A megkérdezett cégek több mint fele igénybe venné a brassói nemzetközi repülőtér teherszállítási szolgáltatását. A Brassó megyei önkormányzat megbízásából a Transilvania Egyetem Gazdaságtudomány Kara készített megvalósíthatósági tanulmányt a légi teherszállítás szükségességéről: több Brassó, Kovászna és Hargita megyei vállalkozót kérdeztek meg, hogy igénybe venné-e ezt a szolgáltatást.
2014. július 01., 17:332014. július 01., 17:33
„Az eredmények túlszárnyalták a várakozásokat, a három megyéből a megkérdezett cégek 54 százaléka használná a légi teherszállítást, amint átadjuk a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőteret” – fejtette ki Mihai Pascu, a Brassó megyei önkormányzat alelnöke.
Elmondása szerint egyébként a hargitai cégek visszafogottabbak voltak, arra hivatkoztak, hogy a Csíkszereda és Brassó közötti több mint 100 kilométeres táv miatt nem érné meg nekik, hogy légi úton jutassák külföldre az árujukat. A Brassó és Kovászna megyei vállalkozók által megfogalmazott igény alapján azonban a tanulmány készítői optimisták, szerintük 2017-től a teherszállítás egyik fontos eleme lehet a vidombáki reptér működésének.
A Transilvania Egyetem munkatársai Brassó megyében 80, Kovászna megyében 23, míg Hargita megyében 8 gazdasági egység képviselőjével álltak szóba, egyeztettek a három megye kereskedelmi és iparkamaráinak vezetőivel is, összesen 119 interjút készítettek.
A Brassó megyei önkormányzat az utasszállításra vonatkozó felmérést is megismételtette, mivel a legutóbbi ilyen tanulmány 2007-ben, még a gazdasági válság előtt készült, azóta pedig alaposan megváltoztak a körülmények. Az új felmérést az amerikai KPMG tanácsadói cég készítette.
Mint a dokumentumból kiderül, a repülőtér szolgáltatásait a működés első évében mintegy 540 ezer utas venné igénybe, ez a számadat 24 év alatt évi 860 ezer utasra nőhet. Jelenleg egyébként Vidombákon a kifutópálya építése zajlik, a 2850 méter hosszú és 45 méter széles pályának a tavaly fogtak neki, és a várakozások szerint augusztus végére, legkésőbb szeptember elejére elkészül.
Pascu emlékeztetett, a légi kikötő megépítésének ötéves határideje idén júniusban lejárt, de kérték a meghosszabbítását. Erre a kérésre a mezőgazdasági minisztériumnak is rá kell bólintania, mivel a területből 209 hektár a burgonya- és cukorrépakutató intézet tulajdonában van, amit azzal a feltétellel adtak át az önkormányzatnak, hogy ha öt év alatt nem épül meg a reptér, visszaveszik.
Azonban ahhoz, hogy a beruházás megvalósuljon, még 30 millió euróra lenne szükség, ekkora összeggel viszont az önkormányzat nem rendelkezik. Mint beszámoltunk, június elején a Constantin Niţă gazdasági miniszter által vezetett küldöttség Kínában többek között a vidombáki terminál és irányítótorony megépítésére is keresett befektetőket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!