2015. június 19., 12:592015. június 19., 12:59
A dél-erdélyi Szárkő hegységbe tavaly telepített bölényeket engedte szabadon június 13-án a WWF Románia és a Rewilding Europe egyesület, egyúttal új példányok is érkeztek a rezervátumba, melyeket ősszel terveznek teljesen átadni a természetnek.
Tizennégy félszabadon élő bölényt engedtek szabadon, így azok egy 59 ezer hektáros Natura 2000-es besorolású védett területet lakhatnak be. Nem sokkal a kapuk megnyitása előtt az egyik bölény maga is utat talált a szabadba. Pedig a Szárkő hegységbe való érkezésük óta még sosem hagyták el a villanykerítés védte területet, ahol eddig félszabadon élhettek.
Az együttműködő egyesületek ugyanakkor pénteken újabb 14 bölényt hoztak a Szárkő hegységbe, melyeket előbb egy bekerített területen tartanak, majd ezeket is szabadon bocsátják. Az újabb bölények Svájc, Németország, Belgium és Franciaország nyolc rezervátumából érkeztek Romániába.
A WWF Románia közleménye szerint a Szárkő hegységbe tavaly telepített 17 bölény közül 14-nek sikerült alkalmazkodni az új körülményekhez. A Evenimentul Zilei napilap korábban azt közölte, hogy a kéknyelv betegség tizedelte meg a bölénycsordát. Tavaly augusztusban az a bölényborjú is elhullott, amelyik elsőként született az állatok új élőhelyén.
Az Örményes (Armeniş) község közelébe tavaly telepített bölények előbb egy 15 hektáros bekerített területen alkalmazkodhattak az új környezetükhöz, aztán egy 160 hektáros területen kerültek félszabad állapotba. A WWF Románia akkor azt közölte, hogy a szárkői a valaha volt legjelentősebb kísérlet a bölények európai visszavadítására. A hosszú távú cél az, hogy 2019-ig 185 szabad bölény legyen a Déli-Kárpátokban, 2025-ig pedig legkevesebb 500 szabadon élő bölény a cél.
„A természet újjáépítéséről beszélünk, visszavadításról, olyan fajok visszahozásáról, amelyek már eltűntek a vidékről. Az alapgondolat az, hogy közép- és hosszú távon egy egészséges természet egészséges társadalmat és gazdaságot generál. Akciónk célja az, hogy megmutassuk a helyi közösségeknek és a román hatóságoknak, hogy a természet újjáépítése, a vadvilág olyan értékek, amelyekre szükségünk van. Ha sikerül fejlődnünk és lehetőséget teremtenünk a helyi közösségek működtette turizmusra, érdekeltté válnak az őket körülvevő természet megóvására, beleértve a bölényeket és azok élőhelyét is. Így nem csak romániai, hanem európai szinten is természeti attrakciót teremthetünk” – mondta el Csibi Magor, a WWF Románia munkatársa.
A Kárpátokból 1790-ben pusztult ki az addig szabadon élő bölénypopuláció. A bölények egykori honosságára utal az a tény is, hogy a történelmi Moldva fejedelemségnek bölényfej volt a címerén. Romániában jelenleg félszabad állapotban tenyésztenek bölényeket. Európában a romániai mellett Lettországban, Litvániában, Fehéroroszországban, Ukrajnában, Lengyelországban, Szlovákiában, Oroszországban és Németországban léteznek bölénypopulációk.
A világon jelenleg mintegy 5000 bölényt tartanak számon, de ezek közül csak mintegy 3400 él félszabad körülmények között. Ezeket az állatokat bekerített területen tartják, és télen etetik őket.
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
szóljon hozzá!