Ne higgy, ha látod is!

2025. június 14., 08:182025. június 14., 08:18

2025. június 14., 08:252025. június 14., 08:25

Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ismerősei, barátai által megosztott képekkel, idézetekkel vagy videókkal. A baj csak, hogy amit látunk, az nem mindig a valóság – a mesterséges intelligencia szüleménye lehet.

Ha elkapja az embert a gépszíj, nem tud leállni – végeláthatatlanul görgetni kezdi az ujjaival az újabb és újabb bejegyzéseket. Éppen ezért mindig rendkívüli módon magamra parancsolok, hogy csupán kapcsolattartás végett vagy a munkám miatt használjam a felületeket. Persze nem mindig sikerül.

A minap például egy érdekes videó jött szembe velem. S mivel a világ számos országában nagy nézettségnek örvendő tévéshow egyik részlete volt látható, hát én is rákattintottam. Lássuk, mi történt – gondoltam magamban.

A színpadon egy viszonylag elnyűtt ruhákba öltözött férfi megrázó történetet mesélt az életéből, majd megkérte a zsűrit, hallgassák meg az éneket, amelyet előad. Gyönyörű hang, találó szöveg, kifogástalan előadásmód, érzelgősség – mondanom sem kell, hogy

még véget sem ért a dal, nemcsak a hallgatóság könnyezett, hanem a zsűritagok is elpityeredtek.

Ejha, hogyan lehet, hogy a megrázó élettörténetéhez ilyen találó zeneszámot tudott választani? Tényleg létezik ilyen dal? – gondolkodtam el hirtelen. S a következő pillanatokban már azon kaptam magam, hogy a világháló keresőmotorjába tápláltam az adatokat.

Hamar rá is találtam a turpisságra. Az egészből szinte semmi sem igaz, mert nagyjából mindent a mesterséges intelligencia állított össze. Az alkotta meg a személyt, a hitelesnek tűnő, megrázó, de mégis kitalált történetet, valamint az szerezte a szöveget és a dallamot is.

Ezt nem hiszem el – mondtam magamban, s még egyszer megnéztem a néhány perces videót.

Majd ráakadtam egy amerikai youtuber (a szónak magyar megfelelője talán nem is létezik, esetleg a véleményvezér kifejezést lehetne használni) összeállítására, amely éppen az említett tévéshow különlegességét járta körül.

A véleményvezér nem tudott betelni a videóval, műsorában kétszer is megnézte és véleményezte a látottakat, hallottakat. „Teljesen reális történetet talált ki az MI, ahhoz pedig kiváló szöveget szerzett. Elképesztő, hogy milyen szép a ríme, a ritmusa a szövegnek, szebb, mint számos kortárs költő műve” – vélekedett a véleményvezér. „És hát a melódia, ilyen fülbemászó dallamot hogyan tud szerezni a mesterséges intelligencia? Jobb, mint amit hallunk manapság a modern együttesektől!” – kiáltott fel elámulva. „De ez még mind hagyján. Az érzelgő előadásmód, az empátia, a lényéből áradó melegség egyszerűen hihetetlen! Több szeretet van benne, mint számos emberben e világon” – áradozott a youtuber.

Nem tudtam neki ellentmondani: a történetre még most is emlékszem, a dallam még másnap is a fülemben csengett.

Állítólag az MI kijelentette, hogy olyan történetet talál ki és ad elő, amelyet a tévéshow zsűrije majd megkönnyez. Hát igaza lett.

Mi ebből a tanulság? Számomra az, hogy manapság már semmit sem kell elhinni. Hiszem, ha látom – mondtuk régebb. Ma már ez sem igaz. Akkor sem kell hinnünk, ha látjuk. Egy-két fényképdarab, egy elejtett szó, egy mozdulat vagy hang – és a mesterséges intelligencia olyan videót tud rólunk készíteni, amelyben olyan helyekre „visz el”, ahol soha nem jártunk, s azt is elmondjuk, amit soha nem is gondoltunk.

Vélemény