2009. október 28., 09:322009. október 28., 09:32
Az európai uniós lakosság 73 százaléka a hazájában jelen lévő széles körű problémaként tekint a szegénységre, 89 százalékuk pedig azonnali lépéseket vár kormányától a probléma kezelése érdekében – derül ki egy tegnap közzétett, átfogó uniós közvélemény-kutatásból.
A felmérést 2010, a szegénység elleni küzdelem európai éve beharangozásaként mutatták be Brüsszelben. A szociális ügyekért felelős biztos, Vladimír Spidla a jelentést ismertetve kiemelte, hogy a beérkezett válaszok tanúsága szerint „a legtöbben saját nemzeti kormányukat tartják elsődlegesen felelősnek, de a válaszadók háromnegyede az Uniótól is elvárja, hogy fontos szerepet vállaljon a kérdésben”.
A brüsszeli bizottság adatai szerint az Európai Unió lakosságának 16 százaléka, összesen közel 80 milliónyi lakos él a szegénységi küszöb alatt, és olyan súlyos problémákkal küzd, mint a foglalkoztatáshoz, oktatáshoz, fedélhez, szociális és pénzügyi szolgáltatásokhoz jutás akadályai.
A magyarok 34 százaléka úgy nyilatkozott, hogy háztartásuk nehezen jön ki a jövedelméből. Ennél csak a bolgárok (40 százalék) és a görögök (35) érzik szegényebbnek magukat, az uniós átlag 12 százalék.
Az uniós szinten megkérdezett 27 ezer válaszadó többsége a munkanélküliség magas arányával (52 százalék) és az elégtelen mértékű bérekkel (49 százalék) magyarázta a szegénység jelenségét, kiegészítve ezt a túl alacsony társadalombiztosítási juttatásokkal és nyugdíjjal (29 százalékkal), valamint a tisztességes lakhatás túlzott mértékű költségeivel (26).
A válaszadók a hiányos iskolázottságot, képzést vagy hozzáértést (37 százalék), továbbá az „öröklött” szegénységet (25) és a drog- és alkoholfüggőséget (23) tartják a szegénység mögött meghúzódó legfontosabb okoknak. A lakosság több mint fele (56 százalék) gondolja úgy, hogy a szegénység legjobban a munkanélkülieket fenyegeti, 41 százalékuk szerint az idősek vannak kitéve a legnagyobb veszélynek, 31 százalékuk pedig az alacsony képzettségű, hiányos felkészültségű csoportokat említette.
Tíz európai lakosból majdnem kilenc (87 százalék) szerint a szegénység elveszi az emberektől annak a lehetőségét, hogy megfelelő lakáshoz jussanak, míg tízből nyolc válaszadó úgy érzi, a szegénység ténye korlátozza a felsőfokú oktatásban vagy felnőttkori továbbképzésben való részvétel esélyeit, a megkérdezettek 74 százaléka pedig úgy gondolja, hogy rontja a munkához jutás esélyeit.
Az európaiak többsége (60 százalék) szerint a szegénység korlátozza a megfelelő alapfokú oktatáshoz jutás esélyeit, míg 54 százalék szerint a baráti és ismeretségi hálózatok fenntartásának képességét is nehezíti. A brüsszeli közlemény emlékeztetett arra is, hogy tíz évvel ezelőtt az EU vezetői vállalták, hogy 2010-ig „döntő hatású” lépéseket tesznek a szegénység felszámolása érdekében.
„Ezzel szemben az európaiak jelentős része még ma is szegénységben él, és csak korlátozott módon tud az olyan alapvető szolgáltatásokhoz hozzájutni, mint amilyen például az egészségügyi ellátás” – szögezte le a bizottság, amely szerint a szegénység és a társadalmi kirekesztés nemcsak az egyének jólétét és azon képességét érinti, hogy részt vegyenek a társadalom életében, hanem káros hatást gyakorol a gazdasági fejlődésre is.
A jelentés eredményeit figyelembe véve „az EU hangsúlyozza a szegénység elleni küzdelemben a kollektív felelősség fontosságát, bevonva mind a köz-, mind a magánszféra döntéshozóit és a közvélemény szereplőit is a folyamatba”. A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve 2010-ben azt célozza, hogy a problémával nap nap után küszködők sérelmeinek adjon hangot – húzta alá Spidla biztos közleménye.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok