
Ki gondolta volna, hogy a budapesti Margit hídon már 140 éve zajlik a közlekedés? Pedig szinte fel sem épült. 1876. április 30-án avatták fel, és egy francia érdekeltségű vállalkozás volt az építője. Kétszer pusztult el, mégis áll.
2016. május 04., 21:092016. május 04., 21:09
Arany János: Híd-avatás
(részlet)
A kártya nem „fest”, - a fiúnak
Vérgyöngy izzad ki homlokán.
Tét elveszett!... ő vándorútnak
- Most már remény nélkül, magán -
Indúl a késő éjtszakán.
Előtte a folyam, az új híd,
Még rajta zászlók lengenek:
Ma szentelé fel a komoly hit
S vidám zenével körmenet
Nyeré „Szűz-Szent-Margit” nevet.
Nem kis esemény volt a Margit híd avatása, Arany János megénekelte, Zichy Mihály megfestette. Megépítéséről már 1870-ben törvény rendelkezett, de nem hiányzott sok, hogy Budapest, legalábbis jó ideig, nélküle maradjon. Akkorra a Lánchíd már elkészült, és egy további dunai átkelő felépítését egészen furcsa szabályozások nehezítették. A Lánchíd ugyanis magántulajdonban volt, a befektetés járművekre és gyalogosokra kirótt vámból kellett megtérüljön, így aztán a szerződésben egy olyan kitétel is szerepelt, miszerint 90 évig a hídtól nagyjából 8 kilométerre másik híd nem lett volna építhető a Dunán. 1936-ban járt volna le ez a kötelezettség, ugyanis akkori becslések szerint ennyi idő után lett volna szükség Budapesten egy újabb hídra. Csakhogy a dolog nem volt ennyire egyszerű, a város rohamosan fejlődött, így aztán a város megvásárolta a Lánchidat, és szabad lett az út egy második, igen szükséges átkelő megépítése előtt. A Margit híd volt egyébként az első, amely már az egyesített Pestet és Budát kötötte össze.
Franciák a nyerők
Majdnem ötven cég jelentkezett a Közlekedésügyi Minisztérium pályázatára, de ezek közül mindössze egy volt magyar. Végül hat terv maradt versenyben, a győztes pedig a francia Ernest Gouin terve lett, aki ötnyílású hidat tervezett Pest és Buda közé, a Nagykörút vonalában. A Duna szabályozása miatt azonban a terveket átdolgozták, így Gouin cége, a Société de Construction de Batignolles 1872 augusztusában egy hatnyílású, szimmetrikus, így esztétikusabb hidat kezdett el építeni.
A város forgalma annyira gyors ütemben nőtt, hogy az építőknek mindössze kétéves határidőt szabtak a híd befejezéséhez. Persze ezt lehetetlen volt betartani, noha az ott dolgozók valóban mindent megtettek, hogy mihamarabb átadhassák a forgalomnak. Az alapozási munkák már 1873 őszére befejeződtek, a parti nyílásokkal együtt a híd 607,6 méter hosszú és 16, 9 méter széles lett. A híd vasszerkezetét Franciaországból hozták, építése végül kettő helyett három és fél évet vett igénybe. Nevét Gyulai Pál író javasolta, a megnyitóról a Vasárnapi Újság 1876. május 7-ei száma így írt: „Mult vasárnap nyitották meg ünnepélyeséggel a közhasználatnak már február végén átadott Margit hidat, mely hatalmas s egyuttal ékes kapocs gyanánt fűzi egymáshoz hosszu évszázadok tartamára a főváros két partját.”
1879-ben megindult rajta a lóvasút-forgalom, ezt 1894-ben villamosközlekedés váltotta fel.
Emberek a Dunában
A történelem bebizonyította, hogy – Hemingwayt parafrazálva – a Margit hidat le lehet rombolni, de elpusztítani nem lehet soha!
1944. november 4-én délben váratlan robbanás rázta meg a hidat. A csúcsforgalomban járművek, emberek zuhantak a Dunába, ekkor vesztette életét mások mellett Kabos Endre olimpiai bajnok kardvívó is. Először mindenki arra gondolt, a tragédiát egy eltört gázcső robbanása okozta, később azonban kiderült, hogy a német hadsereg utászai helyeztek el robbanószerkezeteket a hídon. Igaz, hogy a robbanásnak nem akkor kellett volna bekövetkeznie, állítólag egy áthaladó villamos kerekének szikrája miatt jött létre a váratlan deflagráció. A halottak pontos számát sohasem sikerült megállapítani, sokak holtteste eltűnt a Dunában, és tény, hogy a robbanószerkezetekkel foglalkozó 40 német utász is az életét vesztette.
A Margit híd épségben maradt részeit 1945. január 18-án pusztították el visszavonuló német csapatok. Csupán a híd pillérei maradtak meg. 1947-ben kezdődött el a híd újjáépítése. Ameddig ez tartott, a közlekedés egy ideiglenes pontonhídon zajlott. A négy méter széles hidat a budapestiek kedvesen el is keresztelték Manci hídnak.
A rekonstrukció, amely 1948-ban fejeződött be, nem terjedt ki a hídlábakon eredetileg létezett egykori társországok (Dalmácia, Szlavónia, Horvátország és Erdély) címereire, és a koronás középcímer sem került vissza a hídra.
1973-ban kisebb átalakításon esett át, majd 2009 és 2011 között teljesen felújították a Margit hidat: visszakerült például az eredeti formájú korlát, melyhez a mintát a szigeti szárnyhídról vették alapul, mivel az nem pusztult el a világháborúban. 2014-ben pótolták a második világháború óta hiányzó Herkules-szobrot is.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
szóljon hozzá!