Hegyek és doktorok – barangolás a német televíziós sorozat tiroli helyszínein

Rendhagyó forgatási helyszínek

Kihasználva a falu és környéke természet adta kies fekvését, itt forgatták a nálunk is ismert tv-filmsorozatot A hegyi doktort, s forgatják mai napig A hegyi doktor újra rendel címűt. Tanítani lehetne, hogy ennek a több évtizede futó mozinak a közönséggel való kapcsolatát hogyan alakították ki. Jómagam annak idején az itáliai Gubbio és Spoleto városának meglátogatásakor szembesültem azzal, hogyan lehet filmsorozatra alapozva városlátogatókat vonzani. Ott jelesül a Don Matteo cíművel. Itt, négy helyszínt – Ellmaut, Goingot, Scheffaut, Söllt – vonták be a látogatandó forgatási helyek körébe. Magyar pincértől tudtuk meg, hogy sok hazánkfia is elzarándokol ide, hogy feljusson a Bergdoktor ellmaui rendelőjeként szolgáló hegyi házba. A Hinterschnabl család tulajdonában lévő lakot 1694-ben említik először. A ház üresen állt, amikor szemet vetettek rá a filmesek, de a család a mai napig a környéken gazdálkodik.

Az udvaron Hans Sigl, a Gruber hegyi doktort megszemélyesítő színész papírmasé figurája fogadja vendégeit. A helyszín, – ha nincs éppen forgatás – bejárható. A doktor asztala, az ultrahangos készülék, minden a helyén van. A színész egy YouTube videóban néhány forgatási kulisszatitkot is elárul: hányszor kellett a rendelő ajtaját nyitni-csukni, megszokni azt, hogy közben nem beszélhet, mert elrontja a felvételt. Vagy, hogy hányszor verte be a fejét, mivel rendelőjének belső ajtótokja igen alacsony. A forgalmat nézve a négy eurós belépti díj, s a szuvenírt vásárlók kígyózó sora igencsak szép bevételt jelenthet.

Ellátogattunk más forgatási helyszínre is. Going falucska első írásos említése 1160-ból való. Kicsiny főterén található a Wilden Kaiser fogadó, melynek külső frontját használták fel a filmben. A belső jeleneteket egy ellmaui házban vették fel. A terecskén magasodik a sokszor látott, sárgára festett Szent Kereszt templom, melyet temető vesz körbe. Egészen sajátos kereszt fejfákkal találkoztam itt, ezek „vasfák” voltak, némelyik egészen különlegesen cizellálva. A gótikus templomot sajnos az 1723-24-es években barokkosították. Az 1500-ból származó gótikus Madonnáját is „átszabták”. A pirospozsgás arcú parasztleány archoz nemigen illik az aranypalást, s a kezében tartott Kisded is aranykoronát kapott. A szobor alatti üvegszekrénykében a „Prágai Gyermek” található. Ennek történetét nem ismertem, most tudtam meg, hogy a picinke szobor a viágmindenség gyermeki Urát ábrázolja, koronával a fején és királyi palástban. Baljában a földgömböt jelképező aranyalmát tartja, gyűrűs jobb kezével pedig főpapként áldást oszt. A Magyar Katolikus Lexikon szerint az öltöztethető szobrocska „az osztrák-cseh barokk újjászületés egyik legjellegzetesebb kultikus szimbóluma.” (Mária Terézia is varrt a gyermeknek csöppnyi palástot.) A téren két modernkori alkotás is látható: egy kőkút, melyet odaillőnek el lehet fogadni. A réztetővel fedett kisszínpad azonban szerintem rontja a hangulatos falusi képet.

Kukás asszony

Scheffau felé haladva, ahol a Hintersteinersee-t szerettük volna megnézni, ami szintén „szereplője” a filmsorozatnak, tankolnunk kellett. S míg a kocsiban várakoztam két meglepő dolgot figyelhettem meg. Az egyik: egy kukásautó kanyarodott be, s meglepődve láthattam, hogy az egyik kukásember nő. Még sose találkoztam nőnemű kukással. De ilyen stílusossal sem, mivel a hölgy haja pontosan olyan színűre volt festve, mint a munkanadrágja és a kukásautó. A másik: egy fekete, parkoló kisbuszból egymás után szálltak ki különböző korú csadoros nők. A meglepő az öltözékük színe volt. Volt, aki drappban, volt ki feketében, láttam egy fehér-drapp összeállítást, s mind sportcipőt hordtak. Egyedül a tinédzser korú lány viselt farmert és trikót, de az ő fejét is kendő – barna – fedte.

Egy valódi orvosi rendelő

Úgy éreztük, a sölli forgatási helyszínt is fel kell keresnünk. Itt található ugyanis a hegyen Gruber doktor háza. A faluba el is jutottunk. Főtéri csodálatos házát le is fotóztuk. De be kell vallanom a másfél órás gyaloglás hegynek fel, égető napsütésben a déli órában akkor riasztónak tűnt. Így egy árnyas vendéglő teraszán, – ahol aznap csak italt szolgáltak fel – úgy döntöttünk a Gruber tanya ismerete elég nekünk a filmsorozatból. A falvakon kívül persze a hegység szép részei, kilátópontjai is megjelentek a filmben. A kanyargós hegyi utakon azt is láthattuk, hogy milyen komoly gazdálkodás folyik. A hegyi tanyák szinte mindegyikén szénabegyűjtés eszközeit láthattuk.

Tematikus vezetésekkel is körbe lehet járni a helyszíneket. Az interneten jól szervezett, sok információt lehet találni a filmsorozatról. Interjúk készültek a Gruber család tagjait játszó színészekkel, mondható: szárazon tartják a puskaport, nem ítélték halálra még ezt a mozit.

Az orvosi rendelő kialakítása minden igényt kielégített. A várószobát komolyan elkülönítették a recepciótól, ráadásul felirat figyelmeztetett: a recepcióba csak egyesével léphetnek be a páciensek. Ezzel biztosították, hogy a többi várakozó ne halljon olyan dolgokat, amik nem tartoznak rá. A fiatal, dinamikus orvos, – aki mint kiderült beszélgetésünkből nyaranta a Balatonon szörfözik – sajnos nem fogadta be egészségügyi kártyámat. Pedig büszkén vettem elő az Európára érvényes igazolásomat. Elutasításának okaként elmondta, hogy több, mint félévet kell várnia a pénzére, így azt javasolja, próbáljam otthon elintézni a számla alapján a behajtást. Az orvosi vizitdíj és a gyógyszerek kiváltása megcsappantotta pénztárcánkat. Bánatunkban beültünk egy pizzériába, most már mindegy alapon. A pincérünk magyar volt. Tankolásnál a benzinkutas, a Sparban az eladó magyar volt…, ki marad az erőteljes fiatalok közül Magyarországon?

Kufstein vára

Ellmautól nem messze fekszik Kufstein, gondoltuk felkeressük a magyar történelemben oly gyászos szerepet betöltő börtönt. Kufstein magyar rabjairól már oly sokat írtak, annyiszor idézték Kazinczy Ferenc Fogságom naplóját, hogy részletes beszámolóra nem vállalkozom. Inkább hangulatfestésre. Az Inn folyó partján, sziklán magasodó erőd rabjai közül két nőalak sorsa érint meg legjobban: Teleki Blankáé és Leövey Kláráé. Megrendítő a Császártorony vasrácsos ablakú kicsiny cellájába képzelni az intézményes nőnevelés alapítóinak mindennapjait.

Krúdy Gyulát, a magyar irodalomtörténet kiemelkedő egyéniségét is megihlette a Kufsteinben bebörtönözöttek sorsa. A nemzeti múlt krónikásaként több történelmi novellája jelent meg, köztük A kufsteini rab című.

S milyen időnk volt? Kissé megrettentett bennünket a szobánk előtti folyosón ülő magyar úriember, aki éppen ponyvát varrt az autójára. Mondván: akkora jégdarabok estek előzőleg, hogy nyomot hagytak a kocsiján. Minket sok napsütéssel örvendeztetett meg az ég. Szobánk üde, friss zöld hegyoldalra nézett, sokszor csak a csend lüktetését lehetett hallani. Megajándékozottnak éreztem magam. Elfogott a Rainer Maria Rilke versében megfogalmazott érzés: „Csak ámulj és fülelj, éld csöndedet… (Tandori Dezső fordítása).