2009. augusztus 26., 08:412009. augusztus 26., 08:41
A közalkalmazottak egységes bérezését célzó törvénytervezet lehetővé teszi, hogy a legalacsonyabb fizetések 2015-ig gyorsított ütemben nőjenek, a legmagasabb bérek pedig mindaddig a jelenlegi szintjükön maradnak, amíg valamelyest nem csökken a hatalmas eltérés ezek között – jelentette be tegnap Emil Boc miniszterelnök, aki több kormánytaggal egyetemben a jogszabálytervezetről tárgyalt a szakszervezetek és munkáltató szövetségek képviselőivel.
A kormányfő kiemelte, az általa vezetett kabinet célja, hogy a törvény 2015-re tervezett hatályba lépésére a legkisebb és legnagyobb közalkalmazotti fizetés között a jelenlegi 1 a 29-hez arány helyett 1 a 15-höz lesz a különbség. Boc ugyanakkor azt is leszögezte, hogy az új törvény alkalmazása nyomán egyetlen jelenlegi bruttó bér sem fog csökkenni.
Az egységes bérezési törvény valamennyi közpénzből fizetett alkalmazottra vonatkozik majd. Az előzetes bejelentések szerint a célkitűzés megvalósításához elengedhetetlen béremelések kapcsán figyelembe veszik majd a makrogazdasági és szociális mutatók alakulását, az alapfizetés pedig a fő összetevője lesz a bérből származó jövedelemnek.
| “Az egységes bérezési törvényre szükség van, tehát az elvvel egyetért az RMDSZ. A közigazgatásban igencsak magasak a bérköltségek – persze ez nem azt jelenti, hogy mindenki csillagászati összegeket keres -, ezért szükség van egy, az érintettekkel közösen elfogadott egységes bérezési rendszerre. Ez sokkal járhatóbb útja a költségcsökkentésnek, mint a nyakló nélküli – hol az egészségügyet, hol a tanügyet, hol más ágazatot érintő - elbocsátások, amelyekkel a kormány néhány hónapja rémisztgeti a közvéleményt” – fejtette ki a Krónikának az egységes bérezési törvény kapcsán Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, az RMDSZ válságkezelő csomagjának egyik kidolgozója. Ha a törvénytervezet elvileg többé-kevésbé rendben is van, a bérek egymáshoz való viszonyával viszont már nem ért egyet Winkler, igaz, ezt már magánvéleményként jelentette ki, mert – mint részletezte - ebben a kérdésben eltérőek az álláspontok az RMDSZ-en belül is. “Nem lehet abból kiindulni, hogy az államelnök fizetése a legmagasabb, aztán a miniszterelnöké, és így tovább lefele. Nem feltétlenül nekik jár magasabb bérezés, hiszen vannak olyan intézmények, amelyeket nem lehet ezen az alapon az egységes bértáblába besorolni. Például a banki vagy az energetikai felügyeletek, amelyek fontos közfeladatokat látnak el és olyan magánvállalatokat kell felügyelniük, ahol jóval magasabbak a fizetések akár az államelnökénél is – nos, itt az egységes bértábla biztosan nem fog működni” – fejtette ki Winkler. Véleménye szerint az egységes bérezés nem lehet mechanikus, a társadalmi szükségleteket, igényeket is figyelembe kell venni. “Ha egy húsz éves szolgálati idővel és minden minősítő vizsgával rendelkező tanár 2800 lejt keres, azért még a kezdő tanári fizetésnek nem kell 500 lej lennie. Félreértés ne essék, nem az egyenlősdi híve vagyok, de azt is látni kell, hogy lassan az oktatásban csak szakképzetlenek maradnak, hiszen ennyi pénzért nem vállalnak munkát a frissen végzett pedagógusok” – mondta Winkler. Szerinte ezért is hiba, hogy az egységes bérezési törvényt is felelősségvállalással kívánja elfogadtatni a kormány, hiszen a parlamenti vitát nem lehet ilyen összetett és fontos kérdésekben megkerülni. Kovács Csaba |
Ebbe az összegbe ugyanis a jelenlegi gyakorlattól eltérően beleveszik majd az általános érvényű pluszjuttatásokat is. A pénzügyi tárca elemzése nyomán az egységes bérezésről szóló jogszabályban legtöbb 25 százalékkal csökkentették azon szorzókat, amelyek nyomán a beosztás és a letöltött szolgálati idő függvényében növekszik a közalkalmazottak bére. Másfél hónappal ezelőtt a kormány már mintegy 40 százalékos korrekciót hajtott végre ezen a téren.
A közalkalmazottak egységes bérezésének egyik alappillérét a jelenleg véglegesítés alatt álló törvénytervezet értelmében a mindenkori minimálbér képezi. Éppen ezért az alacsony bérek növekedése csakis akkor érhető el, ha nő a jelenleg 600 lejes szinten álló bruttó minimálbér. A kormány által tegnap a szakszervezetek és munkáltatók képviselőinek bemutatott dokumentum arra mutat rá, hogy a felek által már tavaly megkötött megállapodásnak megfelelően 2015-re a minimálbér eléri az országos átlagbér értékének 50 százalékát.
A Boc-kabinet azt tervezi, hogy jövőre már 705 lejre nő az állam által garantált minimálbér, ami a következő időszakban is a korábban megszokott ütemnél gyorsabb fog növekedni. Így a minimálbér 2011-ben 764 lej, 2012-ben 845 lej, míg 2013-ban 934 lej lesz, míg 2014-re eléri majd az 1016 lejt. A 2015-ös határidőre pedig 1100 lejre fog rúgni. A legnagyobb növekedés tehát 2012-ben és 2013-ban várható, amikor az előző évhez viszonyítva 10,7, illetve 10,5 százalékkal bővül majd a minimálbér összege.
Mint ismeretes, tavaly ősszel a kormány, a szakszervezetek, valamint a munkáltatói szövetségek képviselői egy olyan egyezményt írtak alá, amelynek értelmében 2014-re a minimálbér eléri majd az országos átlagbér 50 százalékát. A folyamat során a minimálbér 2010-ben az átlagbér 37 százalékára rúg majd. Az arány 2011-re eléri a 40 százalékot, 2012-re a 44 százalékot, 2013-ra a 47 százalékot, míg 2015-ben az 50 százalékot teszi majd ki.
| 2015-re, amikor is érvénybe lép majd a közalkalmazottak egységes bérezési törvénye a közszférában a jelenleginél 326 ezerrel kevesebb poszt lesz – jelentette be tegnap Gheorghe Pogea pénzügyminiszter. Mint hangsúlyozta, ahhoz hogy meg lehessen valósítani a tervezett béremeléseket, szükséges a közszféra reformja is. A kormány tervezete szerint az elbocsátásokra szakaszokban kerül sor: 2011-ben már csupán 1,244 millió, 2012-ben 1,207 millió, 2013-ban 1,170 millió, 2014-ben 1,135 millió, míg 2015-ben, a törvény hatályba lépésekor 1,068 millió közalkalmazott lesz. A pénzügyminisztérium közlése szerint jövő évben 150 ezer közalkalmazotti állás szűnik meg. Gheorghe Pogea tegnapi sajtónyilatkozatában arra is kitért, hogy jelen pillanatban a közpénzből fizetett alkalmazottak 29,5 százaléka a tanügyben dolgozik, 9,8 százalék közhivatalnok, 9,5 százalék csendőr, 1,3 százalék a jogi rendszer dolgozója, 28,4 százalék pedig szerződéssel dolgozik. |
A kormány által kidolgozott törvénytervezet azonban sem a szakszervezetek, sem a munkáltatói szövetségek tetszését nem nyerte el. Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés vezetője tegnap leszögezte: nem tudnak egyetérteni a tervezett bérrácsban szereplő szorzókkal. Mint hangsúlyozta, nagyon bízik abban, hogy hamarosan sikerül meggyőzniük a kormány képviselőit, hogy nem reális az, hogy már szeptember másodikán felelősséget kívánnak vállalni a törvénytervezetért a parlament előtt, ugyanis még sok mindent át kell a tárgyalniuk az érintett feleknek.
Hossu szerint az egyik legfontosabb célkitűzés az kell hogy legyen, hogy egy teljesen átlátható törvény szülessen, amelynek érvénybe lépését követően a közalkalmazottak között nem lesznek külön privilégiumoknak örvendő osztályok, hanem a törvény mindenkire egyformán vonatkozik majd.
Eközben a munkáltatók úgy ítélik meg, hogy az egységes bérezési törvény megfelelő, azonban azzal nem tudnak egyetérteni – hangsúlyozták tegnap -, hogy gazdasági növekedés nélkül is emelkedjen a minimálbér. Szerintük ez inflációhoz, illetve a vállalkozások alaptőke-csökkenéséhez vezetne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
A kormány pénteken jóváhagyta, hogy Románia elfogadja az Európai Bizottság 1,312 millió lej értékű, összesen 1,1 millió adag oltóanyagból álló adományát a kiskérődzők pestise, valamint a juh- és kecskehimlő elleni védekezéshez.
Látogatottsági adatok