2010. július 02., 11:032010. július 02., 11:03
Az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdasági előrejelző és elemző intézete a 2010-es digitális világranglistán a magyar gazdaságot a vizsgált 70 legnagyobb gazdaság közül – a tavaly a témában készített összeállításhoz hasonlóan – a 35. helyre sorolta, a száznál is több különböző kritérium alapján pedig Romániát a 45. helyre. A magyar gazdaság eközben a digitális infra-struktúra fejlettsége alapján a térségi EU-tagállamok közül megelőzi a 37. helyezett Lettországot, valamint Szlovákiát (38.), Lengyelországot (39.) és Bulgáriát (47.). A térség országai közül a digitális fejlettség szempontjából a legjobb besorolást Litvánia (34.), Csehország (31.), Szlovénia (29.) és Észtország (25.) kapta.
Az elemzés szerzői ugyanakkor kiemelik, hogy a gazdaság digitális fejlettségében és folyamatos fejlesztésében az észak-európai országok járnak a világ élvonalában: az első hat helyezett közül négy észak-európai. Az első helyezett Svédországot a tavalyi első Dánia követi, Finnország – amely az egy évvel ezelőtti listán még a tizedik volt – most a negyedik, és Norvégia a hatodik. A felső tízes mezőnyben van még az Egyesült Államok (3.), Hollandia (5.), Hongkong (7.), Szingapúr (8.), Ausztrália (9.) és Új-Zéland (10.). Az idei felmérés utolsó, 70. helyén Azerbajdzsán áll 3,00 ponttal.
Az EIU kimutatása szerint a hozzáférés a széles sávú on-line szolgáltatásokhoz egyre inkább megfizethető a vizsgált országokban. Tavaly a 70 gazdaság közül 49-ben a piacvezető szolgáltató cég által felszámolt havi előfizetési díj kevesebb volt a háztartási átlagjövedelmek 2 százalékánál; egy évvel korábban ez még 42 országra, 2007-ben csak 33 országra volt igaz.
Az elemzés az internet fejlődésének illusztrálására kimutatja, hogy a globális szinten mért havi internetforgalom most kétharmadával nagyobb, mint egy éve, és a világot átfogó nemzetközi száloptika-hálózat kapacitása 18 havonta megkétszereződik. A globális internetforgalomnak ma már több mint a fele videó, és becslések szerint csak a Facebook közösségi portál használói által generált adatforgalom meghaladja a világon elküldött összes e-mail üzenet adatforgalmát – áll az EIU londoni éves helyzetértékelésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok