Képünk illusztráció
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
Az Európai Unió Tanácsa új szabályokat fogadott el azzal a céllal, hogy az uniós szintű végső energiafogyasztás 2030-ra 11,7 százalékkal csökkenjen – tájékoztatott az uniós tanács kedden.
2023. július 25., 15:042023. július 25., 15:04
Az MTI által idézett közlemény szerint a tagállamok együttesen fogják elérni, hogy 2030-ra a végső energiafogyasztás a 2020-ban készített energiafogyasztási előrejelzésekben szereplő adatokhoz képest legalább 11,7 százalékkal csökkenjen. Ez azt jelenti, hogy 2030-ra az EU energiafogyasztása a végső energia tekintetében nem haladhatja meg a 763 millió tonna olajegyenértéket, a primer energia tekintetében pedig a 993 millió tonna olajegyenértéket.
míg a primerenergia-fogyasztásra vonatkozó célkitűzés nem kötelező. A végsőenergia-fogyasztás a végfelhasználók által fogyasztott energiamennyiséget jelöli, a primerenergia-fogyasztás viszont magában foglalja az energiatermelés, illetve az energiaellátás során felhasznált energiát is – tájékoztattak.
Az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség felszámolására energiatakarékosságot, egyebek mellett a háztartások energiafogyasztásának csökkentését szorgalmazza az Európai Bizottság.
A számítás alapja többek között az energiaintenzitáson, az egy főre jutó GDP-n, a megújuló energiaforrások terén való előrelépésen, valamint az energiamegtakarítási potenciálon alapul – írták.
A tagállamok gondoskodni fognak arról, hogy ebben az időszakban átlagosan évente a végsőenergia-fogyasztás 1,49 százalékának megfelelő új megtakarítást érjenek el úgy, hogy fokozatosan előrehaladva a megtakarítás 2030. december 31-én elérje az 1,9 százalékot – tájékoztattak.
Az új szabályok értelmében a közszférára egyedi kötelezettségek vonatkoznak, amelynek értelmében az ágazatnak évente 1,9 százalékkal kell csökkentenie energiafogyasztását. Ebbe nem számít bele a tömegközlekedés és a fegyveres erők energiafogyasztása – jegyezték meg. Ezenfelül a tagállamoknak minden évben fel kell újítaniuk a közintézmények tulajdonában lévő épületek teljes alapterületének legalább 3 százalékát – tették hozzá.
Az irányelv kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.
és az EU éghajlatvédelmi átállásának energiaügyi aspektusaival foglalkozik. Az intézkedéscsomag célja, hogy az EU éghajlat- és energiapolitikai jogszabályi keretét összhangba hozza az EU 2050-re teljesíteni tervezett klímasemlegességi célkitűzésével, valamint azzal az uniós céllal, hogy 2030-ra az 1990-es szintekhez képest legalább 55 százalékkal csökkenjen a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás.
Több mint öt százalékkal csökkent Romániában az elektromosenergia-fogyasztás az év első négy hónapjában az elmúlt év hasonló időszakához képest.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!