
A bankok igazságtalanságot kiáltanak a versenytanácsi rekordbírság kapcsán
Fotó: Orbán Orsolya
Ahogy az várható volt, a bankok nem nyugszanak bele a Versenytanács döntésébe, amellyel összesen 3,73 milliárd lej (710 millió euró) bírságot szabott ki tíz pénzintézetre a versenyszabályok megsértése miatt, mivel a hatóság megállapítása szerint összehangolták magatartásukat a ROBOR referencia-kamatláb meghatározásának eljárása során. Máris több bank reagált a döntésre, jelezve, igazságtalannak tartják a bírságot, és valamennyien arra készülnek, hogy bíróság elé viszik az ügyet.
2026. június 08., 12:002026. június 08., 12:00
2026. június 08., 12:042026. június 08., 12:04
A Versenytanács döntése aláássa a bankrendszert a legnagyobb romániai pénzintézet, a Transilvania Bank szerint, ezért perre készülnek a rájuk kiszabott 875,7 millió lejes bírság miatt, amelyet még tetéz az azóta az országból kivonult OTP Bank Romániától „megörökölt” 85 millió lejes bírság, így összesen 960,7 millió lejt, azaz közel 185 millió eurót kellene lepengetniük.
Bejelentjük, hogy a döntés és indoklásának hivatalos megerősítését követően megindítjuk a jogi lépéseket annak megtámadására a bukaresti fellebbviteli bíróságon. Ugyanakkor készek vagyunk bármely illetékes belföldi és nemzetközi bírósághoz vagy hatósághoz fordulni jogaink teljes körű védelme érdekében. Jogászainkkal, külső ügyvédeinkkel és könyvvizsgálóinkkal együtt meg vagyunk győződve arról, hogy szilárd alapok állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a bíróság kedvező döntést hozzon, és teljes mértékben cáfolja a Versenytanács vádjait. Teljes mértékben bízunk a romániai igazságszolgáltatásban” – áll a kolozsvári székhelyű pénzintézet gyorsreakciójában.
Amely szerint a Transilvania Bank szankcionálására irányuló javaslat „figyelmen kívül hagyja mind a bankszektorra alkalmazandó jogi keretet, mind a bankok felügyeletének és szabályozásának módját, valamint azt a tényt, hogy a BT a jogszabályoknak, a piaci szabályoknak és a szabályozó hatóságok által előírt szabványoknak megfelelően járt el”.
„Formális szempontból fenntartásainkat fejezzük ki azzal kapcsolatban, ahogyan ezt a helyzetet általában kezelték, és különösen felhívjuk a figyelmet az érintett felekkel való hiányos kommunikációra. Meglepetéssel állapítjuk meg, hogy a sajtóban jelentős információk kerülnek nyilvánosságra, mielőtt hivatalos írásbeli értesítést kaptunk volna.
A bankok jövőbeli tőkeellátottságának (összességében) a szóban forgó összeggel történő csökkentése a bankrendszerben akár 5 milliárd euróval is csökkentheti a hitelezést.
A Versenytanács önkényes és megalapozatlan döntése csökkentheti a közvetlen gazdasági fellendülés esélyeit” – áll a bank közleményében.

A Versenytanács elküldte a ROBOR-ral kapcsolatos vizsgálat következtetéseit tartalmazó jelentést a lakossági hitelek törlesztőrészleteinek megállapításánál is fontos szerepet játszó bankközi kamatláb megállapításában érintett bankoknak.
A francia Société Générale tulajdonában levő egykori Román Fejlesztési Bank (BRD) – amelyet a Versenytanács több mint 412 millió lejes bírsággal sújtotta – is „határozott ellenvetését” fejezte ki a vizsgálat következtetéseivel szemben.
– áll a hitelintézet közleményében, amely szerint a bank minden rendelkezésre álló jogi eszközt felhasznál a Versenytanács döntésének megtámadására.
„A BRD pontosan betartotta a ROBOR-kamatot szabályozó előírásokat és eljárásokat, a hatályos szabályozás betűjének és szellemének megfelelően járt el. Meglepő módon olyan helyzetbe kerültünk, hogy a szabályozási keret szigorú betartása paradox módon szankcióhoz vezetett. Biztosak vagyunk abban, hogy a jogi eljárás minden szakaszának lezárultával az illetékes bíróságok teljes mértékben tisztázni fogják ezt a helyzetet, helyreállítják az alkalmazandó keret helyes értelmezését, és kizárják a versenyjogi szabályok bármilyen megsértésének lehetőségét” – áll a dokumentumban.
„Ugyanakkor a döntés hírnevét érintő hatása negatívan befolyásolja a romániai bankrendszerről kialakult képet, egy olyan időszakban, amikor a rendszer stabilitása és a gazdaság finanszírozására való képessége elengedhetetlen” – zárul a közlemény.

A bankok meglopták az embereket a kamatláb (ROBOR) módosításával, emiatt az érintett ügyfeleknek joguk van visszakérni a pénzüket – állapította meg Alexandru Dimitriu, az USR parlamenti képviselője.
„Elutasítjuk a jelentés megállapításait, és határozottan védekezni fogunk minden olyan jogi és intézményi eszközzel, amelyet a nemzeti, európai és nemzetközi jogi keret előír, hogy megvédjük jogszerű álláspontunkat és jogainkat. Meggyőződésünk, hogy piaci álláspontunk és magatartásunk helyes. Szilárd jogi és intézményi érvekkel rendelkezünk, amelyek bizonyítják, hogy minden tevékenységünk során következetesen a tisztesség és az átláthatóság szellemében járunk el, a jó kormányzás, az etika és az emberek iránti tisztelet jegyében” – szögezte le hasonlóképpen közleményében az osztrák Erste tulajdonában levő egykori Román Kereskedelmi Bank (BCR) is.
A bankok képviselői szerint törvényesen jártak el a ROBOR szintjének megállapítása során
Fotó: Gábos Albin
Aláhúzták: „a ROBOR-mechanizmus ismert, hozzáférhető és átlátható mechanizmus volt és marad, amelyet egy speciális szektorális keretben működtetnek, amelyet a Román Nemzeti Bank szabályoz, irányít és felügyel, de amely egyúttal összhangban áll a bank saját belső kereteivel és a folyamat integritását biztosító kapcsolódó ellenőrzési mechanizmusokkal is”. „Ebben az összefüggésben minden olyan állítást, amely bizalmas és stratégiai információk állítólagos cseréjére utal, szigorúan a kamatmegállapítási eljárás konkrét keretei, a piacon ténylegesen rendelkezésre álló információk és a résztvevőkre vonatkozó tényleges kötelezettségek figyelembevételével kell elemezni.
Ez a szemléletváltás kérdéseket vet fel a saját adminisztratív gyakorlat kiszámíthatóságát és következetességét illetően.
amikor a pénzügyi stabilitás a legfontosabb. Egyértelműen vállaljuk, hogy továbbra is professzionálisan, felelősségteljesen és kiszámíthatóan fogunk cselekedni. Bármely konkrét eljáráson túl a bizalom a banki ágazat alapja, egy fontos tényező, amely mind az ügyfeleket, mind pedig Románia nemzetközi gazdasági hitelességének és hírnevének építését érinti” – állítja az 577,36 millió lejre bírságolt BCR.
Megszólalt az UniCredit Bank is, amelynek a versenytanácsi jelentés szerint 431,03 millió lej bírságot kell fizetnie. Közölte, hogy álláspontjuk „egyértelmű”.
„A Versenytanács döntése igazságtalan, megalapozatlan, és határozottan elutasítjuk! A vizsgálat lefolytatásának módja azt mutatja, hogy a meghallgatások során előterjesztett technikai és jogi érvek közül valójában egyet sem vizsgáltak meg. Mély csalódásunkat fejezzük ki ezen aktus önkényes jellege miatt. Bíróság előtt fogjuk megtámadni ezt a döntést, ahol ugyanazokat a jogilag vitathatatlan ártatlansági bizonyítékokat fogjuk előterjeszteni.
– nyilatkozták a bank vezetői.

A Versenytanács a jövő hónap elején hoz döntést a ROBOR megállapításának módjával kapcsolatos vizsgálat ügyében, miután áttekintette a bankok által a vizsgálat előzetes jelentésére adott válaszokat – jelentette be Bogdan Chirițoiu, az intézmény elnöke.
Amúgy Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke – aki még 2022-ben úgy vélekedett a ROBOR emelkedése kapcsán, hogy a bankok átestek a ló túlsó oldalára, és nem mellékes tény, hogy ennek nyomán indult a most lezárult hatósági vizsgálat – a Versenytanács jelentése kapcsán nemrég ő maga is bíráló hangnemben nyilatkozott.
Április 20-án, alig két héttel azután, hogy a Versenytanács tájékoztatta a vizsgált bankokat következtetéseiről, a Román Nemzeti Bank elnöke, Mugur Isărescu kijelentette, hogy átolvasta a Versenytanács jelentését („egy hétvégembe került, mert 800 oldal”), amely
Mugur Isărescu jegybankelnök: hagyják békén a ROBOR-t
Fotó: Radu Tuta/Agerpres
„És ha a ROBOR-t néhány »csaló« felfelé manipulálta volna, miért csökkent 2 százalékkal a közelmúltban? Ugyanők csökkentették? Ez a ROBOR-ral kapcsolatos vita újra felmerült, és felkavarja a román társadalmat, és rájöttem, milyen veszélyes ez az egész vita” – mondta még Isărescu. Szerinte a BNR és a bankok olyan „madárnyelvet” beszélnek, amelyet a közvélemény nem ért, a televíziók pedig csak fokozzák a zavart.
„A monetáris piac, vagyis a bankközi piac elengedhetetlen. Ezen keresztül valósul meg a monetáris politika. Nem ülünk ott egy elefántcsonttoronyban, és úgy döntünk, hogy emeljük a kamatot. Nos… Mi értelme van a kamatemelésnek, ha az nem jut el a gazdaságba? És hogyan jut el a gazdaságba? A monetáris piacon keresztül!” – magyarázta Isărescu, aláhúzva, hogy egy piacgazdaságban a központi bank nem nyújt hitelt a lakosságnak és a vállalatoknak, ez a kereskedelmi bankok feladata –.
„Nos, ha nem értik, hogy a monetáris piac az, amelyen keresztül a monetáris politika átjut a gazdaságba, akkor nekem, mint veteránnak, önkritikát kellene gyakorolnom.
– mondta még Isărescu.
Mint ismeretes, a Versenytanács összesen 3,73 milliárd lej (710 millió euró) bírságot szabott ki tíz bankra a versenyszabályok megsértése miatt, mivel a hatóság megállapítása szerint összehangolták magatartásukat a ROBOR referencia-kamatláb meghatározásának eljárása során. Ez a legnagyobb összegű bírság, amelyet a román versenyhatóság valaha kiszabott. A döntés a versenytörvény, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés megsértésére hivatkozik. A határozat az indoklás kézhezvételétől számított 30 napon belül bíróságon megtámadható.
A bírságokat a következőképpen osztották ki:
A mostani határozat ugyanakkor még nem végleges: a bankok megtámadhatják a döntést a bíróságon. A Versenytanács közlése szerint a pénzintézeteknek az indoklás kézhezvételétől számított 60 napon belül intézkedési terveket kell benyújtaniuk a kifogásolt gyakorlatok megszüntetésére.
A hatóság döntése viszont végrehajtható, a kiszabott bírságok pedig az állami költségvetés bevételét képezik. A bírságok behajtásáról az Országos Adóhatóság (ANAF) gondoskodik.

A Versenytanács összesen 3,73 milliárd lej (710 millió euró) bírságot szabott ki tíz bankra a versenyszabályok megsértése miatt.
A Versenytanács összesen 3,73 milliárd lej (710 millió euró) bírságot szabott ki tíz bankra a versenyszabályok megsértése miatt.
Kedvezően véleményezte az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa Romániának az uniós helyreállítási mechanizmus (PNRR) keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelmét, így az ország rövidesen megkapja az ebben szereplő 2,62 milliárd eurót.
Nehéz helyzetbe került az európai mezőgazdaság, miután a közel-keleti és az ukrajnai háború következtében az egekbe szökött a műtrágya ára. Vincze Loránt EP-képviselő szerint az Európai Bizottság egyelőre nem találta meg a műtrágyaválságból kivezető utat.
Az idei első negyedévben a nyers adatok szerint 1,2 százalékkal csökkent Románia bruttó hazai terméke (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A repce iránt mutatkozik jelenleg a legerősebb kereslet az olajosnövény-piacokon. A biodízelgyártás növekvő alapanyagigénye, az energiapiacok bizonytalansága és a szűkös globális készletek együttesen magas árszintre emelték a repce jegyzését.
Az elmúlt évek drágulásai radikálisan megváltoztatták számos romániai család költségvetését. Mutatjuk, hogy elemzők szerint mekkora jövedelemre lenne szükség ahhoz, hogy tisztességes életet élhessünk anélkül, hogy állandóan a pénz miatt kellene aggódni.
Románia-szerte több ezer adóhatósági alkalmazott szüntette be csütörtök reggel a munkát. Tiltakozások vannak a nyugdíjhivataloknál, de a bíróságokon is.
Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Románia és Szlovákia hatékony intézkedéseket tett a túlzott költségvetési hiány korrekciója felé.
Megszavazta szerdán a képviselőház mezőgazdasági bizottsága az alapélelmiszerek árréskorlátozásának meghosszabbítását az év végéig – adta hírül Facebook-oldalán Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
A tonhal, a szardínia, a görög joghurt és a növényi tej a bevásárlókosár új sztárjai. A közösségi médiában megjelenő trendek egyre nagyobb hatással vannak a romániai fogyasztók étkezési szokásaira is.
szóljon hozzá!