Shakespeare, az avoni hattyú rejtelmes élete

Műveit a világ szinte valamennyi országában színpadra állították, iskolákban tanítják, róla mégis viszonylag keveset tudunk. „Az avoni hattyú” vagy „az angol bárd” létezését egyesek egyszerűen tagadják… Születési dátumát a történészek 1564. április 23-ra teszik, bár ez korántsem biztos időpont. Az viszont tény, hogy a kis Willt április 26-án keresztelték meg, ebből lehet következni világra jöttének időpontjára. És persze az egész Shakespeare-mítosz is sokkal érdekesebb úgy, ha születésének és halálának napja egybeesik.

Shakespeare a Stratford-upon-Avon nevű városkában látott napvilágot egy jómódú kereskedő, John Shakespeare – később az apa polgármester is volt – és Mary Arden gyermekeként. Olyan iskolába járt – és ez is okot adott a későbbi szóbeszédre –, ahol leginkább a latin írást és olvasást tanították, angolt pedig csak annyit, hogy a gyerekek majd elboldoguljanak az életben. Ehhez képest Shakespeare szókincse az irodalomtörténészek szerint körülbelül 17–29 ezer szó között lehetett, ami kétszeres mennyisége annak a szómennyiségnek, amit egy átlagos ember használ.

Foltos életrajz

Hihetetlen mennyiségű – háromezer – olyan szót vezetett be az angol nyelvbe, amelyet korábban nem használtak! A cambridge-i vagy oxfordi egyetemeken – melyek már a 12–13. századtól működtek – Shakespeare legfeljebb turistaként járhatott, tudása mégis lenyűgöző lehetett. Shakespeare életrajzában rengeteg a fehér folt. Vannak időszakok, amikor eltűnik kortársai és az utókor szeme elől. Az viszont biztos, hogy 18 évesen nősült, felesége a nála nyolc évvel idősebb Anne Hathaway volt – akárcsak korunk Oscar-díjas színésznője –, a gyors nősülés titka az lehetett, hogy az asszony gyermeket várt a fiatalembertől. Shakespeare-nek egyébként ma már nincs élő leszármazottja, mivel Judith lánya három gyereket szült, de egyik sem házasodott meg, Susanna egyetlen gyermeke kétszeri házasságból sem szült gyermeket, fia pedig 11 évesen halt meg.

A házasságkötését követő közel tíz évben nem lehet tudni, mit csinált, miből élt. 1586-ban Londonban bukkan fel, addig matróz lehetett vagy éppenséggel kereskedő. Biztos, hogy járt Itáliában, például Velencét úgy írja le az Otellóban vagy A velencei kalmárban, ahogyan csak az tudja, aki megfordult ott és jól ismeri a várost.

Will, a lócsiszár

Hogy lócsiszár volt Shakespeare, az csak némi túlzással és iróniával állítható. Ugyanis ő volt az egyik londoni színházban az az alkalmazott, aki a vendégek lovait őrizte. De hát a híres emberek is el kell kezdjék valahol, és a nagy Will annyira lelkiismeretesen őrizte a lovakat, hogy ezért még kitüntetést is kapott! Később előléptették „contaminator”-nak – a mai dramaturg megfelelője – , vagyis „összerakó” lett, az a szakértő, aki a benyújtott drámák megfelelő részleteiből összeállított egy előadható színjátékot. És természetesen mindeközben színészként is fellépett.

1599-ben megépült a Temze partján a Globe nevet kapó színház, és rögtön Shakespeare Julius Caesarjával nyitottak. Aztán jöttek a többiek szép sorban: Hamlet, Othelló, Lear király, melyek a szerző nevét halhatatlanná tették. Igen ám, de számos irodalomtörténész azt is megkérdőjelezi, hogy a Shakespeare nevű úriember írt-e egyáltalán életében egyetlen drámát vagy verset is. Hiszen, mondják a kétkedők, honnan juthatott volna hozzá ahhoz a műveltséghez, a mitológiai ismeretekhez, amelyekkel lenyűgözte olvasóit, nézőit? (Egy elmélet szerint de Vere, Oxford grófja lehetett az „igazi Shakespeare”. De Vere megegyezett Shakespeare-rel, hogy az ő neve alatt jelenjenek meg a művek, és az üzlettel mindenki jól járt: Shakespeare meggazdagodott és learatta a dicsőséget, Edward de Vere pedig kiélhette írói ambícióit). Úgy néz ki, a kérdés marad, míg a világ áll.

Mindazonáltal kissé gúnyosan azt is mondhatnánk, Shakespeare úgy lett minden idők legnagyobb drámaírója, hogy még a nevét sem tudta leírni. Ez csak részben vicc, ugyanis valóban sokféleképpen írta le – Willm Shaksp, William Shakespe, Wm Shakspe, William Shakspere, Willm Shakspere vagy William Shakspeare – csak éppen William Shakespeare-nek nem. Ezt a formát gyakorlatilag az utókor ragasztotta rá.

1616. április 23-án 52. születésnapján szülővárosában, Stratfordban hunyt el.