2015. június 19., 12:592015. június 19., 12:59
A dél-erdélyi Szárkő hegységbe tavaly telepített bölényeket engedte szabadon június 13-án a WWF Románia és a Rewilding Europe egyesület, egyúttal új példányok is érkeztek a rezervátumba, melyeket ősszel terveznek teljesen átadni a természetnek.
Tizennégy félszabadon élő bölényt engedtek szabadon, így azok egy 59 ezer hektáros Natura 2000-es besorolású védett területet lakhatnak be. Nem sokkal a kapuk megnyitása előtt az egyik bölény maga is utat talált a szabadba. Pedig a Szárkő hegységbe való érkezésük óta még sosem hagyták el a villanykerítés védte területet, ahol eddig félszabadon élhettek.
Az együttműködő egyesületek ugyanakkor pénteken újabb 14 bölényt hoztak a Szárkő hegységbe, melyeket előbb egy bekerített területen tartanak, majd ezeket is szabadon bocsátják. Az újabb bölények Svájc, Németország, Belgium és Franciaország nyolc rezervátumából érkeztek Romániába.
A WWF Románia közleménye szerint a Szárkő hegységbe tavaly telepített 17 bölény közül 14-nek sikerült alkalmazkodni az új körülményekhez. A Evenimentul Zilei napilap korábban azt közölte, hogy a kéknyelv betegség tizedelte meg a bölénycsordát. Tavaly augusztusban az a bölényborjú is elhullott, amelyik elsőként született az állatok új élőhelyén.
Az Örményes (Armeniş) község közelébe tavaly telepített bölények előbb egy 15 hektáros bekerített területen alkalmazkodhattak az új környezetükhöz, aztán egy 160 hektáros területen kerültek félszabad állapotba. A WWF Románia akkor azt közölte, hogy a szárkői a valaha volt legjelentősebb kísérlet a bölények európai visszavadítására. A hosszú távú cél az, hogy 2019-ig 185 szabad bölény legyen a Déli-Kárpátokban, 2025-ig pedig legkevesebb 500 szabadon élő bölény a cél.
„A természet újjáépítéséről beszélünk, visszavadításról, olyan fajok visszahozásáról, amelyek már eltűntek a vidékről. Az alapgondolat az, hogy közép- és hosszú távon egy egészséges természet egészséges társadalmat és gazdaságot generál. Akciónk célja az, hogy megmutassuk a helyi közösségeknek és a román hatóságoknak, hogy a természet újjáépítése, a vadvilág olyan értékek, amelyekre szükségünk van. Ha sikerül fejlődnünk és lehetőséget teremtenünk a helyi közösségek működtette turizmusra, érdekeltté válnak az őket körülvevő természet megóvására, beleértve a bölényeket és azok élőhelyét is. Így nem csak romániai, hanem európai szinten is természeti attrakciót teremthetünk” – mondta el Csibi Magor, a WWF Románia munkatársa.
A Kárpátokból 1790-ben pusztult ki az addig szabadon élő bölénypopuláció. A bölények egykori honosságára utal az a tény is, hogy a történelmi Moldva fejedelemségnek bölényfej volt a címerén. Romániában jelenleg félszabad állapotban tenyésztenek bölényeket. Európában a romániai mellett Lettországban, Litvániában, Fehéroroszországban, Ukrajnában, Lengyelországban, Szlovákiában, Oroszországban és Németországban léteznek bölénypopulációk.
A világon jelenleg mintegy 5000 bölényt tartanak számon, de ezek közül csak mintegy 3400 él félszabad körülmények között. Ezeket az állatokat bekerített területen tartják, és télen etetik őket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!