utasszállításra vonatkozó felmérést is megismételtette, mivel a legutóbbi ilyen tanulmány 2007-ben, még a gazdasági válság előtt készült, azóta pedig alaposan megváltoztak a körülmények. Az új felmérést az amerikai KPMG tanácsadói cég készítette.
Mint a dokumentumból kiderül, a repülőtér szolgáltatásait a működés első évében mintegy 540 ezer utas venné igénybe, ez a számadat 24 év alatt évi 860 ezer utasra nőhet. Jelenleg egyébként Vidombákon a kifutópálya építése zajlik, a 2850 méter hosszú és 45 méter széles pályának a tavaly fogtak neki, és a várakozások szerint augusztus végére, legkésőbb szeptember elejére elkészül.
Pascu emlékeztetett, a légi kikötő megépítésének ötéves határideje idén júniusban lejárt, de kérték a meghosszabbítását. Erre a kérésre a mezőgazdasági minisztériumnak is rá kell bólintania, mivel a területből 209 hektár a burgonya- és cukorrépakutató intézet tulajdonában van, amit azzal a feltétellel adtak át az önkormányzatnak, hogy ha öt év alatt nem épül meg a reptér, visszaveszik.
Azonban ahhoz, hogy a beruházás megvalósuljon, még 30 millió euróra lenne szükség, ekkora összeggel viszont az önkormányzat nem rendelkezik. Mint beszámoltunk, június elején a Constantin Niţă gazdasági miniszter által vezetett küldöttség Kínában többek között a vidombáki terminál és irányítótorony megépítésére is keresett befektetőket.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!