
Úgy tűnik, nem puszta úri passzió az, hogy Károly herceg évente többször is ingujjra vetkőzve kaszál, szekerezik, és beleolvad azerdélyi bukolikus tájba. Most egészen meglepő kijelentést tett, miszerint az erdélyi életforma a világ sorsát is befolyásolhatja.
2015. augusztus 17., 08:212015. augusztus 17., 08:21
Erdély lehet a kulcsa a bolygó megmentésének – jelentette ki nemrég Károly herceg a BBC Radio 4 On Your Farm című műsorában. A természet intenzív kizsákmányolása helyett harmóniában kellene élni vele, akárcsak Erdélyben. A társadalom évszázadokon át „a háttérbe kényszerítette a természetet, és kizsákmányolja a környezetet”, „mindent elveszünk, de semmit nem adunk vissza” – jelentette ki az interjúban a brit trónörökös. Mesélt erdélyi birtokairól, ahol fenntartható gazdálkodás folyik, szerinte hasonlóképpen kellene eljárni a bolygó megmentéséhez. „A biodiverzitást kellene a gazdálkodás középpontjába állítani, és meg kell őrizni a változatos környezetet az unokáknak is. Nem szabad úgy gondolni a természetre, ami tőlünk külön, valahol létezik, és amit mi használunk, kizsákmányolunk” – fogalmazott.
Károly herceg arról is beszélt, hogy Erdélyben a gazdák ma is kézzel kaszálnak, egy-két tehenet tartanak, lószekérrel szállítják a tejet. Az ősi életformákat meg kell őrizni, integrált szemléletet kell alkalmazni, a kisgazdálkodó munkája pedig létfontosságú az élelmiszer-biztonság fenntartása szempontjából. „Nem kellene hagyni, hogy mindent a nagyvállalatok állítsanak elő” – szögezte le a herceg a műsorvezető felvetésére, miszerint nem fenntarthatók ezek a „régimódi” praktikák. A herceg szerint a gazdálkodás agrár-ökológiai megközelítése igenis fenntartható, ezért döntött úgy évekkel ezelőtt, hogy erdélyi birtokain ezt az irányt alkalmazza. Bebizonyosodott, hogy ezzel nagyon sok, a hosszú távú fennmaradásunkhoz szükséges dolog őrződik meg, folytatta a herceg.
Károly herceg visszajáró vendégnek számít Romániában. Többször is lelkesen nyilatkozott az ember és a környezet sajátos erdélyi viszonyáról, amelyet szerinte Európa más tájain már alig lehet megtalálni. Legutóbb júniusban járt Erdélyben, akkor a romániai Walesi Herceg Alapítvány megalapítását jelentette be. Az alapítvány az örökségvédelem, a mezőgazdaság és a fenntartható fejlődés területén kíván oktatni. Székhelye a Brassó megyei Szászfehéregyházán lesz, azon a birtokon, amit a herceg Nagy-Britanniában bejegyzett alapítványa vásárolt meg korábban. Az alapítvány felújítja és továbbképző központtá alakítja a szász falusi birtokot. A kialakítandó konferenciaterme 70 fő befogadására lesz alkalmas. Az alapítványt a herceg által kinevezett kuratórium irányítja, aminek gróf Kálnoky Tibor az egyik tagja.
A brit királyi család amúgy erdélyi magyar gyökerekkel is rendelkezik: II. Erzsébet királynő ükanyja, Rhédey Klaudia a Maros megyei Erdőszentgyörgyön született 1812-ben, és az ottani Rhédey-kastélyban nevelkedett.
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
szóljon hozzá!