
Fotó: Bnr.ro
A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa szerdai monetáris politikai ülésén 100 bázisponttal, 4,75 százalékra emelte az alapkamatot. Nőtt a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb is.
2022. július 06., 14:542022. július 06., 14:54
A jegybank döntése meghaladta az elemzők várakozását, akik 75 bázispontos emelésre számítottak; a BNR legutóbb 2008-ban hajtott végre a mostanihoz hasonló mértékű kamatemelést. Ugyanakkor a román sajtó kiemelte, hogy még ezzel az emeléssel is Romániában a legalacsonyabb az alapkamat a térség országai közül. A szerdai monetáris ülésen arról is döntöttek, hogy 100 bázisponttal 5,75 százalékra emelték a lombard hitel kamatát, és szintén 100 bázisponttal 3,75 százalékra a letéti rátát.
Egyébként a BNR ugyancsak szerdán az előző napi 6,60 százalékról 6,63 százalékra emelte a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatlábat (ROBOR); ennél magasabb ROBOR-szintet 2010-ben jegyeztek Romániában, akkor 6,64 százalékon állt a mutató. Az év elején 3,02 százalékos volt a ROBOR. A jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb 6,72 százalékról 6,76 százalékra nőtt, a 12 hónapos ROBOR pedig 6,83 százalékról 6,88 százalékra emelkedett. Mivel a törlesztőrészletek számottevően nőttek a ROBOR növekedése miatt, és a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) jelenleg évi 2,65 százalék, nagyon sok romániai hiteles kérvényezi törlesztési feltételei újratárgyalását a bankjától, és tér át az új referenciamutatóra.
Romániában májusban 14,5 százalék volt az éves infláció az áprilisi 13,8 százalék után. A májusi fogyasztói árindex 19 éves csúcsnak számít. A központi bank korábban jelentősen növelte az inflációra vonatkozó korábbi prognózisát, így a legutóbbi becslése szerint az idei év végén 12,5 százalékos fogyasztói árindexre számít a februárban várt 9,6 százalékkal szemben. 2023 végén 6,7 százalékos inflációt várnak.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
szóljon hozzá!