
Bár a romániai magyarság, a magyar nemzet és a román állam lakossága is fogy, a Föld népessége egyre növekszik. Július 11-e az ENSZ népesedési világnapja, miután bolygónk emberi népessége 1987-ben ezen a napon érte el az ötmilliárdot.
2014. július 11., 08:512014. július 11., 08:51
Hozzávetőlegesen 2011 októberében született meg a Föld hétmilliárdodik embere, így azóta bőven már hétmilliárd felett tartunk. Nem csoda hát, ha a népesedési világnapnak is az a célja, hogy felhívja a figyelmet a Föld túlnépesedésének veszélyeire és a kedvezőtlen demográfiai folyamatokból fakadó nehézségekre. A hol hosszúnak, hol rövidnek aposztrofált 20. század során ugyanis csaknem a négyszeresére emelkedett a világ népességének a létszáma: az 1900-as évek elején mért 1,6 milliárdról száz év alatt 6,1 milliárdra. Ennek egyik legfőbb oka – gazdasági, társadalmi, egészségügyi változások miatt – a várható élettartam növekedése. Az 1800-ban született emberek átlagosan csak 37 évet éltek, míg napjainkban egy ember átlagosan már 67 éves életre számíthat. Az egymilliárdos össznépességről a kettőre való váltáshoz még 130 év kellett (1930), a hárommilliárd eléréséhez már csak 30 (1959), 15 év után már négymilliárdnyian éltek, 13 esztendő elteltével öt- (1987), 12 év után hat- (1999), újabb 12 év után pedig hétmilliárdnyian (2011). Aki valós idejű – természetesen csak becsült, de beszédes – adatokra kíváncsi, az kattintson a Worldometers.info honlapra.
Az biztos, hogy a nyolcmilliárdot – ami 2024-ben, vagyis már tíz év múlva esedékes – nem Európa lakosságának szaporasága fogja meghozni: az öreg kontinens statisztikáiban nem a magas születésszám, hanem a déli féltekéhez képest jóval hosszabb várható élettartam mutat jól. Az ENSZ szerint Európa 2050-re a mainál 20 millióval kevesebb, azaz 719 millió ember otthona lesz, a népességszám 2100-ra pedig 675 millióra esik majd vissza. A kontinens természetes fogyását – napjainkban legalábbis – a migrációs folyamatok mérséklik.
A túlnépesedés miatt való aggodalom oly ősi, hogy már Platón és Arisztotelész munkáiban is téma volt. A népességnövekedés viszont a magas születésszám ellenére is hosszú ideig alacsony volt: a háborúk, járványok, gyermekhalandóság sok életet követelt. Az ipari forradalom adott olyan lendületet az emberi civilizáció fejlődésének, amelyre már az 1834-ben elhunyt angol tudós, Thomas Robert Malthus is felfigyelt, és – mára tudománytalannak ítélt – vészharangokat kongatott.
Arról viszont, hogy mi lesz a nem is annyira távoli jövőben, igencsak megoszlanak a vélemények. A túl sok ember sok környezeti problémát vethet fel, ám sokan azt mondják, hogy a tehetős nemzetek túlzott fogyasztása sokkal nagyobb veszélyt jelent. A fejlett államok lakói ma harminckétszer több nyersanyagot fogyasztanak el, mint a fejlődő világban élők, akik egyébként a számbeli többséget képviselik.
Jelenleg évente 1,14 százalékkal (vagyis napjainkban nagyjából 80 millió fővel) nő a népesség, a leggyorsabb növekedést, évi 2 százalékot a hatvanas években mérték. A növekedés üteme lassul ugyan, ám becslések szerint 2050 környékére már akár 10 millárdan is élhetnek a Földön. A becslések szerint nagyjából ennél aszámnál stabilizálódik a világ népessége – többek közt gazdasági instabilitás, háborúk és éhezés miatt. A növekedés – kontinensekre bontva – legnagyobb mértékben Afrikában (3 milliárd fő), másodsorban Ázsiában (közel 1 milliárd fő), végül Amerikában (400 millió fő) következik be. Ma a népesség mintegy 20 százalékát a több mint egymilliárdos népességű Kína adja, a sorban India, majd Amerika követi. 2050-ig viszont kilenc ország adja majd a Föld lakosságának felét: India, Pakisztán, Nigéria, Kongó, Banglades, Uganda, Amerika, Etiópia és Kína.
Az biztos, hogy Románia lakossága idén már húszmillió alatt van, és az is, hogy – valamiért – Vâlcea megyében a legmagasabb a várható élettartam (77,87 év). A sereghajtó Szatmár megyében tavalyi adatok alapján átlagosan 72,13 évet élnek az emberek. A férfiak várhatóan 71,24 évet, a nők 77,86 évet élhetnek Romániában, a városi várható élettartam 75,47 év, a falusi pedig 73,76 év. Ezeket a kilátásokat szem előtt tartva csak annyit mondhatunk: ha megérjük, meglátjuk.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!