
Történelmi utat tesz meg a 2014-es szocsi téli olimpia fáklyája, amely most jutott ki először a világűrbe, de az Északi-sarkot is meghódította. A láng egész Oroszországot bejárja, ez lesz a téli játékok történetének leghosszabb stafétája.
2013. november 15., 20:162013. november 15., 20:16
A Szojuz űrhajó három űrhajósával hétfőn, november 11-én reggel érkezett vissza a Földre a 2014-es szocsi téli olimpia jelképe, az űrkapszula több mint három órás út után baj nélkül ért földet a kazahsztáni sztyeppén. Az ötkarikás játékok történetében először jutott ilyen magasra, egyenesen az űrbe az olimpiai láng, előtte múlt csütörtökön érkezett meg a Szojuz űrhajó fedélzetén három űrhajóssal együtt a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). A különleges eseményt élőben közvetítette az orosz tévé, így milliók láthatták, amint Fjodor Jurcsihin orosz asztronauta átvette a fáklyát a zsilipen keresztül az űrállomásra beérkező honfitársától, Mihail Tyurintól. Ezután Rick Mastracchio amerikai és Koicsi Vakata japán űrhajós, a fáklyát szállító csapat további két tagja is csatlakozott a többiekhez.
Az ISS 2. számú csapatának tagjai, Oleg Kotov és Szergej Rjazanszkij űrhajósok körülbelül 400 kilométeres magasságban léptek ki a világűrbe a Földön két kilogrammot nyomó fáklyával, amelyet nem gyújtottak meg: az űrállomáson biztonsági okokból, kint a kozmoszban pedig az oxigén hiánya miatt nem éghetett a láng.
A két kozmonauta az űrsétán többször is átadta egymásnak a fáklyát, így tulajdonképpen az űrben is elvégezték a váltófutást. A fáklya végét egy különleges kábelhez rögzítették, nehogy véletlenül elveszítsék a világűrben.
Fáklya a világ végén
A láng szintén idén először az Északi-sarkot is meghódította: az olimpia történetében mindeddig példátlan módon eljutott az „időtlenség pontjába” is, a földrajzi északi sarkpontig. A murmanszki kikötőből induló és oda visszatérő expedíciót Artur Csilingarov akadémikus, az Északi- és a Déli-sarkvidék neves kutatója vezette. „Az emberiség történetében ez az első eset, hogy az olimpiai láng elérte a világ végének is nevezett helyet. Itt futnak össze egyetlen pontba a hosszúsági és szélességi körök, illetve az időzónák, így ezen a ponton magának az időnek a fogalma értelmét veszíti” – fogalmazott Csilingarov. Hozzátette: ezért is gondolja jelképesnek az eseményt, hogy az olimpiai lángot elvitték az „időtlenség pontjába”, hiszen „az olimpiai értékek sem változtak a korokkal.”
Az út során az olimpiai lángot különleges lámpásban helyezték el. Amikor a jégtörő elérte a Föld legészakibb pontját, a stafétaváltás megtörtént a fedélzeten és jégtáblán is, majd pontosan a földrajzi sarkponton gyújtották meg ünnepélyesen a fáklyát. Ez a rendhagyó vállalkozás az olimpiai váltófutások legösszetettebb és legnagyobb kihívást jelentő része volt, amely egyben az ökológia fontosságára is felhívja a figyelmet. A staféta technikai partnereként a Roszatom Atomenergetikai Állami Vállalatcsoport rendelkezésre bocsátotta a világ legnagyobb teljesítményű jégtörőhajóját.
A legek lángja
A szocsi téli olimpia fáklyaváltója egész Oroszországot bejárja, ez lesz a téli játékok történetének leghosszabb stafétája: a lángot mintegy 14 ezren viszik négy hónapon, 65 ezer kilométeren és 2900 településen át. A szervezőbizottság elnöke, Dmitrij Csernyisenko szerint a váltó jó lehetőséget kínál arra, hogy összehozza az ország lakosságát, továbbá megmutassa Oroszország sokszínűségét és szépségét.
A láng szeptember 29-én lobbant fel Olümpiában, és október 7-én „lépett be” Oroszországba. A váltó február 7-én érkezik a játékok helyszínére, ahol a láng február 23-ig ég majd. Az Oroszország valamennyi régióját képviselő fáklyavivőket egyébként 140 ezer jelölt közül választották ki, köztük van a világ első női űrhajósa, a 76 éves Valentyina Tyereskova, a négyszeres olimpiai bajnok tornász, Alekszej Nyemov és a műúszás háromszoros ötkarikás aranyérmese, Marija Kiszeljova is.
A fáklyát további különleges helyekre is elviszik, többek közt a szibériai Bajkál-tó mélyére és a Kaukázus legmagasabb csúcsára, az Elbruszra.
Az olimpiai játékok szimbóluma
Az olimpiai láng az ókori Görögországból származik, arra a hagyományra emlékezve, hogy Prométeusz ellopta a tüzet Zeusztól. A láng az ókori olimpiai játékok ideje alatt égett. Az amszterdami 1928. évi nyári játékokon vezették be újra, azóta a modern olimpiák része, akárcsak a lánggal való futás. Ennek nem volt ókori előzménye, Carl Diem vezette be Joseph Goebbels támogatásával az 1936-os nyári olimpiai játékok alkalmával. A fáklyát több hónappal a sportesemény megnyitó ünnepsége előtt gyújtják meg a görögországi Olümpiában, a Héra istennő temploma és oltára közötti területen. Ekkor indul el a fáklyával való futás, amely a játékok megnyitó ünnepségén ér véget. Az utolsó futó személyét általában titokban tartják, általában a szervező ország sporthíressége. A modern idők olimpiai játékain az olimpiai fáklya a kontinensek közötti békét jelképezi.
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
szóljon hozzá!