A fekete ribiszke gyógyhatásairól

A fekete ribiszkét nem kell bemutatni, hiszen a mi vidékünkön sokan telepítettek idén is – mondta előadása felvezetőjében Zágoni Elemér karcfalvi nyugdíjas gyógyszerész, akit méltán neveznek egyesek a fekete ribiszke királyának, hiszen egész életében e növény gyógyhatásait kutatta több készítmény előállításában vállalva szerepet.

Könnyen felismerhető a gyümölcs színéről, illatáról, már a 15. században említették, mint kertekben termesztett növényt. Gyógyászati alkalmazása sem új keletű, például 1614-ben a levelét és a gyümölcsét orvosok anémiás betegeknél alkalmazták – sorolta az előadó.

„A fekete ribiszkét nagyon sokan vizsgálták, mind a levelét, termését, mind a rügyét. A levél, a termés, a rügy is illóolajat tartalmaz, a levél és a termés flavonoid vegyületeket, amelyek manapság nagyon tanulmányozottak. Találhatók szerves savak benne, szénhidrátok, vitaminok. Utóbbiak közül ki kell emelnünk a B-vitaminokat, ugyanakkor magas a C-vitamintartalma. A mi vidékünkön termő fekete ribiszke C-vitamintartalma magasabb, mint az alacsonyabban fekvő területeken termesztetteké. Nem véletlen, hogy Csík szőlőjének nevezik egyesek. Fontosabb hatóanyagok még az ásványi sók és a mikroelemek, kálium, foszfor, vas. 9 ezrelék vasat tartalmaz a fekete ribiszke gyümölcse, ezért a vérszegénység kezelésében vagy annak megelőzésében alkalmasnak mondható. Fontos a magnéziumtartalma, ugyanakkor meg kell említeni azokat a mikroelemeket (magnézium, cink és kobalt), amelyek a szervezet ellenálló képességének a fokozásában játszanak szerepet. A mag zsírosolajat tartalmaz, amely telítetlen zsírsavakban gazdag, a ma divatos Omega savak (Omega 3, Omega 6) találhatók benne” – magyarázta Zágoni. 

A fekete ribiszke hatásait tanulmányozták a világ minden részén. A gyógyszerész felidézett néhányat ezek közül. „Bebizonyosodott, hogy érrendszeri megbetegedésekben nagyon jó hatása van, a gyenge helyi cirkuláció okozta vállizommerevségben a japánok mutatták ki pozitív hatását. Már a második világháborúban alkalmazták repülőpilótáknál, éjszakai vezetés előtt fekete ribiszkét adtak nekik, azért, hogy a szemnek a sötétséghez való alkalmazkodását erősítsék. Kimutatták szintén a japánok, hogy a szem simaizom kontrakcióját gátolja, ugyanakkor elősegíti a rodopszinnak a regenerációját. Az érelmeszesedésre is pozitív hatással van. Antivirális, Candida-ellenes hatással is bír, és a szív-, illetve érrendszeri betegségek kezelésében szintén eredményes, az erekben csökkenti a meszesedést, biztosítja az ér normális működését.”

A fekete ribiszke szerteágazó feldolgozásáról is szó esett, Zágoni korábbi kutatómunkájának egyes fejezeteit idézte fel az előadáson. „A levélből száraz kivonatot készítettünk, és ezt szabadalmaztattuk Hiporib néven, a marosvásárhelyi gyógyszervállalat évtizedeken keresztül tabletta formájában forgalmazta. A gyümölcsből a feldolgozásnál levet állítunk elő, amelyet felhasználhatunk akár iparilag, akár házi készítményekben: szirup, üdítőital készítése, de a préselés alkalmával van egy másik termék is, a törköly vagy préselmény, amely magot és héjat tartalmaz. Ezt leszárítva, a magot és a héjat különválasztva, a magból kinyerhetők a zsírosolajak, amiknek élettani hatásuk van, ugyanakkor a héj még sok festékanyagot tartalmaz, amit ki lehet vonni. A fekete ribiszkéből, tekintettel arra, hogy a gyümölcs amúgy is tartalmaz kilenc ezrelék vasat, arra gondoltam, hogy egy vasban gazdagított levet állítsak elő. Így született meg a Succus ribis ferrati, a vasas fekete ribiszkelé, amely alapanyagául szolgált két engedélyezett és gyártott, vashiányos vérszegénységben alkalmazott készítménynek” – emlékezett.

„1966–67-ben a marosvásárhelyi egyetemen államvizsga-dolgozat, később doktori értekezés keretében foglalkoztunk a fekete ribiszke levelével, és bizonyítottuk vérnyomáscsökkentő hatását. Vérnyomáscsökkentőnek gyógyszerkészítményre felhasználjuk a levelet, ezért fontos tudni, hogy mikor kell begyűjteni. Vizsgáltuk virágzáskor, virágzás után és terméséréskor. Virágzáskor magas a festékanyag-tartalma, virágzás után ez csökken, terméséréskor majdnem eléri azt a szintet, ami virágzáskor volt. Ne virágzáskor gyűjtsük, hogy a bokrot ne károsítsuk, hiszen terméséréskor is szinte olyan értékes” – tanácsolta a gyógyszerész.

A már említett lényerés után visszamaradt préselmény, amely a feketeribiszke gyümölcsének héját és magját tartalmazza, szintén gyógyászati jelentőséggel bír. A Csíkban termesztett fekete ribiszke héjából a Szegedi Gyógyszerészeti Intézetben szárazkivonatot készítettek. Ezzel kísérleteket végeztek Ohio állam egyik gyógyszerészeti intézetében. Ezzel a kísérlettel bizonyították elsőként a fekete ribiszke kemopreventív hatását.