2012. november 12., 14:472012. november 12., 14:47
Október végén az alapok lehívási rátája mintegy 10 százalékos volt, Orban azonban emlékeztetett, hogy ez az arány július óta változatlan, akkor ugyanis az EB öt operatív program pénzalapját fagyasztotta be Romániában. Brüsszel korábban súlyos rendellenességeket tapasztalt a programok lebonyolításában, emellett azt is kifogásolta, hogy az uniós alapok felhasználtsága korántsem hatékony. Az EU-s vezetők emiatt úgy döntöttek, hogy amíg a kormány nem talál megoldást a felmerült problémákra, nem utalnak pénzt a közlekedési, versenyképességi, környezetvédelmi, regionális és humánerőforrás-fejlesztési (POSDRU) operatív programok keretében. „A kormány időközben előkészítette a visszafizetési igényléseket, a kifizetések újraindítása után pedig ezeket elküldjük az EB illetékeseinek. Remélem, hogy az uniós vezetők minél előbb biztosítják Románia számára a támogatásokat, így év végig a lehívási ráta elérheti a 15 százalékot” – fogalmazott Leonard Orban.
Korábban az alapok felhasználási arányát 2012. végére 20 százalékosra becsülték. A miniszter hangsúlyozta, a környezetvédelmi program esetében még ebben a hónapban megkezdik az alapok kifizetését, és a regionális operatív program kapcsán is „biztatóak a kilátások”.
Az EB, az IMF és a Világbank küldöttsége szerdáig Bukarestben tartózkodik, az illetékesek a gazdasági előrejelzésekről, a pénzügyi politikáról, valamint strukturális reformokról tárgyalnak a kormánnyal, a POSDRU-kifizetések újrakezdése pedig attól függ, hogy hogyan zárul majd a meghallgatás. Orban szerint ugyanakkor a közlekedési program újraindításában egyelőre csak reménykedik a kabinet. „A legnagyobb fejtörést a versenyképességi program okozza, amelynek esetében csak jövőtől kerülhet szóba a befagyasztás felfüggesztése” – tette hozzá a tárcavezető.
Az EU-s küldöttség egyébként a tegnapi megbeszélésen felszólította a kormányt, hogy sürgősen, két héten belül módosítsa a pénzügyminisztériumhoz tartozó, közbeszerzésekért felelő testület működésére vonatkozó rendeletet. A küldöttséget vezető Erik de Vrijer csütörtökön Traian Băsescu államfővel tárgyalt. Vrijer szerény gazdasági növekedést jósolt Románia számára 2013-ra, amely szerinte elsősorban az EU-s alapok alacsony lehívási rátájának tudható be, a kormány ugyanis ilyen körülmények között képtelen megfelelő módon finanszírozni a növekedéshez elengedhetetlen beruházásokat. Az alacsony lehívási rátát korábban több uniós vezető is bírálta. Amint arról beszámoltunk, a 2007 és 2013 közötti időszakra Brüsszel 19,21 milliárd eurót utalt ki strukturális és kohéziós alapként Romániának, idén szeptember végéig ennek mindössze 9,7 százalékát, azaz 1,8 milliárd eurót hívtak le. A közlekedési program keretében az említett időszakban biztosított 4,56 milliárdból szintén csak 295 millió eurót, a teljes összeg 6,4 százalékát sikerült felhasználni, a versenyképességi programot illetően pedig 2,55 milliárdból 172 milliót hívtak le, ez alig 6,7 százalék.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.