
Újraálmodott palotabelső. A csillogására a kiállított leletek alapján következtethetünk
Fotó: Csermák Judit
A Kulturális Örökség Napjai keretében Budapesten is sok múzeum, kiállítóhely várta rendezvényekkel a látogatókat. Így az Aquincum Múzeum is, ahol a „colonia splendidissima”, a „legfényesebb város” római kori hagyatéka látható.
2020. november 21., 12:102020. november 21., 12:10
Aquincum, az egykori római város egy Kr. u. 223-ban kőbe vésett felirat szerint kiérdemelte a „colonia splendidissima”, azaz a „legfényesebb város” elnevezést. A mai Óbuda területén fekvő egykori település története a Kr. u. 1. században kezdődött, amikor a Római Birodalom a Duna vonaláig meghódított területeinek védelmére elkezdte kiépíteni a limest.
„…A pannóniai törzseket, amelyeket az én principátusom előtt a római nép hadserege sohasem közelített meg, Tiberius Nero révén, aki akkor mostohafiam és legatusom volt, legyőztem a római nép hatalma alá vetettem és Illyricum határait előbbre vittem egészen a Danuvius folyó partjáig…” (Augustus tettei a Momentum Ancyranumból)
A kezdeti vicus (falusi jellegű római település) a 2. század elején már Pannonia Inferior területének helytartói székhelye, fővárosa lett. Feltételezések szerint a kelta nyelvet beszélő eraviszkuszok közül – akiknek egyik központja a Gellért-hegyen volt – is sokan lakói lehettek. A század végén a város colonia rangot kapott Septimus Severius császártól. A romanizáció korszaka ekkor már lezárult. Ezt jelzik a kőbe vésett nyelvemlékek is: amíg kezdetben megjelentek a latin nyelv írástechnikai hibái, később ezek száma csökkent.
A római kor fórumának rekonstruált képe
Fotó: Csermák Judit
A fontos katonai és kereskedelmi útvonal az évszázados római technikával épült, kőkockái mentén mérföldkövek jelezték a távolságot. A megszálló katonák ez úton jutottak hozzá az itáliai termékekhez, majd az érkező telepesek, kézművesek működése nyomán kialakult a helyi ipar is. Aquincum fejlődését, virágkorát a 3. századi barbár támadások törték derékba, a 4. század elejétől önállóságát elvesztette, s az 5. század elejére szinte lakatlanná vált.
A település romjai a mai Budapesten több helyen láthatók. A legnagyobb, összefüggő régészeti park a polgárvárost mutatja be, ahol az igényesen berendezett múzeum, lapidárium is visszarepít az időbe. A romkert utcáinak elrendezése jellemzően követi a sakktáblaszerű városmodellt. A római szentély mintájára épült Aquincum Múzeum eredeti épülete 1894-ben nyitotta meg kapuját. Az új múzeumépület látványraktára a honfoglaláskoráig mutat be tárgyakat a milliós nagyságrendű gyűjteményből. Az emeleten igen érdekes leletek fogadtak. Római császárok többször megfordultak Aquincumban, így például a filozófus Marcus Aurelius is, akinek uralkodása idején (Kr. u. 161–180) sokszor fellángoltak a határvidéki harcok. Jelentős művét, az Elmélkedéseket itt fogalmazta meg, a kiállításon kőből faragott portréja látható. A fő attrakció a Hadrianus helytartó által – aki később császár lett – építtetett palota szépségének bemutatása. A Hajógyári-szigeten a 2. század eleji épület jelentős történeti emlék.
Széchenyi István 1835-ben kezdett a szigeten hajógyár építésébe, ekkor kerültek elő a romok, amelyek a 19. század végéig látogathatók voltak, még a királyi család is felkereste azokat. Jelenleg földbe temetve várják sorsukat. A palota rekonstrukciós képe arányos épületet tár elénk. Száz helyisége négyzet alakban helyezkedett el, kőfal védte. A keleti, emeletes szárnyban mozaikpadlós, falfestéssel díszített fogadótermek voltak, az északiban a helytartók és magas rangú vendégek lakosztályai sorakoztak.
Kőtárrészlet a múzeum udvarán
Fotó: Csermák Judit
A feltáráskor rábukkantak egy nagyméretű, tógás férfiszoborra a császárkultusz szentélyében. Érdekessége: praktikus módon – hiszen a római császárok időnként sűrűn váltották egymást – a fej cserélhető volt, erre a nyakba illesztett csaplyuk utalt. Az épületben a testőrség és a szolgák lakhelye mellett konyhák, pékség, magtár és raktárak kaptak helyet, sőt vízöblítéses illemhelyek is voltak, a parttal híd kötötte össze, s kikötővel is rendelkezett. A palota belső csillogására a kiállított leletek alapján következtethetünk. A helytartói és császári szobrot tógában ábrázolták. Erről Ivan Ivanji Diocletianus című regénye jutott eszembe, ahol így írt a divat változásáról: „Az ősi római szokás, amely szerint a legfontosabb ruhadarab a gyapjúszövetből készült toga volt, alatta pedig gyapjúinget, a tunicát hordták, többé nem volt sérthetetlen. A toga úgyszólván eltűnt, kiment a divatból, lévén túlságosan komplikált, s egy csöppet sem praktikus viselet. A férfiak öltözékének legfontosabb része a tunica lett…, rendszerint a legfinomabb vászonból készült”.
A palota falfestésének és mozaikpadlójának, mennyezetének képét is megcsodálhatjuk egy rekonstruált szökőkút társaságában. Falba süllyesztett tárlókban a mindennapi és a luxusélet tárgyai kaptak helyet: üveg- és fémedények, terra sigilláták, fényes, vörös kerámiatárgyak. Itt látható a világhírű víziorgona másolata is.
A régészeti parkban sétálva lenyűgözött a terület nagysága, pedig az eredeti méretnek csak egyharmada látható. Rómer Flóris, aki az ásatások egyik kezdeményezője volt, ezt írta: „…a főherczegnek némileg igaza volt, midőn azt állítá: íme a magyar Pompeji!”
Marcus Aurelius római császár szobra
Fotó: Csermák Judit
Az előkerült szobor- és oszloptöredékek az egykori épületek szép díszítését bizonyítják. Egy-két dolgot mutatnék be, ami megragadott. A festőházban egy újraépített, berendezett, tipikus római lakás fogadott, szépen festett falai, egyszerű bútorai, kárpitjai közé könnyedén odaképzeltem az egykori lakókat. A Mithras-szentély rekonstrukciója elmélkedésre alkalmas teret teremt. Istenek sorának áldoztak Aquincum lakói, de Mithras, a nap istene közkedvelt volt, több szentélyét is feltárták. Pannónia adottságai miatt – erdős terület lévén – Silvanusnak az erdők, határok istenének jutott kiemelkedő szerep.
Vélhetően Nemesist is imádták, – szép szobrát a kiállításon őrzik – a sors istennője az amfiteátrumi események védnöke volt. A romkertben külön helyet szentelnek a téglák bemutatásának. Az égetett téglát, készítésének fortélyait a római hadsereg terjesztette el birodalom-szerte. Az építőanyagba a légiók belenyomták azonosítójukat, így az aquincumi hadsereg pecsétjével ellátott darabokat is rejtett a föld. A téglák sok mindenről tudnak mesélni: megőrizték emberek, állatok lábnyomait is.
A szórakoztatásról sem feledkeznek el a múzeumban: foglalkozások, mitológiai játszótér szolgálják a gyerekeket. Egyes római ünnepeket is felelevenítenek: így a floraliát, a tavasz, a fontanaliát, a nimfa, a saturnaliát, a karácsony ünnep elődjét. A múzeum területén az állandó kiállítások mellett időszaki bemutatókat is tartanak. A látottak közül kiemelném a Zseniális találmányok–innovatív ötletek: Epizódok az ókori technika történetéből című bemutatót. A technikai megoldásokból legjobban a vízzel kapcsolatosak ragadtak meg. Talán azért is, mert az egykori pilléres alépítményű vízvezeték néhány szakasza még látható. „Patientia, virtus, spes – türelem, tettrekészség, remény” – olvasható Nonius Datus vízvezeték építő síremlékén. A polgárváros lakosainak szórakoztatását szolgálta a színház, s az amfiteátrum.
Az aquincumi kőtár több száz méter hosszan elhelyezett síremlékekkel, sztélékkel, oltár- és oszloptöredékekkel kápráztatja el az embert. A síremlék-feliratok sokszor eligazítanak az elhunyt foglalkozását illetően is. Így az egyik legszebb pannóniai felirat is a fiatal, dallamos nevű Aelia Sabina szarkofágján:
Közel két évezredes vízvezeték maradványa Budapesten
Fotó: Csermák Judit
„Lezárva e kőben fekszik Sabina a jámbor, drága feleség, művészetekben jártas lévén ő az egyedüli, fölülmúlta férjét, kedves hangja volt, ujjaival pengette a húrokat; … a víziorgonát kezelő nép körében tekintéllyel és nyájasan uralkodott. Légy boldog, bárki olvasod ezeket, őrizzenek meg az istenek és jámbor hangon kiálts: Isten veled Aelia Sabina! — Titus Aelius Justus hydraularius (víziorgonás) a II. legio adjutrix tiszteletdíjas katonája állíttatta a feleségnek.” A hölgy személye többeket megihletett, Áprily Lajos például így írt a zenésznő nevével azonos című versében (alcíme: „…sed cito rapta silet…”, a „kő beszél”): „A kő beszél: Aelia volt neved,/ daloltál és huszonöt évet éltél./ Szépségek haltak meg együtt veled,/ Gyönyörködtettél, lanton is zenéltél.” Legendás feltételezések közé tartozik, hogy talán e megörökített hölgy játszhatott a híres aquincumi leleten, a víziorgonán is. A helyszínen e hangszer másolata látható, s a látogatót nagyméretű, orgona ihlette művészeti alkotás fogadja a múzeum bejáratánál.
(Folytatjuk)
Csermák Judit
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!