Konvergenciaprogram: megvalósítható 2019-ben a román euró bevezetése

A dokumentum értelmében Románia 2015-től már eléri a középtávú költségvetési célkitűzést, azaz sikerül a büdzsé deficitjét a bruttó hazai termék (GDP) 1 százalékára visszaszorítani. Ehhez az is szükséges, hogy az idei év végén már csak 2,2 százalékos legyen a költségvetési hiány.

A kormány ugyanakkor arra is rámutat a Brüsszelbe elküldött programban, hogy a reális konvergencia tekintetében előrelépést tett az ország, hiszen az egy főre jutó GDP összefüggésében mért vásárlóerő 2011-ben még az európai uniós átlag alig 51,2 százalékát tette ki, 2012-ben 52,9 százalékon állt, tavaly pedig elérte az 54 százalékot.

A program ugyanakkor emlékeztet, hogy az euróövezethez újonnan csatlakozott tagállamok tapasztalatából kiindulva, egy ország csak akkor vezetheti be az egységes európai fizetőeszközt, ha ez az arány meghaladja a 60 százalékot. Számításaik szerint Románia 2018-ban már 65 százalékon fog állni, a célkitűzés pedig, hogy 2020-ban már 70 százalékról lehessen beszélni.

Isărescu: széleskörű konszenzus kell
„Jótékony, mozgósító hatása lehet egy olyan ambiciózus célkitűzésnek, mint Románia 2019-es euróövezeti csatlakozása, azonban a politikusoknak jobban át ellene látniuk az ezzel járó erőfeszítéseket, továbbá világos és széles társadalmi, valamint politikai konszenzusnak örvendő köztes célokat kell kitűzni” – fejtette ki kedden Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke. Arra az újságírói kérdésre viszont nem adott konkrét választ, hogy mit szól a céldátumhoz, mindössze csak azt hajtogatta, hogy széleskörű konszenzusra van szükség.

Béremelés csak a kiskeresetű fiataloknak

A konvergenciaprogramban szó van ugyanakkor a közalkalmazottak egységes bérezését célzó törvény alkalmazásáról is, a dokumentum értelmében azonban csak az alacsony fizetésű fiatalok fizetését készülnek emelni. De az ígéretek szerint a továbbiakban is fokozatosan nőni fog a minimálbér, amely a tervek szerint 2016-ra eléri az 1200 lejt, a jövőben is az inflációs rátával és a fizetések reális alakulásával indexálni fogják a nyugdíjakat.

Mint ismeretes, a közalkalmazotti bérek között tátongó szakadékok megszüntetését célzó egységes bérezési törvénynek 2010-ben kellett volna hatályba lépnie, azonban a költségvetési megszorítások miatt azóta sem alkalmazták a különböző közalkalmazotti kategóriákra vonatkozó szórzókat a fizetések kiszámításakor.

A kormány ugyanakkor a konvergenciaprogram szerint abban reménykedik, hogy középtávon javítani tudja a foglalkoztatottsági mutatókat, főként az alkalmazottak számát illetően, számításaik szerint a foglalkoztatottság évi 0,3 százalékkal fog bővülni, az alkalmazottak száma pedig 0,7 százalékkal.

Eközben a munkanélküliségi ráta a mostani 7,3 százalékról 2017-ig 6,7 százalékra csökkenne. Az infláció további visszaszorítása is tervben van, 2017-re 2,5 százalékot vetít előre a kormány, addig az éves átlag 2,7 százalék lehet. Az árfolyamban szerény ingadozásokra számítanak csak, s az is inkább a dezinfláció folyamatát fogja támogatni.

Változások a tb-körül

A Brüsszelbe beterjesztett dokumentumból ugyanakkor arra is fény derül, hogy a kormány a 2014–2017-es időszakban ki kívánja terjeszteni a társadalombiztosítási hozzájárulás-fizetési kötelezettséget a magánszemélyek által megszerzett valamennyi jövedelemre. Az intézkedés a költségvetési konszolidációról szóló fejezetben szerepel.

A programban ugyanakkor olvashatunk arról is, hogy a kormány csökkenteni kívánja az adóterheket az üzleti szféra támogatása érdekében, a fő pillére ennek az intézkedésnek a munkáltatók által befizetett tb csökkentése. Erre a Ponta-kabinet szerint az év második felétől kerülhet sor, azonban addig még el kell készíteniük egy megvalósíthatósági tanulmányt, s a vizsgálat eredményeiről egyeztetniük kell az ország nemzetközi hitelezőivel, vagyis a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság, valamint a Világbank képviselőivel.

Victor Ponta azonban derűlátó, az egyik hírcsatornának nyilatkozva ugyanis kedden arról beszélt, hogy az idén januártól kivetett úgynevezett „oszlopadó” az IMF-fel közösen megállapítottnál jóval több bevételt generált, így szerinte ez lehet a tb-csökkentés mellett szóló egyik legnyomósabb érv. Mint arról beszámoltunk, az intézkedés 2,6 milliós mínuszt jelentene a költségvetésnek, a nemzetközi hitelezők szerint ezért csak akkor lehet meglépni, ha a kormány megtalálja azokat a forrásokat, amelyből pótolni lehet a kiesést.

Alacsonyabb lehet idén az infláció
A Román Nemzeti Bank (BNR) 0,2 százalékkal 3,3 százalékra csökkentette az idei éves inflációs előrejelzését, ugyanakkor 0,1 százalékponttal emelte a jövő évi várakozását. A jegybank korábbi közlése szerint 3,5 százalékos idei éves inflációra számítottak, ezt most 3,3 százalékra mérsékelték. 2015-re korábban 3,2 százalékos éves fogyasztói árnövekedési előrejelzést vetítettek előre, ezt most 3,3 százalékra növelték. 
A román központi bank kedden fogadta el a negyedéves inflációs jelentését. Az erről szóló közleményből kiderül, hogy a jegybank nem változtatott az idei inflációs célsávon, amelyet továbbra is 1,5-3,5 százalékos határok között jelölt meg. A jegybank megállapította, hogy márciusban folytatódott Romániában az infláció mérséklődése, így az éves inflációs ráta az év harmadik hónapjában 1,04 százalékra csökkent a tavalyi év végén jegyzett 1,55 százalékról.
A jelentés megállapítja, hogy a román gazdaság javulását továbbra is az export és az ipar ösztönzi, de fokozatosan a belföldi fogyasztás is erősödik. Kockázati tényezőként elsősorban az ukrán válságot említi, amely rövid- és középtávon kihatással lehet a befektetőknek a térségbeli országok iránti bizalmára.