2009. október 28., 09:322009. október 28., 09:32
Az európai uniós lakosság 73 százaléka a hazájában jelen lévő széles körű problémaként tekint a szegénységre, 89 százalékuk pedig azonnali lépéseket vár kormányától a probléma kezelése érdekében – derül ki egy tegnap közzétett, átfogó uniós közvélemény-kutatásból.
A felmérést 2010, a szegénység elleni küzdelem európai éve beharangozásaként mutatták be Brüsszelben. A szociális ügyekért felelős biztos, Vladimír Spidla a jelentést ismertetve kiemelte, hogy a beérkezett válaszok tanúsága szerint „a legtöbben saját nemzeti kormányukat tartják elsődlegesen felelősnek, de a válaszadók háromnegyede az Uniótól is elvárja, hogy fontos szerepet vállaljon a kérdésben”.
A brüsszeli bizottság adatai szerint az Európai Unió lakosságának 16 százaléka, összesen közel 80 milliónyi lakos él a szegénységi küszöb alatt, és olyan súlyos problémákkal küzd, mint a foglalkoztatáshoz, oktatáshoz, fedélhez, szociális és pénzügyi szolgáltatásokhoz jutás akadályai.
A magyarok 34 százaléka úgy nyilatkozott, hogy háztartásuk nehezen jön ki a jövedelméből. Ennél csak a bolgárok (40 százalék) és a görögök (35) érzik szegényebbnek magukat, az uniós átlag 12 százalék.
Az uniós szinten megkérdezett 27 ezer válaszadó többsége a munkanélküliség magas arányával (52 százalék) és az elégtelen mértékű bérekkel (49 százalék) magyarázta a szegénység jelenségét, kiegészítve ezt a túl alacsony társadalombiztosítási juttatásokkal és nyugdíjjal (29 százalékkal), valamint a tisztességes lakhatás túlzott mértékű költségeivel (26).
A válaszadók a hiányos iskolázottságot, képzést vagy hozzáértést (37 százalék), továbbá az „öröklött” szegénységet (25) és a drog- és alkoholfüggőséget (23) tartják a szegénység mögött meghúzódó legfontosabb okoknak. A lakosság több mint fele (56 százalék) gondolja úgy, hogy a szegénység legjobban a munkanélkülieket fenyegeti, 41 százalékuk szerint az idősek vannak kitéve a legnagyobb veszélynek, 31 százalékuk pedig az alacsony képzettségű, hiányos felkészültségű csoportokat említette.
Tíz európai lakosból majdnem kilenc (87 százalék) szerint a szegénység elveszi az emberektől annak a lehetőségét, hogy megfelelő lakáshoz jussanak, míg tízből nyolc válaszadó úgy érzi, a szegénység ténye korlátozza a felsőfokú oktatásban vagy felnőttkori továbbképzésben való részvétel esélyeit, a megkérdezettek 74 százaléka pedig úgy gondolja, hogy rontja a munkához jutás esélyeit.
Az európaiak többsége (60 százalék) szerint a szegénység korlátozza a megfelelő alapfokú oktatáshoz jutás esélyeit, míg 54 százalék szerint a baráti és ismeretségi hálózatok fenntartásának képességét is nehezíti. A brüsszeli közlemény emlékeztetett arra is, hogy tíz évvel ezelőtt az EU vezetői vállalták, hogy 2010-ig „döntő hatású” lépéseket tesznek a szegénység felszámolása érdekében.
„Ezzel szemben az európaiak jelentős része még ma is szegénységben él, és csak korlátozott módon tud az olyan alapvető szolgáltatásokhoz hozzájutni, mint amilyen például az egészségügyi ellátás” – szögezte le a bizottság, amely szerint a szegénység és a társadalmi kirekesztés nemcsak az egyének jólétét és azon képességét érinti, hogy részt vegyenek a társadalom életében, hanem káros hatást gyakorol a gazdasági fejlődésre is.
A jelentés eredményeit figyelembe véve „az EU hangsúlyozza a szegénység elleni küzdelemben a kollektív felelősség fontosságát, bevonva mind a köz-, mind a magánszféra döntéshozóit és a közvélemény szereplőit is a folyamatba”. A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve 2010-ben azt célozza, hogy a problémával nap nap után küszködők sérelmeinek adjon hangot – húzta alá Spidla biztos közleménye.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Látogatottsági adatok