
2010. január 08., 09:442010. január 08., 09:44
Intézményrendszerében megújult, a vezetés személyi összetételében átalakuló, a gazdasági válságból való közeli kilábalást remélő, de saját nemzetközi súlyával ma még elégedetlen Európai Unió vág neki a 2010-es esztendőnek.
Az MTI által közölt elemzés szerint az uniós döntéshozatali intézményrendszert átalakította a nagy nehezen tető alá hozott, tavaly december elsején hatályba lépett Lisszaboni Szerződés. De ha ennek célja a hatékonyság növelése volt, akkor látni kell, hogy az új intézményrendszer a kezdeti hónapokban – talán években – egyelőre inkább csak bonyolítja, nehezíti az olajozott működést. Időbe telik, míg beérik a gyümölcs, érvényre juthatnak az előnyök.
Ilyen előny lehet majd, hogy az Európai Tanács állandó elnöke – az első két és fél évben a belga Herman Van Rompuy – a félévente változó soros országelnökségekkel karöltve jobban biztosíthatja a tagállamok együttműködésének folyamatosságát, mint amikor pusztán a féléves rotációban cserélődő elnökségek vitték az ügyeket.
| Az osztrák Hypo Group Alpe Adria (HGAA) pénzintézet államosításához vezető események is jelzik, hogy milyen típusú eseménykockázatok gyakorolhatnak hatást 2010-ben a piaci bizalomra a közép-kelet-európai térségben – áll a Fitch Ratings legutóbbi kiadott elemzésében. A legnagyobb európai hitelminősítő véleménye szerint idén valószínűleg „számos piaci szereplő újragondolja, hogy milyen stratégiai ésszerűség szól közép-kelet-európai tevékenysége mellett”.A nagybefektetők várhatóan fenntartják térségbeli működésüket, esetleg valamelyest kiigazítják portfoliójukat. A kisebb hálózatokat üzemeltető befektetők azonban megfontolás tárgyává tehetik tevékenységüket, tekintettel a gazdasági kihívásokra és a növekedési dinamika várható korlátaira, áll a Fitch elemzésében. A hitelminősítő szerint a térségben működő nagy nemzetközi pénzintézetek, mint például a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), valamint az EU, a nyugat-európai kormányok és jegybankok jelentős forrásokkal és nyilvános kötelezettségvállalásokkal segítették a közép-kelet-európai országcsoportot. Ennek révén a „térséggel kapcsolatos kockázatérzet” fokozatosan enyhült a 2008 végi, 2009 eleji csúcsról. A Fitch Ratings azonban a szerdai elemzésben visszautal arra a múlt havi helyzetértékelésére, amely szerint jelentős strukturális gondok támasztanak kihívást a térségi bankrendszerekkel szemben, és e problémák még jelen lesznek egy ideig. |
Egyelőre csak az elnök és az elnökség közötti – ma még tisztázatlan – munkamegosztás kidolgozása lehet napirenden. A most hivatalba lépett spanyol országelnökség kulcsszerepet kíván betölteni a mandátuma alatt esedékes EU–USA, EU–Latin-Amerika, EU–mediterrán csúcstalálkozón, míg az EU-csúcstalálkozók levezénylését jórészt Van Rompuyre hagyja.
Hasonló előny lehet majd, ha a több ezer fős uniós külügyi apparátussal megerősítendő kül- és biztonságpolitikai főképviselő képes lesz „Európa arcaként” megjelenni a nemzetközi porondon.
Ez az arc a külpolitikában egyelőre ismeretlen Catherine Ashton brit bárónőé. Az ő feladata lesz az Európai Külügyi Szolgálat megszervezése, ami tavasszal indul teljes gőzzel.
A harmadik előnyt az jelentheti, hogy kibővült azon kérdések köre, amelyekben az Európai Parlamentet együttdöntési jog illeti meg. Ahhoz, hogy ez árnyaltabb jogszabályalkotáshoz vezessen, előbb „be kell gyakoroltatni” a tagállami kormányokat képviselő Tanács és a parlament közötti egyeztetési eljárásokat, ott is, ahol ilyenre eddig nem volt szükség. A jövőbe mutató szisztéma kialakítása tehát a működés megkönnyítése helyett egyelőre annak átmeneti nehezítésével jár.
Az idei esztendő fő kérdése az lesz, hogy stabilizálódik-e a gazdasági helyzet, megindul-e a kilábalás, meg lehet-e válni fokozatosan azoktól a rendkívüli ösztönző csomagoktól, amelyeket a recesszió szükségessé tett ugyan, de amelyek a vitalitását visszanyerő gazdaság számára már az állami eladósodás túl nagy ballasztját jelentik. A válságintézkedésektől való búcsú menetrendjének megalkotása minden jel szerint ennek az évnek a nagy feladata lesz. Ez sokkal kézzelfoghatóbb gazdaságpolitikai tevékenység, mint a hosszú távú stratégiaalkotás, amely azonban szintén 2010 kipipálandó teendői közé tartozik.
A Lisszaboni Szerződés mellett sokszor emlegették eddig a Lisszaboni Stratégiát is, amely azonban nem a jövő, hanem a múlt: az érvénye idén jár le, és arról szólt, hogy a „tudás alapú gazdaság” előnyeivel élve versenyképessé kell tenni Európát a globális gazdasági küzdelemben, és egyúttal szociális vívmányokat is fel kell mutatni. A Lisszaboni Stratégia célkitűzéseit – 70 százalékos foglalkoztatottság, 3 százalékos növekedés – nem sikerült elérni, főleg azért, mert e stratégia jórészt vágyálmok listája volt, kényszerítő erő nélkül. Az európai integráció még nem jutott el addig a mélységig, hogy az államok elfogadjanak brüsszeli kényszereket a foglalkoztatás-, oktatás-, illetve szociálpolitika terén.
A spanyolok az elnökségi prioritásaikról szóló közléseikben azt pedzegették, hogy a 2020-ig szóló új fejlesztési stratégiában az elvárásokhoz a teljesítés számonkérését is hozzá kellene kapcsolni valamilyen módon. Valószínű, hogy ez az esztendő arról a vitáról is szól majd, mennyiben lehet kötelezni, mulasztás esetén pedig szankcionálni a tagállamokat e területen. Februárban rendkívüli csúcstalálkozót szentelnek az új uniós stratégiának, amelynek mintegy ki kell nőnie a válságból való kilábalásból.
Mivel a válságnak a jelek szerint a legtartósabb eleme a magas munkanélküliség, a 2020-ig szóló stratégia fő kiindulópontja nem lehet más, mint a munkahelyteremtés. A sikertelen Lisszaboni Stratégia helyére lépő új stratégiában minden bizonnyal nagyobb hangsúlyt kap majd a kutatás és fejlesztés fontosságának kiemelése, az ipar igényeit jobban szolgáló képzés szorgalmazása, valamint a „zöldebb gazdaság” igénye. Emellett erős a nyomás a „társadalmi befogadás” eszközeinek bővítésére, arra, hogy ne hagyják leszakadni az érvényesülési versenyben elmaradókat sem. Ezek a teendők mind olyan területeket érintenek, ahol nem lesz könnyű „ráncba szedni” a tagállamok kormányait.
Mind 2020-on, mind az Unión túlmutat a klímavédelem problémája. A tavaly decemberi koppenhágai világértekezleten nem sikerült áttörést elérni a kötelezettségvállalásokat illetően, így 2010-ben az EU előtt álló egyik legkeményebb kihívás lesz partnereket találni a légkör felmelegedését lefékező anyagi áldozatvállaláshoz. A koppenhágai kudarc azt mutatja, hogy az EU-nak ma még nincs elég tekintélye a világban, és Brüsszel ebben az évben sokat akar tenni e tekintély növelése érdekében.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?