2010 a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem éve lesz

Az európai uniós lakosság 73 százaléka a hazájában jelen lévő széles körű problémaként tekint a szegénységre, 89 százalékuk pedig azonnali lépéseket vár kormányától a probléma kezelése érdekében – derül ki egy tegnap közzétett, átfogó uniós közvélemény-kutatásból.

A felmérést 2010, a szegénység elleni küzdelem európai éve beharangozásaként mutatták be Brüsszelben. A szociális ügyekért felelős biztos, Vladimír Spidla a jelentést ismertetve kiemelte, hogy a beérkezett válaszok tanúsága szerint „a legtöbben saját nemzeti kormányukat tartják elsődlegesen felelősnek, de a válaszadók háromnegyede az Uniótól is elvárja, hogy fontos szerepet vállaljon a kérdésben”.

Milliók a szegénységi küszöb alatt

A brüsszeli bizottság adatai szerint az Európai Unió lakosságának 16 százaléka, összesen közel 80 milliónyi lakos él a szegénységi küszöb alatt, és olyan súlyos problémákkal küzd, mint a foglalkoztatáshoz, oktatáshoz, fedélhez, szociális és pénzügyi szolgáltatásokhoz jutás akadályai.

A magyarok 34 százaléka úgy nyilatkozott, hogy háztartásuk nehezen jön ki a jövedelméből. Ennél csak a bolgárok (40 százalék) és a görögök (35) érzik szegényebbnek magukat, az uniós átlag 12 százalék.

Az uniós szinten megkérdezett 27 ezer válaszadó többsége a munkanélküliség magas arányával (52 százalék) és az elégtelen mértékű bérekkel (49 százalék) magyarázta a szegénység jelenségét, kiegészítve ezt a túl alacsony társadalombiztosítási juttatásokkal és nyugdíjjal (29 százalékkal), valamint a tisztességes lakhatás túlzott mértékű költségeivel (26).

A válaszadók a hiányos iskolázottságot, képzést vagy hozzáértést (37 százalék), továbbá az „öröklött” szegénységet (25) és a drog- és alkoholfüggőséget (23) tartják a szegénység mögött meghúzódó legfontosabb okoknak. A lakosság több mint fele (56 százalék) gondolja úgy, hogy a szegénység legjobban a munkanélkülieket fenyegeti, 41 százalékuk szerint az idősek vannak kitéve a legnagyobb veszélynek, 31 százalékuk pedig az alacsony képzettségű, hiányos felkészültségű csoportokat említette.

Lehetőségek nélkül

Tíz európai lakosból majdnem kilenc (87 százalék) szerint a szegénység elveszi az emberektől annak a lehetőségét, hogy megfelelő lakáshoz jussanak, míg tízből nyolc válaszadó úgy érzi, a szegénység ténye korlátozza a felsőfokú oktatásban vagy felnőttkori továbbképzésben való részvétel esélyeit, a megkérdezettek 74 százaléka pedig úgy gondolja, hogy rontja a munkához jutás esélyeit.

Az európaiak többsége (60 százalék) szerint a szegénység korlátozza a megfelelő alapfokú oktatáshoz jutás esélyeit, míg 54 százalék szerint a baráti és ismeretségi hálózatok fenntartásának képességét is nehezíti. A brüsszeli közlemény emlékeztetett arra is, hogy tíz évvel ezelőtt az EU vezetői vállalták, hogy 2010-ig „döntő hatású” lépéseket tesznek a szegénység felszámolása érdekében.

„Ezzel szemben az európaiak jelentős része még ma is szegénységben él, és csak korlátozott módon tud az olyan alapvető szolgáltatásokhoz hozzájutni, mint amilyen például az egészségügyi ellátás” – szögezte le a bizottság, amely szerint a szegénység és a társadalmi kirekesztés nemcsak az egyének jólétét és azon képességét érinti, hogy részt vegyenek a társadalom életében, hanem káros hatást gyakorol a gazdasági fejlődésre is.

A jelentés eredményeit figyelembe véve „az EU hangsúlyozza a szegénység elleni küzdelemben a kollektív felelősség fontosságát, bevonva mind a köz-, mind a magánszféra döntéshozóit és a közvélemény szereplőit is a folyamatba”. A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve 2010-ben azt célozza, hogy a problémával nap nap után küszködők sérelmeinek adjon hangot – húzta alá Spidla biztos közleménye.