A bűn városa, Gubbio

Csermák Judit

A Krisztus előtti IV. századi Itália térképére tekintve azt látjuk, hogy több ókori nép lakta a félszigetet. Az akkor még kis területű Római Köztársaság mellett jelentős szerepet játszottak az umberek, akik a mai Umbria területénél jóval nagyobbat mondhattak magukénak. Később Róma gyakorolta felettük a hatalmat és a nyelvük is kihalt. Az etruszkok szomszédaiként, azok kultúrája hatással volt rájuk, városaikat ugyanúgy hegyekre, dombokra építették, és fallal kerítve tették még védhetőbbé.

Don Matteo, azaz Terence Hill

E tájon található két város szolgált helyszínül a népszerű Don Matteo című olasz filmsorozat forgatásához. Az elsőtől a nyolcadik évadig Gubbio, míg a kilencedik évadtól Spoleto adott otthont a Terence Hill által megformált jószívű, kedves, csavaros eszű pap történeteinek, amelyekben többnyire a csendőrség előtt oldja meg a városokban történt bűnügyeket. A Don Matteo széria népszerűségét jelzi, hogy amíg az első három évad 16 részből, a kilencedik már 26 részből állt. Hírek szerint a tizedik évadot a jövő évben magyarul is vetítik. Az idén 76 éves, még mindig sármosnak mondható Terence Hill arca 2014-ben több plakátról mosolygott ránk, amelyen arra buzdították a lakosokat, hogy vegyenek részt a színész díszpolgárrá avatásán. A város ezzel hálálta meg a művésznek, hogy növelte a település népszerűségét, ismertségét. A szimpatikus pap alakjának megformálásával Terence Hill sem járt rosszul, hiszen a hosszú évtizedeken át Bud Spencerrel együtt forgatott filmjei alapján kialakult verekedős figuráját, a kedves, de mégis határozott Don Matteo alakjában értékállóbbá szelídítette.

Az idegenek fogadásában Gubbio városa korrekt, a műemlékek előtt egységes, igényes kivitelű tábla tartalmazza a legfontosabb tudnivalókat, a magasabb helyekre lifttel is fel lehet jutni. Az ókori és középkori emlékeket őrző település hegyre épült, pontosabban egy meredek hegy oldalába. Így nem véletlen, hogy a filmsorozat kerékpárral száguldó papja szinte mindig lefelé kerekezett, felfelé embert próbáló feladat lett volna. A házak elhelyezkedése teraszos, így messziről szinte az egész város áttekinthető. Minden épület kőből rakott, az ódon falak között sétálva, a paloták sorát, a zegzugos, kővel kirakott utcákat követve régi idők hangulata érinti meg az embert. A legtöbb ház oldalán a nagy kapuk mellett befalazott, kisebb kapuk látszanak. Ezek rendeltetéséről így ír Szerb Antal az Utas és holdvilág című regényében: „A halottak kapuja. Tudniillik Gubbióban ezeknek a középkori házaknak két kapuja van. Egy rendes kapu az élők számára és mellette egy másik, a keskenyebb, a halottaknak. Ezt a kaput csak akkor bontják ki, mikor a koporsót kiviszik a házból. Azután megint befalazzák, hogy a halott ne jöhessen vissza. Mert úgy tudják, hogy a halott csak ott jöhet vissza, ahol kiment. A kapu nincs is egy szinten az utcával, hanem mintegy egy méterrel magasabban, hogy ki tudják adni a koporsót az utcán állóknak.”

A város nevezetességei közül kiemelkedik a filmsorozatban gyakran feltűnő Palazzo dei Consoli, amely a 13. században épült, jellegzetes toronnyal. Múzeuma különleges kincseket őriz, többek között az iguviumi réztáblákat, amelyek az umber nép ősi írásos emlékei.

Szent Ubaldo, a névadó

A palota előtti hatalmas tér megépítése statikai bravúr volt. Mivel igen meredek tereppel kellett megküzdeni, nagy teret csak hatalmas árkádokkal alátámasztva lehetett kialakítani. A filmepizódok jellegzetes, visszatérő képe, amikor Don Matteo és Cecchini csendőr főtörzsőrmester a téren ülve sakkoznak. Októberi napsütésben, a tér padján pihenve mi is élvezhettük a város hangulatát. Még egy adalék a város atmoszférájához. Régi hagyomány, hogy aki a Bargello tér „bolondok szökőkútját” háromszor körbefutja, – mint ahogy Terence Hill tette – tiszteletbeli bolondnak minősül.

Feljebb helyezkedik el a város dómja, és a reneszánsz, 1470-ben épített, ma képtárat rejtő hercegi palota. Az utóbbi oszlopos udvarán Don Matteo többször sétált püspökével.

Senki sem lehet próféta a saját hazájában – tartja a mondás. Szent Ubaldo azonban szent lehetett a szülővárosában. Valószínűleg 1085-ben született, szerény, szelíd, de mégis határozott emberként tartották számon. A város püspökeként sokat tett Gubbióért a középkori városállamok közötti küzdelemben. 1160-ban adta át lelkét Teremtőjének, s még ugyanebben a században szentté avatták. Ereklyéjét a róla elnevezett – 908 méter magas Ingino-hegy csúcsa alatt épült – bazilika őrzi. Hosszú, kanyargó gyalogút vezet fel, igazi zarándokélmény megtenni, s az útközben fakadó források vizéből inni, az alant elterülő medence szépségében gyönyörködni. A kényelmesebbek autóval egy másik úton vagy a filmben is feltűnő drótkötélpályán juthatnak fel. A szent ma is népszerű: Gubbióban kevés család van, amelyikben ne lenne Ubaldo nevet viselő férfiú. Tapasztaltuk, sok fiatal választotta a hozzá vezető ösvényt edzése helyszínéül, s a bazilikába betérve lerótták tiszteletüket Szent Ubaldo, illetve a cerik előtt.

Minden év május 15-én – Szent Ubaldo tiszteletére – rendezik meg a ceri versenyfutást (gyertyafutást). Fantasztikus, fergeteges népünnep ez, amit beszámolók, filmfelvételek sora bizonyít. A Don Matteo sorozat egyik évadának epizódkezdő képsoraiban is feltűnt az ünneplő tömeg és a cerik. A három magas, több száz kilós famonstrumot, amelyeknek a tetején egy-egy szobor trónol, nevezetesen: Szent Ubaldo a kőművesek, Szent György a kereskedők és Remete Szent Antal apát a betegek és sok foglalkozás (többek között az egri kosárfonók) védőszentje, egy fa keretbe illesztik. Életerős emberekre van szükség a mozgatásukhoz, nagy kitüntetést jelent, ha valaki hordozóvá (ceraiolivá) válhat. A ceriket egész évben a bazilikában őrzik, csak az ünnepre „jönnek le” a hegyről. Három csapat más-más színű ruhába öltözve, embert váltva – hatalmas, ovációzó tömeg közepette az egész városon keresztül – hordozza a monstrumokat. A főtéren ilyenkor egy gombostűt sem lehet leejteni. Délután a püspök megáldja a „gyertyákat” és ez a jele a bazilikához való versenyfutás kezdetének. Nélkülük is elég megterhelő a szintkülönbséget megtenni, hát még velük! Szent Ubaldo bazilikájában a cerik a helyükre kerülnek, a tetejükről levett szobrokat énekelve, fáklyafényes menet viszi vissza a városba. A hagyomány valószínűleg pogány rítuson alapul, de keresztény szertartás jellege dokumentáltan Szent Ubaldóhoz kötődik.

Mindenképpen említésre méltó az a két templom, ahol a filmsorozathoz forgattak. Az egyik templomnak a külső megjelenését, a másiknak a nemesen egyszerű belső terét használták ki. A 12. századi Szent János templom – amelynek plébánosát alakította Terence Hill – széles bejárati lépcsősora ideális volt a le- és felvonulások jeleneteihez, s az előtte elterülő térről pompás látvány nyílik felfelé a Palazzo dei Consolire. A San Marziale templomot is a 12. században említik először a dokumentumok, de körbeépítették, előtte inkább csak egy széles utcarész, mint tér található. Egyszerű oltára felett függ az a kereszt, ami előtt Don Matteo oly sokszor imádkozott, kolostora pedig a plébánia helyszínéül szolgált a filmben.

Assisi Szent Ferenc nyomában

Ezen a tájon élt Szent Ferenc – hiszen Assisi innen szinte csak egy kőhajításnyira van –, így természetes, hogy megtaláljuk a szent nyomait. A róla elnevezett templom és kolostor mellett található egy szobra, amely a gubbiói farkas legendáját örökíti meg. Ferenc ottjártakor egy garázda farkas tartotta rettegésben Gubbio népét. A szelíd ember azonban nem félt tőle, s az állat „lelkére” beszélt. A város lakóit pedig meggyőzte: a farkas csak az éhsége miatt támadott. A Szent közvetítésével alkut kötöttek: a farkas felhagy a bűnös garázdálkodással, a lakosok pedig élelemmel látják el az állatot. A legenda szerint a jószág öregkorában, békésen múlt ki.

A római idők emlékei is megtalálhatók a városban, s környékén, a színház romjai a Kr. u. I. századból maradtak fenn, s egy kis múzeum őrzi az emlékeket, mozaikokat. Fantasztikus látvány esti fényben a völgyben épült színház romjaitól feltekinteni a kivilágított városra, s valahol a magasságban fénylő bazilikára! E kép a filmsorozatban is többször megjelenik.

Apropó, világítás! A világ legnagyobb karácsonyfáját Gubbióban „állítják”. Az Ingino-hegy lejtőjén 800 lámpa formáz egy 750 méter magas karácsonyfát. Mi csak fénylő napsütésben az ösvényen felfelé kaptatva láttuk a berendezések nyomait, de fenséges karácsonyi látvány lehet, amikor világítanak! Eddig kétszer jártunk a városban, lehet, hogy még egyszer vissza kellene térni karácsony táján Gubbióba. Spoleto városának szépségéről egy külön cikkben számolunk be.

(Befejező része következik)