
Magyar fociünnep Budapesten. Kialakulóban van egy olyan együttes, amely hosszabb távon is képes lehet jó eredményeket elérni
Fotó: MTI/Illyés Tibor
A magyar labdarúgó-válogatott rendkívül szoros mérkőzésen csütörtök este legyőzte Izlandot, ezzel pedig kijutott a jövő évi Európa-bajnokságra, amelyet eredetileg idén nyáron rendeztek volna. A válogatott jövőre az F csoportban szerepel majd a német-francia-portugál hármasfogathoz csatlakozva.
2020. november 13., 21:132020. november 13., 21:13
2020. november 13., 21:202020. november 13., 21:20
November 12. valószínűleg aranybetűkkel kerül be a magyar futballtörténelem lapjaira. Nemcsak azért, mert öt évvel ezelőtt éppen ezen a napon nyertünk Oslóban a norvégok ellen, és ezzel nagy lépést tettünk a 2016-os Európa-bajnokságra való kijutás felé, hanem azért is, mert csütörtök este drámai körülmények között a jobban jegyzett izlandi válogatottat sikerült legyőzni. Ezzel pedig futballtörténelmet írtunk, hiszen a magyar válogatottnak – történelme során először – sikerült két egymást követő Európa-bajnokságra kijutnia.
Valószínűleg igaza lesz Szalai Ádám csapatkapitánynak, aki a tegnap esti mérkőzés lefújását követően úgy nyilatkozott, hogy ha majd az emberek visszatekintenek a 2020-as esztendőre, lehet, nemcsak a karanténra, a vírusjárványra, a bezártságra vagy éppen a munkanélküliségre, nélkülözésekre és sok nehézségre fognak emlékezni, hanem remélhetőleg egy csodálatos Európa-bajnoki kvalifikációra is. Amely az utolsó percekben dőlt el.
A mérkőzést megelőző időszak különben nem volt baljós előjelektől mentes. A válogatottba behívott Kleinheisler László horvátországi klubjában rekedt a karantén miatt. A magyar csapat legjobbját, Szoboszlai Dominiket pedig klubja, az RB Salzburg ugyancsak koronavírustesztek miatt nem akarta elengedni. Végül a sokadik negatív teszt eredményeképpen a 20 éves tinisztárnak sikerült csatlakoznia a kerethez. Ám
„Nem kívánom egyetlen csapatnak sem, hogy átélje azt, amit mi, hiszen szinte az egész szakmai stábunkat elveszítettük egy kulcsfontosságú mérkőzés előtt. Telefonon, videón kellett egyeztetnünk a felkészülés utolsó szakaszában, így kellett a taktikát is megbeszélni az izlandiak ellen” – ecsetelte az eddig soha nem tapasztalt nehézségeket Szalai Ádám a különleges körülmények között megnyert mérkőzés után. Az összecsapást ugyanis – bár korábban az összes jegyet eladták – a szigorítások miatt zártkapuk mögött kellett lejátszani, a szurkolók még a stadion környékére sem mehettek buzdítani a csapatot.
A csütörtök esti mérkőzés különben valóban a szívinfarktust hozta a tévé előtt ülőkre, hiszen a magyar csapat már az első negyedórában hátrányba került: a német Bundesliga egyik legjobb kapusának tartott Gulácsi Péter egy viszonylag könnyen hárítható szabadrúgást nemes egyszerűséggel beejtett a kapuba. Szerencsére a csapatnak még körülbelül nyolcvan perc állt a rendelkezésére, hogy ledolgozza hátrányát, amelyet a rendes játékidő előtt két perccel sikerült is elérnie, a néhány perces hosszabbításban pedig megfordítania az eredményt. Egy olyan 20 éves játékos révén, aki lehet, hogy a mérkőzés nagy részében nem látszott a pályán, de a végén bebizonyította, a nagy európai klubok – mint például az AC Milan vagy az Arsenal – miért állnak sorba az aláírásáért.
Az északiak egyrészt méltán lehetnek szomorúak a kiesés miatt, másrészt okkal bosszankodhatnak, amiért nem tudták egygólos előnyüket a végső sípszóig megtartaniuk. A semleges néző szempontjából valószínűleg az a csapat jutott tovább, amely többet birtokolta a labdát, és többet tett annak érdekében, hogy a mérkőzést megnyerje. Sigurdssonék ugyanis a berúgott gól után vajmi keveset foglalkoztak a támadással. A második félidőben pedig kizárólag antifutballt játszottak, és csak azzal voltak elfoglalva, hogy a labdát minél messzebbre rúgják a kapujuktól. Még szerencse, hogy a Puskás Ferenc Stadion jó méretes, mert különben a kibikázott labdák egy része a környező úttesteken pattogott volna.
Valószínű, az első félidei kapkodás és gyengébb játék láttán joggal mérgelődtünk, de a második játékrészben, a cseréknek is köszönhetően, felőröltük az ellenfelet, amelynek átlagéletkora jóval a 30-on felül volt. S ez az utolsó 20–25 percben meg is látszott a pályán. Lehet, a magyar csapat az utóbbi időben nem ért el olyan eredményeket, mint az izlandi, amely a 2016-os Európa-bajnokságon a legjobb nyolc közé került, kijutott a 2018-as világbajnokságra – ahol az esélyesnek kikiáltott, Messivel felálló argentinokkal döntetlent játszott –, a Nemzetek Ligájában az elitvonalban szerepel, és a FIFA-rangsorban előttünk áll, de bebizonyította, hogy ha egy felkészült edző taktikai utasításait betartja, ha szívvel-lélekkel küzd a pályán, csapatként egységesen lép fel, akkor az esélyesebb ellenfelet is meg tudja lepni, s akár le is tudja győzni. Jómagam, aki a 90-es évektől figyelem – pontosabban fogalmazva rémüldözve látom – a magyar válogatott kínlódásait, a kvalifikációs csoportokban elért 3., 4. vagy éppen a szégyent jelentő 5. helyeket, a kínos vereségeket egy máltai, andorrai vagy luxemburgi csapattól, méretes zakókat a jobb együttesekkel szemben, a végjátékban elvesztett mérkőzéseket, meglepődve látom, hogy egy ideje a válogatott nem esik össze az utolsó 10–15 percre. Sőt, jobban bírja ellenfelénél, néha fizikailag, máskor mentálisan vagy akár mindkét szempontból. Képes az utolsó percekig koncentrálni, bízik a jó eredményben és ami még ennél is fontosabb: el is éri azt. Ez persze nem azt jelenti, hogy a Nemzetek Ligájában fennmaradó két mérkőzésünket a szerbek és a törökök ellen biztosan megnyerjük, vagy hogy az Európa-bajnokság halálcsoportjában az élen végzünk – ne feledjük, Nagy Ádámék az Eb-címvédő portugálokkal, a világbajnok franciákkal és a korábbi vb-győztes németekkel kerültek. De azt igen, hogy
Mindez bizakodásra ad okot. Másoknak pedig szomorkodásra. A román Digisport ugyanis a mérkőzést követően azt posztolta vezető hírként a honlapján, hogy Romániában kettős a szomorúság: kiesett a román csapat, a szomszéd Magyarország pedig továbbjutott. Kíváncsi lettem a kommentekre, de meglepetésemre ezúttal nem a nacionalista hozzászólások áradata lepte el a felületet, hanem a mérsékelt vagy éppen pozitív megjegyzések. „Még hogy nincs rasszizmus Romániában!” „Már az újságírók is uszítanak!” „Jó, hogy Izland kivert minket, mert a magyaroktól szégyenletes verést kaptunk volna Budapesten!” „Íme, mit jelent, ha támogatják a sportot!” – csak néhány bejegyzés a sok közül, amelyek a hazai, román viszonyokat is, nem éppen finoman, jellemezték.
Orbán Viktor ugyanis az elmúlt kilenc évben rengeteg közpénzt költött a stadionokra, az akadémiákra, a TAO rendszerén keresztül pedig a többi kiemelt sportágra. Most azonban mintha látszana egy kis fény az alagút végén. Legalábbis a futballban, amelyre az elmúlt néhány évtizedben igencsak rájárt a rúd. Lehet, mindez csupán fellángolás, de reméljük, hogy inkább egy hosszabban tartó eredményes út eleje.
A csütörtök esti mérkőzéssel véget ért egy két évet tartott kvalifikációs sorozat. A magyar labdarúgó-válogatott a 2018-as, finnországi Nemzetek Ligája-mérkőzéssel kezdte meg az Európa-bajnoki részvételt célzó mérkőzéssorozatot, amely az Izland elleni csütörtöki, 2–1-es győzelemmel zárult. E kampány során 16 mérkőzést játszott, a csapatban 38 játékos szerepelt, Szalai Ádám volt az egyetlen, aki mind a 16 összecsapáson pályára lépett, a legtöbb gólt is ő szerezte, a 22 találatból ötöt. A 16 meccs összesített mérlege: kilenc győzelem, egy döntetlen, hat vereség, 22 szerzett, 19 kapott gól.
Kik örültek még csütörtökön?
A magyar–izlandi párharc mellett Európában még három döntőt rendeztek. A győztesek pedig szintén kijutottak a jövő évi kontinenstornára. Az észak-macedónok 1–0 arányban ütötték el a grúzokat a továbbjutástól, a szlovákok hosszabbításban nyertek az észak-írek ellen 2–1-re. A nap meglepetését a több eurótízmilliókat érő, európai sztárokat felvonultató szerb csapat szolgáltatta, amely hazai pályán képtelen volt legyőzni a kilenc mérkőzés óta veretlen skótokat. Az 1-1-re álló rendes játékidőt követően hosszabbításra, majd büntetőrúgásokra került a sor. Az utolsó a szerb gólzsák, Mitrovics elrontotta. Győzelmükkel a skótok több évtized után vesznek részt ismét Európa-bajokságon, a szerb csapat viszont képtelen kvalifikálnia magát világversenyre. Legutóbb ez 2000-ben sikerült, akkor viszont még Jugoszlávia névvel szerepeltek az Eb-n.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!