2009. október 28., 09:322009. október 28., 09:32
Az európai uniós lakosság 73 százaléka a hazájában jelen lévő széles körű problémaként tekint a szegénységre, 89 százalékuk pedig azonnali lépéseket vár kormányától a probléma kezelése érdekében – derül ki egy tegnap közzétett, átfogó uniós közvélemény-kutatásból.
A felmérést 2010, a szegénység elleni küzdelem európai éve beharangozásaként mutatták be Brüsszelben. A szociális ügyekért felelős biztos, Vladimír Spidla a jelentést ismertetve kiemelte, hogy a beérkezett válaszok tanúsága szerint „a legtöbben saját nemzeti kormányukat tartják elsődlegesen felelősnek, de a válaszadók háromnegyede az Uniótól is elvárja, hogy fontos szerepet vállaljon a kérdésben”.
A brüsszeli bizottság adatai szerint az Európai Unió lakosságának 16 százaléka, összesen közel 80 milliónyi lakos él a szegénységi küszöb alatt, és olyan súlyos problémákkal küzd, mint a foglalkoztatáshoz, oktatáshoz, fedélhez, szociális és pénzügyi szolgáltatásokhoz jutás akadályai.
A magyarok 34 százaléka úgy nyilatkozott, hogy háztartásuk nehezen jön ki a jövedelméből. Ennél csak a bolgárok (40 százalék) és a görögök (35) érzik szegényebbnek magukat, az uniós átlag 12 százalék.
Az uniós szinten megkérdezett 27 ezer válaszadó többsége a munkanélküliség magas arányával (52 százalék) és az elégtelen mértékű bérekkel (49 százalék) magyarázta a szegénység jelenségét, kiegészítve ezt a túl alacsony társadalombiztosítási juttatásokkal és nyugdíjjal (29 százalékkal), valamint a tisztességes lakhatás túlzott mértékű költségeivel (26).
A válaszadók a hiányos iskolázottságot, képzést vagy hozzáértést (37 százalék), továbbá az „öröklött” szegénységet (25) és a drog- és alkoholfüggőséget (23) tartják a szegénység mögött meghúzódó legfontosabb okoknak. A lakosság több mint fele (56 százalék) gondolja úgy, hogy a szegénység legjobban a munkanélkülieket fenyegeti, 41 százalékuk szerint az idősek vannak kitéve a legnagyobb veszélynek, 31 százalékuk pedig az alacsony képzettségű, hiányos felkészültségű csoportokat említette.
Tíz európai lakosból majdnem kilenc (87 százalék) szerint a szegénység elveszi az emberektől annak a lehetőségét, hogy megfelelő lakáshoz jussanak, míg tízből nyolc válaszadó úgy érzi, a szegénység ténye korlátozza a felsőfokú oktatásban vagy felnőttkori továbbképzésben való részvétel esélyeit, a megkérdezettek 74 százaléka pedig úgy gondolja, hogy rontja a munkához jutás esélyeit.
Az európaiak többsége (60 százalék) szerint a szegénység korlátozza a megfelelő alapfokú oktatáshoz jutás esélyeit, míg 54 százalék szerint a baráti és ismeretségi hálózatok fenntartásának képességét is nehezíti. A brüsszeli közlemény emlékeztetett arra is, hogy tíz évvel ezelőtt az EU vezetői vállalták, hogy 2010-ig „döntő hatású” lépéseket tesznek a szegénység felszámolása érdekében.
„Ezzel szemben az európaiak jelentős része még ma is szegénységben él, és csak korlátozott módon tud az olyan alapvető szolgáltatásokhoz hozzájutni, mint amilyen például az egészségügyi ellátás” – szögezte le a bizottság, amely szerint a szegénység és a társadalmi kirekesztés nemcsak az egyének jólétét és azon képességét érinti, hogy részt vegyenek a társadalom életében, hanem káros hatást gyakorol a gazdasági fejlődésre is.
A jelentés eredményeit figyelembe véve „az EU hangsúlyozza a szegénység elleni küzdelemben a kollektív felelősség fontosságát, bevonva mind a köz-, mind a magánszféra döntéshozóit és a közvélemény szereplőit is a folyamatba”. A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve 2010-ben azt célozza, hogy a problémával nap nap után küszködők sérelmeinek adjon hangot – húzta alá Spidla biztos közleménye.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Látogatottsági adatok